Dr. Stumpf István elnök, Századvég Alapítvány egyetemi docens volt kancelláriaminiszter

1. Államépítés, avagya kormányzási kapacitás növelése Dr. Stumpf István elnök, Századvég Alapítvány egyetemi docens volt kancelláriaminiszter Pénzügyi Csúcstalálkozó II. Hungarian Business Leaders Forum ICEG Európai Központ Magyar Tudományos Akadémia, 2005. szeptember 16.

2. Az állam szerepének újraértékelése - az állam újrafelfedezése 1. • a tradicionális államszerep válsága: a liberalizáció, dereguláció, privatizáció radikálisan csökkentette az állam képességét a gazdasági folyamatok befolyásolására; • a neoliberalizmus politikai térnyerése a közszolgálat leépítést, a minimális állam koncepciójának elterjedést eredményezte • a túlterhelt állam nem tudja kielégíteni a vele kapcsolatos igényeket, pénzügyi válságok, eladósodás, restrikciós intézkedések;

3. Az állam szerepének újraértékelése - az állam újrafelfedezése 2. • megcsappant az állam hagyományos szervezőképességébe vetett hit, megroppant az állam legitimációja; • az állam és társadalom közötti tradicionális kapcsolatrendszer erodálódott, új munkamegosztás a szolgáltatások biztosítására az állam és civil társadalom között; • alternatív stratégia iránti igény a közösségi érdekek érvényesítésre: kormányzás előtérbe kerülése, mint az állam képességének erősítése annak érdekében, hogy a külső és belső változásokhoz adaptálódni tudjon.

4. Kormányzati kapacitás növelése:válasz az állammal kapcsolatos kihívásokra • kétféle megközelítés: • államközpontú: politikai és intézményes képesség az állami prioritások kijelölésére illetve a gazdasági-társadalmi folyamatok irányítására; • társadalomközpontú: az állam koordinációs és együttműködési valamint stratégiai befolyásoló képességének erősítése a privát szférával, a policy hálózatok révén.

5. Kormányzati kapacitás növelése:válasz az állammal kapcsolatos kihívásokra • nem az állam jelentőségének csökkenéseséről van szó, hanem szerepének átalakulásáról; • revízió alá kell venni az állam, a társadalom és a civilizáció végét prognosztizáló elméleteket, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a kormányzás minőségének, mint megkerülhetetlen és relatíve független faktornak;

6. Kormányzati kapacitás növelése:válasz az állammal kapcsolatos kihívásokra • a globális változások megkövetelik az iránymutatást azért, hogy elkerüljük a negatív következményeket és kihasználjuk a pozitív lehetőségeket. A valóságban és normatív értelemben sem a piac, sem pedig a civil társadalom nem képes átfogó iránymutatásra és szabályozásra, erre csupán a kormányzás képes; • éppen azért , hogy a jövő egyre összetettebb kihívásainak meg tudjunk felelni, új tartalmat kell adni a politikának, a demokratikus intézmények működésének és radikálisan át kell alakítani a kormányzást is.

7. Állami funkciók: Államépítés koncepciói I. „... amellett érvelek, hogy az államépítés minden társadalom számára az egyik legfontosabb kérdés, hiszen a gyenge vagy elbukott államok a Föld legégetőbb problémáinak szolgálnak táptalajul, például a szegénységnek, az AIDS-nek, a drogfogyasztásnak, a terrorizmusnak.” Francis Fukuyama, 2004.

8. Állami funkciók: Államépítés koncepciói II. „egy évtizeddel a korábban volt szocialista, rendszerváltó államokat három szóval tudtam volna jellemezni: privatizáció, privatizáció, privatizáció. De tévedtem, kiderült, hogy a jogrend valószínűleg alapvetőbb a privatizációnál” Milton Friedman, 2002

9. A kormányzat szerepe a modern társadalomban és gazdaságban • A stabilitás megteremtése makroszinten; • A gazdaság szabályozása iparági és mikroszinten; • Közjavak és közszolgáltatások biztosítása; • A jövedelmek újraelosztása (adórendszer – támogatási rendszer).

10. Alapfeladatok 1. szint • Joguralom, a magántulajdon biztonsága (belbiztonság); • Honvédelem (külső biztonság); • Nemzeti statisztikai információk előállítása; • Külügyek; • Bevándorláspolitika; • A termelés és a munkahelyek biztonsága; • Makroökonómiai biztonság (monetáris politika).

11. Alapfeladatok2. szint • Alap- és középfokú oktatás biztosítása; • Infrastrukturális ráfordítások; • Tudományos kutatások támogatása; • Környezetvédelem; • Természetes monopóliumok szabályozása.

