OKTATÁSGAZDASÁGTAN

1. OKTATÁSGAZDASÁGTAN Kun András István egyetemi adjunktus DE KTK

2. Követelmény • Az előadás anyaga önálló irodalmazással • Számonkérés: • beadandó dolgozat 20-40 ezer karakter • bármely tematikában lévő téma választható • eljuttatása elektronikusan (esetleg nyomtatva is) annak az oktatónak, aki a témát tárgyalta

3. Az előadás felépítése • Elméleti alapok • A klasszikusok • Az emberi tőke elmélet • Alternatív magyarázatok az oktatási beruházásra • Szűrés és jelzés az oktatási piacon • A finanszírozás teoretikus modelljei • „Jegyrendszer” az oktatásban: a voucher-ök • Hirschmann „beleszólás-kivonulás” modellje • Néhány szó az oktatásmarketingről

4. Elméleti alapok

5. Adam Smith • Gépi beruházáshoz hasonlítja a munkások képzését • A képzést az állótőke részének tekinti • Kritizálja a céhes képzést: az csak versenyt hivatott korlátozni • Kritizálja a közpénzen történő oktatást is

6. Adam Smith: "Költséges új gépet azért állítunk üzembe, mert azt várjuk, hogy különleges munkájával, amit teljes elavulásig végez, nemcsak megtéríti nekünk a ráfordított tőkét, hanem ezen felül még meghozza legalábbis a szokásos profitot. Ilyen költséges géphez hasonlíthatjuk az olyan embert, aki sok munkát és időt áldoz, hogy kitanuljon valami különleges készséget és szaktudást igénylő mesterséget. Azt várjuk, hogy a munka, amit magtanult, az egyszerű munka bérén felül megtéríti a tanulásra fordított összes költséget, és ezen felül meghozza egy a költségösszeggel egyenlő nagyságú tőkének legalábbis a szokásos profitját. "

7. Robert Thomas Malthus • A gazdi növekedés feltétele a társadalmi béke • A béke feltétele a társadalmi konfliktusok elkerülése • A konfliktusok forrása lehet a népesedés mértani haladvány szerinti növekedése a termelés számtani haladvány szerinti növekedése mellett • Szükség van a népesedés szabályozására • A kötelező népoktatást látta a racionalizálás eszközének (felvilágosít, kitolja a házasságot, megszünteti a gyermekmunkát)

8. Fridrich List • Szellemi (műveltség, szakképzettség) és társadalmi erők szerzésére anyagi javakat kell áldoznia a nemzetnek • Az oktatás hatványozottan megtérül az egyén mellett a társadalomnak is

9. John Stuart Mill • Kötelezővé kell tenni az oktatást • A szegények oktatását támogatni kell, a többieknek önköltséges • A kapitalista értékeket is oktatni kell • Elveti az uniformizáló állami oktatást: verseny!

10. Joseph Schumpeter • A műszaki haladás (innováció) szerepe a ciklusokban • A vállalkozó szerepe a haladás gyorsításában

11. A Cobb-Douglas termelési függvény • P.H. Douglas és Ch. W. Cobb - a gazdasági növekedést a tőke és a munkaerő figyelembe vételével magyarázta. Q=f(K, L) • Elsőnek próbálták számszerűsíteni a munka hatását a termelésre: • Q=1,01*L0,75*K0,25

12. Robert M. Solow • A technikai haladás bevezetése a Cobb-Douglas termelési függvénybe: • Y=A(t)+f(K, L) • Ahol az ‘A’ csak az időtől függ

13. Odd Aukrust • A harmadik tényezőt már emberi tényezőnek nevezi • Tartalma: szervezés, szaktudás, technikai ismeretek • Norvég vizsgálat 1900-1956: 1,81% a 3,39%-os gazdasági növekedésből az emberi tőkének tudható be

14. Vizsgálódások a Cobb-Douglass függvénnyel • Eduard F. Denison: Az USA 1929-1957 közötti gazdasági fejlődésének 20 %-a tulajdonítható az emberi tudásmennyiség növekedésének • Vizsgálja, hogy az USA nemzeti jövedelem növekedési ütemének 0,1 %-kal történő emelését milyen módszerekkel lehetne megvalósítani. Ehhez 20 év alatt: • vagy a munkaerő létszámát kellene 2,4 %-kal növelni, • vagy a nemzeti jövedelem 1 %-ának megfelelő többlet-megtakarításra és a reáltőke beruházások növelésére lenne szükség, • vagy a munkaerő másfél évvel hosszabb ideig történő iskoláztatásával lehetne megvalósítani e célkitűzést.

