A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel

1. MTA Statisztikai Bizottság 2009. december 16. A hazai makrogazdasági statisztikák minőségéről felhasználói szemmel Oblath Gábor

2. Témakörök • A minőség „termelő-felhasználói” nézőpontból : mit jelent a minőség (nem csak megbízhatóság, hanem pl. források közötti konzisztencia, de nem minden áron) • A fejlődés érzékeltetése: 2001, 2008 közepe, 2009 vége • Nemzeti számlák legutóbbi fejlesztése/revíziója – termelő-felhasználói szemmel • Negyedéves GDP-adatok: (megértéséhez több segítség – minőséget javítana) • Árindexek (külső-belső, külker árindexek összehasonlítása) • Államháztartási statisztikák (költségvetési adatok és NSZ – kormányzati számlák közötti „fordítóprogram”)

3. 1. A statisztika minősége „termelő-felhasználói” szempontból • „Végső” vs. „termelő” (közbülső) felhasználó • Nem csak pontosság, megbízhatóság számít, hanem • Nemzeti számlarendszert alkotó statisztikai források közötti összhang (-hiány) • Mi a magyarázat az összhang hiányára, ha a források azonosak? • Pl. export, import, folyó külső mérleg a GDP-ben és a FM-ben • Ez más kérdés, mint a GDP-ből („felülről”) és a PSZ-ból („alulról”) adódó nettó egyenleg (NL) eltérése – itt az információs források különböznek

4. A termelő felhasználók igénylik a konzisztenciát… • A makro-adatokat – makrogazdasági azonosságokon alapuló – elemzési keretbe igyekeznek illeszteni  • Ha lyukak/inkonzisztenciák vannak, maguk igyekeznek betömni/feloldani • Pl. háztartások rendelkezésre álló jövedelme  nettó pü. megtakarítás (PSZ) + beruházás (GDP) + fogyasztás (GDP)  jövedelem-arányos fogyasztási/megtakarítási ráta • (Jó, ha a statisztikusok tudnak erről – ha nagyon nem értenek egyet, szólniuk kell)

5. A jövedelemelosztás egyes metszetei és a belső, illetve külső egyensúly (-hiány) közötti mérlegösszefüggések

6. … de nem minden áron • az adatok elemzői számára egyértelműen jobb egy részeit tekintve konzisztens, de egészében integrálatlan, • mint egy formálisan/mesterségesen integrált, de részeit tekintve megbízhatatlan információs rendszer.

7. 2. A makrogazdasági statisztikák minősége – a fejlődés íve (szubjektív érzékelés) • 2001 (MST): • Szezonális kiigazítás a GDP komponensekre • ÁHT és külföld hiányzik a NSZ-ból • Makrogazdasági azonosságok (pl. S-I=CA) nem rekonstruálhatók NSZ-adatokból • 2008 közepe (Stat. Szemle 2008/7-8): • Makrogazdasági azonosságok túlságosan sokféleképpen rekonstruálhatók (2004-2006: GDP-FM-PSZ) • Nincs „külföld” számla (csak X, M, néhány ) • Bizonytalanság makro-elemzés szempontjából • 2009: • Jelentős előrelépés: Integrált számlák ki vannak töltve (95-07) • Korábbi inkonzisztenciák jelentősen csökkentek • (De maradtak furcsaságok)

8. 3. Legutóbbi revízió: 95-2007 • Az információk sokkal teljesebbek és konzisztensebbek [példa: NL „felülről” és „alulról” (PSZ) közelebb állnak] • Mégis: maradtak „belső” és „külső” (= alul-felüli) inkonzisztenciák – ezek technikai és tartalmi magyarázata javítaná a statisztikák jelentős eredmények minőségét a felhasználók számára • Példák:

9. A nemzetgazdaság nettó hitelnyújtása „felülről” (CA+KA) és „alulról” (PSZ)(a GDP%-ában) Korábbi Friss

10. Nettó hitelnyújtás – nemzetgazdaság(a GDP%-ában)

11. Nettó hitelnyújtás (nettó pénzügyi megtakarítás) – háztartások(a GDP%-ában)

12. Nettó hitelnyújtás – kormányzat(a GDP%-ában)

13. Nettó hitelnyújtás – pü. vállalatok(a GDP%-ában)

14. Nettó hitelnyújtás – nem pü. vállalatok(a GDP%-ában)

15. A folyó külső egyenleg „külföld” és FM (a GDP%-ában)

16. Nettó export: GDP és FM(a GDP%-ában)

17. A GDP és a FM hibája

18. 4. Negyedéves GDP-statisztikák • Láncindexálás: közvetlenül nem érzékelhető a kapcsolat a komponensek és a GDP változása között • Az elemzőket általában a komponensek hozzájárulása érdekli (pl. fontos info: stat. eltérés hozzájárulása ─ közvetlenül reprodukálhatatlan) • Rövid bázisú indexek: miért esik kívül a GDP változása a komponensek változásán? • A statisztika minőségét javítaná, ha pl. a szöveges közlemény ezekben a kérdésekben adna támpontokat • A minőséget nem rontaná, ha fölösleges információk (n.é. előző év átlagárain) elmaradnának

19. Előző évi folyó áras adatokból és volumenindexekből számított hozzájárulások[2009 I-III. né.; %-pont, ill. %-os változás (GDP)]

20. Negyedéves GDP: egy példa (Csehországból)*/ • In Q3 individual demand components showed rather different contribution to the q-o-q and y-o-y development of economy: • A 2.6% increase of final consumption expenditure contributed positively by 1.8 percentage point (p.p.) to GDP… • Real general government expenditure classified in final consumption expenditure increased by significant 5.3% compared to Q3 2008… • Gross capitalformation continued to decline y-o-y (-23.8%) and was similar to the development in the previous quarter. Negative contribution of this expenditure component to GDP development then stood at 5.7 p.p. … • ….Real exports fell by 7.0 % and imports by 7.5 %. The contribution of net exports to GDP was basically neutral. */CSU: 9 December 2009 News Release

21. Friss példa termelési oldal: A bruttó hazai termék termeléseszezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, volumenindexek, előző negyedév=100,0* * A 2000. évre visszaláncolt adatokból számítva, lásd a módszertant. „A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhezképest 1,8%-kal csökkent. Ebből a mezőgazdaság stagnált, az ipar 1,3%-os növekedést, azépítőipar pedig 1,3%-os csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,6%-kal estek vissza.” Nem kéne megmagyarázni? • Miért kisebb a GDP növekedése, mint a komponenseké??? • - termékadók/támogatások? • szezonális kiigazítás furcsasága?

22. Példa a fölösleges információraA bruttó hazai termék végső felhasználása, 2008-2009(előző évi átlagáron, millió forint)

23. Összefoglalva • Az elmúlt években igen sokat javult a hazai makrogazdasági statisztikák minősége • Több segítség, magyarázat a felhasználóknak: az adatok használhatóságát javítaná – a statisztika minőségéhez ez is hozzátartozik

24. A nagy talány:feldolgozóipar deflátorok és exportárindexek (euróban)(2000=100)

25. Magyar ipari termelői és értékesítési árindexek forintban és euróban (2000=100)

26. Belföldi vs. export-árindexek nemzetközi összehasonlításban • Ez a különbség példátlan – miért? • Példátlan szerkezeti különbség vagy transzfer-árak?

27. Feldolgozóipar: belföldi és külföldi értékesítési árindexek euróban és a kettő aránya: EU, CZ, HU, PL (2000=100) Belföldi Belföldi/külföldi Külföldi

28. Ipar: belföldi és külföldi értékesítési árindexek euróban és a kettő aránya: EU, CZ, HU, PL (2000=100) Belföldi Belföldi/külföldi • Erre a nagy különbségre nincs jó magyarázat • Ennyire más a szerkezet? • Ilyen mérvű transzfer-árazás? Külföldi