A kommunikációról általában

1. A kommunikációról általában Forrás: SZE-EKI jegyzet BMF-SZGTI jegyzet Balázs Géza-Benkes Zsuzsa: Anyanyelvi beszédkultúra

2. A kommunikáció jelentése A kommunikáció szó a latin "communicare" igéből származik, jelentése: valamit közössé tenni, közösen tanácskozni, valamit átadni egymásnak. (Kommuna, kommün, kommunizmus stb. mind egy szótőből fakad a közös, a közösség, a kapcsolat alapjelentésből.) • tájékoztatás, (hír)közlés • információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, ill. jelrendszer útján • közlemény • összeköttetés, közlekedés, érintkezés

3. A kommunikáció meghatározása • a kommunikáció minden, amelyben információ továbbítása történik. Az emberek vonatkozásában ez kiterjesztendő: információk, gondolatok, érzelmek továbbítására. • úgy is mondhatnánk: a kommunikáció segítségével, megfelelő szimbólumok, szimbólum-rendszerek használata mellett az emberek információk, érzések, gondolatok közös értelmezésére törekszenek.

4. A kommunikáció területei A kommunikáció meghatározása azonban akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. Ennek megfelelően a kommunikáció területei a következők: • kommunikáció információelméleti - kibernetikai értelemben, azaz információátadás mindenféle rendszerben (az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig) • kommunikáció technikai értelemben - információátadás ember alkotta, technikai rendszerekben (telefon, számítógépek stb.) • társadalmi kommunikáció - információátadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben • biológiai kommunikáció - az élő szervezetek különféle rendszereiben folyó - többnyire biokémiai úton indukált - információátadás.Szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a biológiait és a társadalmit

5. A kommunikáció alapfunkciói A kommunikációnak négy alapfunkciója van mind személyközi, mind társadalmi vonatkozásban: • Információs funkció: a kommunikációs folyamat résztvevői között tájékoztatás történik, mely során tényeket, ezek magyarázatát közöljük. A közléshez fűződő érzések, illetve az érzések magyarázata is ide tartozik. • Érzelmi funkció: a közlő személyiség belső feszültségeinek feloldására kerül sor az érzelmek kifejezésével. Elégedettség, öröm, bosszúság, aggodalom, bánat, lelkesedés stb. egyaránt ide tartozik, ugyanis a ki nem fejezett, visszafojtott pozitív érzelmek éppúgy feszültséget okoznak, mint a negatívak. • Motivációs funkció: a kommunikációs folyamatokban a közlő fél a legtöbbször a fogadót rá akarja bírni valamire: cselekvésre, magatartásváltoztatásra, közös vélemény kialakítására, valamilyen körülmény, esemény, jelenség elkerülésére stb. E funkció leginkább a meggyőzés, a bátorítás révén jut kifejezésre. • Ellenőrzési funkció: újabb kommunikációs kapcsolatfelvétel segítségével tudjuk meg, hogy az eredeti elérte-e célját? Ehhez azonban kommunikációs céljainknak nagymértékben tudatosnak kell lenniük. A funkció segítségével tárjuk fel kommunikációs partnereink indítékait.

6. Kommunikációs helyzetek • állatok közötti • technikai eszközök közötti • ember és állat közötti • ember és technikai eszközök közötti • ember és ember közötti

7. A következő ábra a kommunikációs technikák fejlődésének főbb állomásait próbálja szemléltetni

8. A kommunikáció fajtái • a kommunikációban részt vevő személyek száma szerint intraperszonális, interperszonális, csoport- és tömegkommunikáció • az alkalmazott jelrendszer függvényében verbális és nem verbális kommunikáció • a közlő szándéka szerint szándékos és nem szándékos kommunikáció • közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását illetően kognitív és affektív-emocionális, vagy egy másik felosztás szerint praktikus (gyakorlati), irányító és szórakoztató kommunikáció

9. A nyelvek kialakulása • az emberi nyelv kialakulása több százezer éves fejlődés eredménye • az állatvilágból kiemelkedő ember közösségeket alkotott, a nyelvet a közösen végzett munka és a gondolatok közlésének vágya hozta létre • a munkát eleinte gesztusokkal kombinált hangnyelv kísérte; a gondolkodás fejlődésével a közlés az ember szándékától függővé vált, a legalkalmasabb eszköze pedig a tagolt hangadás lett • a világon különböző megközelítések szerint 3000-7000 nyelvet tartanak számon • a 21. században több ezer nyelv eltűnését jelzik (a nyelvek nem halnak ki, hanem a beszélőik döntenek úgy, hogy elhagyják a nyelvüket, átváltanak egy másik nyelvre)

10. FUNKCIÓI Tényteremtők házasságkötési formula névadási formula Köznapiak nem közvetlen kommunikatív célú nyelvhasználat önkifejezés felhívás kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás információkérés, -átadás, átvétel Művésziek művészi közlés, befogadás ALKOTÓELEMEI A kommunikációs helyzet adó tárgy/téma nyelv/kód közlemény/üzenet csatorna vevő A kommunikációs környezet a verbális nyelvi kommunikációtól független, de a kommunikációs partnerhez kötött: tárgyi környezet, ruházat, hajviselet, smink stb. Nyelvi közlésfolyamat

11. KÖZVETLEN (ÉLŐ) FORMÁI kizárólag adott hangszínnel, hangsúllyal, hanglejtéssel megszólaltatott közlemények mimikával és gesztusokkal is kísért -az adott hangszínnel, hangsúllyal, hanglejtéssel megszólaltatott -közlemények testhelyzet - és távolságváltoztatással is kísért közlemények KÖZVETETT (RÖGZÍTETT) FORMÁI Auditív hangkazetta, CD, számítógép Vizuális Kézzel írott, géppel írott, nyomtatott közlemény, sms stb. Audiovizuális - videofelvétel, tv-adás, film stb. Nyelvi közlésfolyamat

12. A nyelvekben meglévő legfontosabb azonosságok (univerzálék) • minden emberi nyelv elsődleges közvetítőközege hangzó • minden nyelvben van magánhangzó • minden nyelvnek vannak nyelvtani szabályai • van eszköz az én, te és az ő (vagy az) megjelölésére • minden nyelvben a nyelvi kifejezéseknek van jelentésük • minden nyelvben vannak olyan kifejezések, amelyek személyt vagy tárgyat, tulajdonságot, valamint cselekvést, történést, létezést fejeznek ki