15. Az endogén növekedéselméletek • A „harmadik tényező” nagysága a gazdaság döntéshozói által befolyásolt, nem pedig gazdaságon kívüli „adottság”. • Felteszi, hogy az emberi tőke határterméke növekvő! • Ennek okai lehetnek: 1) a tudás nem zárható el (Romer),2) az emberi tőke termelése emberitőke-intenzív (Becker – Murphy – Tamura) • Az eltérő emberi-tőke mennyiséggel rendelkező országok gazdasági növekedésének sebessége eltérően gyorsul, a jobban ellátottak javára.

16. Az emberi tőke elméletek Human Capital (HC)

17. Az emberi tőke • Beruházással jön létre (költség, idő, fogyasztásról való lemondás) • Tartós termelékenységnövekedésben térül meg

18. Az emberi tőke elmélet • Theodore W. Schultz(„Nobel”-díj 1979) szerint a munkaerő gazdasági szerepében meghatározó jelentőségű emberi tudás egy hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít, s a fogyasztásnak nevezett folyamat jó része az emberi tőkébe való beruházást jelent. • Az emberi tőkébe eszközölt ilyen beruházások megmagyarázzák az egy dolgozóra jutó reáljövedelem növekedésének legnagyobb részét.

19. Az emberi tőke elmélet • Az emberi képességeket növelő tevékenységek öt fő kategóriája (T. W. Schultz): • az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások - amelyek az emberek élettartamát, erejét, állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolják; • a munka közbeni képzés; • a formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás; • a felnőttképzési programok; valamint • az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében.

20. Ugyanez egyéni szinten… (Mark Blaug) • egészségügyi célú költségek (nem csak gyógyászat, de az egészségesebb élettel összefüggő költségek is, például egészségesebb ételek), • a kötelező iskoláztatáson felüli, önkéntes tanulás költségei, • a legmagasabb lehetséges fizetést kínáló állás megtalálásának időköltségei, • információ vásárlása a lehetséges álláslehetőségekről, • a jobb álláslehetőségekhez segítő migráció, • alacsonyabb fizetést és jobb karrierlehetőséget (Blaugnál konkrétan „magas tanulási potenciál” szerepel) kínáló állás választása a magasabb keresetet kínáló, de „zsákutcát jelentő”, fejlődési lehetőséget nem kínáló állásokkal szemben.

21. Az emberi tőke elmélet A gazdaság növekedésében az emberi (munkaerő) tényező becslése, mérése három „ok”-ra vezethető vissza: • a dolgozók számának növekedésére, • az átlag dolgozó iskolában töltött éveinek számára; • az oktatási költségekre. E három tényezőből, az első mennyiségi, a másik kettő minőségi jellegű - amelynek megjelenési formája az emberi tőke. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy az emberi tőkeképződés olyan beruházás amelynek során növekszik az egyén termelékenysége, s ennek következtében növekszik részint az egyén jövedelme, részint az egész gazdaság teljesítőképessége (ortodox felfogás).

22. Az emberi tőke különös és jellemző tulajdonságai • Az emberi tőke (HC) nem választható el attól akié. • A HC emberekbe történő befektetéssel szerezhető meg. • A HC nem látható • A HC belső hatásai (iskolázottság, munkahelyi továbbképzés, munkatapasztalatok, az egészségi állapot, és a felhasznált információk) nyomán növekszik az egyén magánhaszna. • A HC külső hatásainak – mint pl. a tovagyűrűződő hatások (spill-over effects), ami azt jelenti, hogy magasabb emberi tőke környezetben az emberek szakértelmének szintje magasabb – jelentékeny pozitív hatása van a gazdasági növekedésre. A HC növeli mind a munka(erő), mind a fizikai tőke termelékenységét. • ? (A HC két részből áll: az öröklött és a megszerzett képességekből.)

23. Az emberi tőke externális hatásai (hozamai)(Az állami szerepvállalást leggyakoribb indoklása) • Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők; • Az embereknek – illetve a munkaerőnek – megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége; • Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások; • Alacsonyabb a bűnözés, amely csökkenti a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer költségeit; • Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon; • Közösségileg előállított közszolgáltatások növekedése.

