1 / 27

Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései

Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései. Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár. Előadás felépítése. Az akvakultúra jelentősége: általános áttekintés, Magyarország haltermelési mutatószámai, Halfogyasztásunk jellemzői, Jövőbeli lehetőségek és kihívások.

fiorella-gohery
Download Presentation

Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Haltermelés és feldolgozás aktuális kérdései Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi tanár

  2. Előadás felépítése Az akvakultúra jelentősége: általános áttekintés, Magyarország haltermelési mutatószámai, Halfogyasztásunk jellemzői, Jövőbeli lehetőségek és kihívások.

  3. Akvakultúra jelentősége:általános áttekintés

  4. Hal- és akvakultúra jelentősége 1. • Állati eredetű fehérjeellátásban a világon jelenleg 15% a hal szerepe, 2050-re meghaladja a 30%-ot, • A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje) 40%-ban a hal fedezi, • 1 milliárd ázsiainak az egyedüli fehérjeforrása a hal, • Jelenleg 4 millió halászhajó van, és kb. 200 millió ember megélhetése függ a halászattól, • Az EU halászati termékekből nettó importőr (termékek 65%-a nem EU-s tagországból származik),

  5. Hal Hús Millió tonna Hal- és akvakultúra jelentősége 2. • A maximálisan fenntarthatótengeri termelés 100 millió tonna, • Évente 78.000 tonnával nő a halkereslet, • Jelenleg a világ halellátásának 53%-át az akvakultúra adja. Forrás: FAO, 2009

  6. Globális állati termék előállítási növekedés (átlag: 1,6%)

  7. Húspreferenciák egységnyi vásárlóerőre vetítve Forrás: Novus Analyis, 2010

  8. Európa hús-és halfogyasztása Forrás: FAO, 2009

  9. Akvakultúra kilátásai az EU-ban „Az akvakultúra fontos gazdasági tevékenység az EU bizonyos tengerparti és szárazföldi térségeiben.„ (EU Akvakultúra Stratégia 2009.) „Ha az akvakultúra nem létezne, nekünk kellene feltalálni.” (Maria Damanaki biztos, Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság) „A legerősebb növekedés a tenyésztett halak és a csirkehús fogyasztása esetében várható, és éppen ezen állati fehérjeforrások termelése hagyja maga után a legkisebb karbon-lábnyomot.” (Jacques Diouf, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója)

  10. Az EU édesvízi akvakultúrájának jövőképe Ponty Harcsa Angolna Egyéb Tok Tilápia Pisztráng Összes növekedés tonnában: 136.000 (41%); Összes növekedés M€-ban: 337 (39%)

  11. Magyarország haltermelési mutatószámai

  12. Az akvakultúra haltermelése hazánkban (2002-2012) Forrás: AKI, 2012. év: előzetes adatok

  13. Tógazdaságban termelt étkezési halfajok megoszlása (2012) Forrás: AKI

  14. Ágazati helyzetkép Forrás: Szűcs I., 2013

  15. Halfogyasztásunk jellemzői

  16. Hazai halfogyasztás 2007-ben

  17. Halételek kedveltsége • Az iskolai végzettséget tekintve, a magasabb végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban válaszoltak pozitívan, mint az alacsonyabban kvalifikáltak, • A kor előrehaladtával párhuzamosan, nőt a halételek kedveltsége. • A bajai válaszadók nagyobb arányban válaszolták azt, hogy szeretik a halételeket, mint a többi válaszadó.

  18. A hal elutasításának oka

  19. Termőhely megítélése Minőségi szempontból Biztonsági szempontból

  20. Pontyvásárlási kritériumok

  21. Halfogyasztási szokásaink • A legtöbb ember alapjában véve kedveli a halat, • A szálkásság és az erős halszag, ami a legtöbb vásárlót eltérít a vásárlástól, • A fogyasztók jelentős részének a halfajismerete, ár/érték arány ítélete nem kielégítő, • A busa sok esetben jelentősen alul van pozícionálva a potenciális lehetőségeihez képest, • A fogyasztók többsége igényli a biztonságos és nyomonkövethető haltermékeket, • A hazai fogyasztók a halat az egészséges élelmiszerek közé sorolják, • A bio-minősítésű hal iránti igény markánsan megfogalmazódott, • Az idősebb emberek inkább az ízéért, a hagyományoktól, megszokásoktól vezérelve fogyasztják a halat, míg a fiatalabbak inkább az egészséges életmódra való törekvés miatt, • A hal kedveltsége elsősorban nem az anyagi helyzettől függ, annak ellenére, hogy ez a látszat, csak éppen a jobb módúak azok, akik megengedhetik maguknak rendszeres fogyasztását.

  22. Jövőbeli lehetőségek és kihívások

  23. Lehetőség: ÁFA kérdése (2012)

  24. Talán nincs innovációs ötletük a vállalkozóinknak? Elnyert támogatás ágazati szinten: 1.230.000.000 Ft

  25. Kritika a gyakorlat felé • A hazai halászati szektorban innovatív fejlesztésekkel 10-12 vállalkozás foglalkozik pályázati szinten vs. EHA/HOP II. tengely pályázatai (50-60 pályázat/felhívás). • Teljesítménykényszer és jelentési kötelezettség „nem szeretem” kategóriába tartozik a szektor szereplői számára. • Együttműködési szándék alacsony szintje: mindent „magam” akarok megvalósítani. • Területalapú támogatás mekkora %-a fordítódott fejlesztésre?

  26. Konklúzió • A múlt tapasztalatiból (hibáiból) és a külföldi jó példákból (best practice) tanulni kell, • Az új (2014-2020) időszakban a HOP intézkedései közül az innovációs és marketing programot elsők között szükséges indítani, • Szemléletváltás mind a kutatói, mind a vállalkozói szféra soraiban: egymásra vagyunk utalva, kölcsönös érdekek mentén előre tudunk lépni, • Gyakorlat orientált kutatási projektek, • Dilemma: termék vagy fajválaszték bővítés? • Valós tech- és tudástranszfer külföldre.

  27. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

More Related