12. Lehetséges kiegészítő funkciók • Felsőoktatás; • Egészségügyi szolgáltatások, társadalombiztosítás; • Nyugdíjak; • Jövedelemtámogatás a szegényeknek; • Munkanélküli segélyek;

13. Államháztartási kiadások funkciók szerint • Állami működési funkciók (igazgatás, külügyek, védelem, jogbiztonság, igazságszolgáltatás); • Jóléti funkciók (oktatás, egészségügy, tb., szociális, jóléti, stb. szolgáltatások); • Gazdasági funkciók (támogatott gazdasági tevékenységek: energiaellátás, mezőgazdaság, közlekedés, távközlés); • Államadósság kezelés (az államadósság finanszírozásához kapcsolódó kamatkiadások).

14. Az államképesség(Fukuyama)

15. Magyar helyzet jellemzői • többféle kihívás egymásra csúszása: • a tradicionális jóléti állammodell általános válsága • a rendszerváltoztatás államának válsága • az EU-s csatlakozás állami konzekvenciáinak végiggondolatlansága

16. A rendszerváltozás államának válsága • koherens államfelfogás és azt követő politikai gyakorlat hiányában: sodródó állami szerepvállalás; • strukturális és funkcionális feszültségek a magyar közigazgatás rendszerében: önkormányzatok kontra központi kormányzat, hiányzó kormányzati középszint;

17. A rendszerváltozás államának válsága • „kamikaze” kormányzat kudarca után válságkezelési stratégiák: Bokros csomag: antiszociális sokkterápia, makrogazdasági egyensúly, növekedési pályával; • patrióta gazdaság és társadalompolitika kísérlete, aktív állami szerepvállalással, felemás eredményekkel; • a „jóléti rendszerváltás” politikájának csődje • az államháztartás válságának elmélyülése;

18. Állami funkciók: Államépítési koncepció ?. „ a liberálisok lenézik, a konzervatívok istenítik az államot, hát mi szocialisták majd használni fogjuk” Gyurcsány Ferenc, 2004. október

19. A rendszerváltozás államának válsága • a társadalmi- gazdasági- politikai normativitás totális eróziója: a kormányzati gazdaságpolitika hitelvesztése; • a költségvetési politika ellehetetlenülése, fiskális terror koncepcionális háttér nélkül, a jövő elzálogosítása; • a közigazgatás folyamatos kampány-üzemmódra állítva, gyakori személycserék felsővezetői posztokon, bizonytalanság, kaotikus viszonyok, politikai zsákmányrendszer;

20. A rendszerváltozás államának válsága • a politikai párbeszéd-képtelenség miatt az elemi szakmai kommunikáció és koordináció hiánya; • az átfogó reformelképzelések jegelése, választási időszámítás bevezetése, rövidtávú szavazat -és gazdasági profitmaximalizálás abszolút dominanciája; • stratégiai gondolkodás és cselekvés teljes hiánya,

21. A rendszerváltozás államának válsága • romló környezeti feltételek: demográfia folyamatok, gazdasági aktivitási mutatók, élő munkát terhelő költségek, egyenlőtlenségi mutatók romlása; • az EU kormányzati magatartás ad hoc jellege, nemzeti politikai és parlamenti kontrollmechanizmusok kidolgozatlansága;

22. A rendszerváltozás államának válsága • a társadalmi tervezés rendszerének kiépületlensége, összehangolási problémák a közigazgatáson belül és kívül; • a Nemzeti Fejlesztési Tervhez fűződő illúziók szétfoszlása; • „látványpékség” a mediatizált konfliktusok világában.

23. Állami kiadások (AHT arányában), 2003Kormányzati főfunkciók szerint

24. Összes kiadás a GDP arányában az új tagországokban és az EU 15-ben

25. Államépítés a versenyképességért és a szociális kohézióért • az állam új szerepfelfogásának tisztázása: elmozdulás a „governance” szemlélet felé; • normativitás morális tartalmának visszaállítása: az antikorrupciós elkötelezett, pártfinanszírozás és a közbeszerzési rendszer reformja, szigorú szankciórendszer; • erőforrásokat mobilizáló, képességerősítő kormányzati filozófia és magatartás: állami funkciók újragondolása és megerősítése;

26. Államépítés a versenyképességért és a szociális kohézióért • átfogó kormányzati és közigazgatási reform, a választási rendszerrel és az elektronikus közigazgatással együtt • a köztisztviselői kar hosszú távú érdekeltségének és szakmai minőségének megteremtése;

27. Államépítés a versenyképességért és a szociális kohézióért • policy intézetek és think thank hálózatok együttműködésének megteremtése; • a kormányzati kapacitás kiszélesítés a választások után: • feltételei: kidolgozott elképzelések, szakmai viták és kritikák eredményeinek beépítése, politikai bátorság elkötelezettség és támogatás

28. Összegzés • a kormányzati tevékenység társadalmi- gazdasági rizikófaktorrá válása; • az elkövetkező ciklus kormányzatának beszűkült mozgástere; • az Uniós támogatások elbizonytalanodása, csökkenő önerős források; • pro aktív kormányzati magatartás; • nincs mód várni, az idő nem nekünk dolgozik.