24. Az egyéni beruházás – az életciklus-modellek • Pl. 1. iskolába járás, 2. munka és munka melletti tanulás, 3. kizárólag munkavégzés szakasza, 4. nyugdíjas életszakasz (általában átfedik egymást) • a következő változók alakulása jellemzően igazodik ezekhez az életszakaszokhoz: • K(t): emberitőke-állomány, • W(t): bérek, • Y(t): nem vagyonból származó összes jövedelem, • B(t): magánvagyon, • h(t): munkára és tanulásra fordított időhányad, • l(t): szabadidőhányad (szórakozás, pihenés), • x(t): emberitőke-beruházás mértéke.

25. K(t) B(t) Y(t) W(t) X(t) l(t) h(t) életkor • 1. ábra: életkor szakaszok • (forrás: Fokas-Rodatos [1987] 27.o.)

26. Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990) • Ami nem kétséges: az iskolázottabbak átlagosan többet keresnek • Ami kétséges: köze van-e ennek az oktatáshoz?

27. Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990) • Tényezők árazásának neokl. elmélete • Egyensúlyban a bérek megegyeznek a határtermelékenységgel (határtermékkel) • Azonos termelékenység = azonos bér; magasabb termelékenység = magasabb bér • Aki képzettebb, többet keres átlagosan, tehát a képzettebb termelékenyebb is (1) és ezt az oktatás okozta (2)

28. Nincs bizonyíték az oktatás és a termelékenység kapcsolatára • Idősoros vizsgálatok: A növekedési mutatók és az iskolázottság összefüggése a vizsgálatok többségénél ellentmondásos • Komparatív vizsgálatok: a módszer alkalmatlanansága + nincs konzisztens kép • Foglalkozáson belüli összehasonlításokesetén csak az agráriumban és csak az elmaradott országokban és csak az alapoktatásban van termelékenységi hozama az oktatásnak • A vállalatközi összehasonlítások is csak a technológiai újítások használatában mutatták ki az oktatás gazdaági szerepét

29. A modell belső problémái • Az eltérő képzettségűek eltérő kínálata is lehet a bérkülönbségek oka (diszkrimináció ?) • A specifikus képzéssel nem számol • Szolgáltatások, közszolgálat, önfoglalkoztatók • Nincs bizonyíték a keresetek és a termelékenység kapcsolatára sem!!! • Alternatív elméletek

31. Szociológiai megközelítések

32. A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete • A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete szerint az oktatás elsődleges feladata a társadalmi osztályok újratermelése. • Minél inkább arra szerveződik az oktatás, hogy újratermelje a társadalom osztályszerkezetet, annál inkább gyengül annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása. • Ennek oka, hogy a társadalmi hovatartozást újratermelő oktatási rendszer • a tananyag tartalmában a magas kultúrát helyezi előtérbe a szakismeret helyett, • a felvételi keretszámban a társadalmi hovatartozást helyezi előtérbe a munkaerőpiac igényei helyett, • inkább kötődik a közintézményekhez, mint a gazdasági vállalkozásokhoz.

33. A státuszkonfliktus elmélet • A státuszkonfliktus elmélet szerint az oktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez. • Az egyes csoportok versengenek abban a tekintetben, hogy magasabb iskolázottságot érjenek el mint versenytársaik, - s ez oktatási expanziós spirált eredményez. • amilyen mértékben az iskolázottság növekedése a státuszversenyt tükrözi, olyan mértékben gyengül az iskolai végzettségnek a gazdaságra gyakorolt hatása, - mert • az iskolázottság emelkedése a státuszverseny eredménye s nem a munkaerőpiac követelményeire való reagálás, • ilyen rendszereknél az előremenetelnél a végzettség egyre nagyobb szerepet kap, • viszont romlik az oktatás és a tananyag színvonala.

34. Az oktatás fogyasztása

35. Az oktatási fogyasztás • Fritz Machlup szerint nem minden oktatási kiadás beruházás, hanem csak azok, amelyek az emberek jövőbeni szükséglet kielégítése érdekében (gazdasági, kulturális, stb., azaz jövőbeni élvezetek forrásaként) kerülnek befektetésre. A ma megvalósuló örömök, élvezetek érdekében történő kiadás = fogyasztás. A munkahelyi képzés pedig, folyó termelés. • Az oktatás négy célját különíti el,- az oktatás növelheti: • a termelékenységet (a termelési képességet) a távoli jövőben; • a termelékenységet a közeli jövőben; • az élvezeteket (örömöt, szükségletek kielégítését) a távoli jövőben; • az élvezeteket a jelenben. • az 1. és 3. beruházás, a 2. termelési ktg, a 4. fogyasztás.

36. Az oktatási fogyasztás • Gábor R. István szerint míg a fizikai beruházás a beruházó számára jövőbeli hozam reményében vállalt jelenbeli áldozat, addig a tanulás alapvetően pozitív élmény, s ennyiben magában hordja jutalmát. • A továbbtanulási igények gazdasági növekedést kísérő folyamatos emelkedésének megmagyarázására a fogyasztáselmélet tűnik alkalmasabbnak: más úgynevezett normál fogyasztási jószágokhoz hasonlóan, az iskola mint fogyasztási szolgáltatás iránt is a reáljövedelmek emelkedésével természetszerűen növekszik a lakossági kereslet.

37. Az oktatási fogyasztás Lazear [1977]: empirikus vizsgálata • Az oktatásban a beruházási elem a meghatározó • Az oktatásban töltött idő növeli a kereseteket, nem csupán együtt jár azokkal • Az oktatásba a jólét-maximalizálás szempontjából optimálisnál kevesebbet ruháznak be az egyének, azaz az oktatás hasznossága az egyén számára negatív

38. Tervezési elméletek

39. Munkaerőpiaci szükségleten alapuló oktatástervezés (Jánossy Ferenc) • Munkahelystruktúra (rövid távon adott): a meglévő fizikai tőke és gazdasági szerkezet • Foglalkozási struktúra: milyen tevékenységeket igényel a munkahelystruktúra • Szakmastruktúra: mihez értenek az emberek Az oktatási rendszer rövid távon meg kell feleljen a munkahelystruktúrának, hosszú távon pedig lehetővé kell tegye annak fejlesztését

40. Háborúk, helyreállítási periódusok és emberi (tudás) tőke

41. Jan Tinbergen modellje • Infrastrukturális oktatás: elemi c általános középiskola • Szakmai oktatás: közép- és felsőfokú szakképzés

42. Az oktatás finanszírozásának elméleti alapjai

43. Kinek miért éri meg beruházni? • Egyén • Vállalat • Közösség (állam) • Ki mennyit fizessen?

44. Az állami beleszólás és finanszírozás melletti érvek • Kvázi közjószág jelleg • Oktatási piac tökéletlensége • monopolhelyzet, • hosszú szolgáltatási idő, vevő kiszolgáltatottsága • tőkepiaci finanszírozás elégtelensége • stb. • Információs tökéletlenségek (egyéni kockázat magasabb a társadalminál)

45. Hogyan finanszírozzon az állam? • Csak finanszírozó vagy szolgáltató is? • Rész- vagy teljes finanszírozás? • A finanszírozás módja: • Tisztán bürokratikus mechanizmus • Kvázipiaci megoldások: • Normatív (közvetlen) finanszírozás fajtái • Közvetett finanszírozás (intézmény helyett a tanulót) • Ösztöndíjak • Oktatási utalványok (voucher)

46. Oktatási utalványok rendszerei • Friedman, Atkinson • Biztosítja a választást (verseny), javítja a hatékonyságot • A források összege nem változik feltétlenül • Költséget takarít meg (közvetlen fizetés, nem adórendszeren keresztül) • Átvezet a privatizáláshoz (ami Friedmannél cél is) mert motivációt jelent a magánszektornak • A privatizáció és a verseny innovációhoz vezet és javítja az oktatói hivatás vonzerejét (és minőségét)

47. Mennyire „igazi” piaci az oktatási? • A tanuló nem léphet szabadon ki-be, nincs lehetősége a próbára • Hirschman szerint megoldás a jegyrendszer ha fennállnak: • Nagy ízlésbeli különbségek • Ismert a szolgáltatások minősége a vevők által • Ismétlődő, kis összegű vásárlások (könnyű kivonulni) • Sok eladó (ellátó) • A 2-4. az oktatásra nem igaz: a jegyrendszer alkalmatlan, helyette a beleszólást kell biztosítani(~ szerint az állami iskolákból való kivonulás káros is lehet, mert tovább rontja a színvonalat, és ez visszahat a kivonulókra is)

48. A jelző/szűrő hipotézis Az oktatás mint a munkaerőpiaci információs aszimmetriát csökkentő mechanizmus

49. Az oktatás gazdasági funkciói • Termelékenység-növelés • Jelzés (termelékenység, társi réteg stb.) • Közvetlen fogyasztás • Fogyasztási beruházás • Externális hatások (pl. bűnözés csökkentése)

50. Az oktatási beruházás szintjei • Egyéni: • keresetnövelés és • fogyasztási beruházás • Vállalati: • termelékenységnövelés • Állami: • termelékenységnövelés • extern hatások (kvázi közjószág)