A siketek jelnyelve és nyelvi jogok Nyelvpolitika

1. A siketek jelnyelve és nyelvi jogok Nyelvpolitika Előadó Suri Andrea III. évf., magyar szak Nyugat-magyarországi Egyetem – Savaria Egyetemi Központ

2. A jelnyelvről és annak használatáról • A vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet a hallássérültek (főként a siketek) használnak • A jelelő általában artikulációval kíséri a jeleket • Kivéve ha a jelelő siket • Van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana • Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik a jelnyelvet • Szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint rendeződik, így annak nyelvjárásai is lehetnek • Tempója: • A kézmozgás lassabb, mint az artikulációs mozgás, de a minden szinten jelen lévő egyidejűségnek köszönhetően a jelelés és a beszéd tempója közel azonos • Nem ritka eset az sem, hogy a jelelés gyorsabb • A magyar jelnyelv nem a magyar nyelv vizuális formája, hanem egy önálló nyelv

3. Kérem várjon, hívom a jelnyelvi tolmácsot!

4. A daktil ABC hazánkban

5. A dialektusok • Helytelen feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi • Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek használnak (vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben de országonként eltérő) • 7 dialektus létezik Magyarországon (ezek lassan eltűnnek a sztenderdizálás miatt) • Egy-egy siketiskolához kötődnek, megnevezésük ezt jelzi: váci, pesti, kaposvári, soproni, szegedi, debreceni, egri • Többek szerint a pesti a legkedveltebb, legelterjedtebb • A siket nyelvhasználók verbális repertoárja (nyelvi készlete) ugyanolyan teljes és változatos-e, mint a halló embereké?

6. Nyelv-e a jelnyelv? • Sapir—Whorf hipotézis • Az 1960-as évektől a tudósok elfogadják természetes nyelvként • De: a vélemények megoszlanak • Az ENSZ egyezmény kimondja: nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is • „A fogyatékossággal élő személyek a mindenkit megillető módon jogosultak sajátos kulturális és nyelvi identitásuk elismerésére és támogatására, ideértve a jelnyelvet és a siketkultúrát.” • Nem fogyatékosság a jelnyelv használata • Nyelvi kisebbséget alkotnak a jelnyelven kommunikálók

7. A Gestuno • Siketek számára kialakított egységes nemzetközi jelnyelv (pidgin nyelv) • Nyelvcsalád:mesterséges nyelv • Alkotója:Siketek Világkongresszusa (WFD) • 1950-es években a WFD úgy határozott, hogy nemzetközi bizottságot állít fel egy egységes nemzetközi jelnyelv kidolgozására • Első kiadás dátuma:1951, Róma (Olaszország) • Majd 1976, Washington D. C. (VII. WFD világkongresszus) újabb szótár • Kialakításakor nem törekedtek arra, hogy lefektessék annak nyelvtani szabályait • Habár a szókincse készen van, nyelvtanilag minden ember a saját nyelve szerint használja a jeleket

8. „A” kiadvány

9. Út a parlamentig • A jelnyelv nyelvként való elfogadásáért 200 éve küzd a közösség • Ebből az utolsó 20 év kiemelendő • Ígéreteket korábban is kapott a közösség, azonban érdemi előrelépés nem történt • A javaslat megalkotását éveken át tartó komoly szakmai munka előzte meg • 2007-ben a Magyar Köztársaság ratifikálta az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt • A törvényjavaslatot 2009. július 29-én nyújtották be

10. A törvény elfogadása - magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv védelméről • 2009. november 9. (17.10) • Egyhangúlag (369 igen, 0 nem, 0 tartózkodás) • A fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény rendelkezéseire tekintettel • Előtte 2 hónapig törvénykezési eljárás • Szociális és Munkaügyi Minisztérium által előterjesztett (2009. július 31-én) • Jogrendszerbeli változtatások miatt módosítják a képviselői jogállásról szóló törvényeket, az eljárási (közigazgatási, polgári és büntető) törvényeket, továbbá a szabálysértési, a honvédelmi, a közjegyzői törvényt, valamint a médiatörvényt

11. Rendelkezései és a fontosabb dátumok (I.)* • „A törvényben – az Európai Unió tagországai közül Finnország után másodikként – kimondják, hogy a siketek közössége nyelvi kisebbség, a siketvak személyek jogait pedig először rögzítik Magyarországon törvényben. • Meghatározza a siketvak személyek speciális kommunikációs rendszerek tanulásához, valamint ezen eszközök alkalmazásával a tolmácsoláshoz való jogát • Előírja: amint ismertté válik a kisgyermek fogyatékossága, az orvos haladéktalanul köteles tájékoztatni a szülőket (most nincs ilyen kötelezettségük). • 2010. július 1: kötelezővé válik a közérdekű közlemények és hírműsorok, valamint 2010-ben naptári naponként legalább 2 óra időtartamban a filmalkotások, a gyermek- és ifjúsági műsorok és a fogyatékos személyek számára készült műsorok feliratozása, illetve jelnyelvi tolmácsolása. 2014-ig évente 2 órával (angol és holland mintára) emelkedik ez, majd 2015-től teljes körű feliratozást, illetve jelnyelvi tolmácsolást kell biztosítani. * forrás: http://www.sinosz.hu/elfogadt%C3%A1k-vil%C3%A1g-legkomplexebb-jelnyelvi-t%C3%B6rv%C3%A9ny%C3%A9t-magyarorsz%C3%A1gon

12. Rendelkezései és a fontosabb dátumok (II.) • 2017. szeptember 1: a siket gyermekek számára kötelező lesz a magyar jelnyelv oktatása a számukra létrehozott iskolákban, míg az integráltan tanuló hallássérült gyerekek számára választhatóvá válik. kötelező lesz a kétnyelvű, bilingvális oktatás megszervezése a siket gyermekek iskoláiban az ezt választó gyermek részére. Hallássérült gyerekek szüleinek – legalább egy fő esetén – a tanintézménynek meg kell szerveznie a jelnyelvi tanfolyamot, hogy ők gyermekeik elsődleges nyelvén tudjanak kommunikálni. • 2011. január 1: közszolgáltatási tevékenység során korlátlan számú, ingyenes jelnyelvi tolmácsolást vehetnek igénybe a jogosultak. (A középiskolákban évi 120, a felsőoktatásban szemeszterenként 60, a felnőttképzés keretében a képzési óraszám 20%-ban lehet majd ingyenes tolmácsolt órák). Ezeken felül további évi 120 óra, szabadon felhasználható tolmácsolás segíti majd a hallássérült és a siketvak személyeket. • 2011. január 1: csak a 2010-ben készült névjegyzéken szereplő jeltolmácsok vállalhatnak államilag finanszírozott tolmácsolást. • A törvény erős támaszt kínál azoknak a felsőoktatási intézményeknek, akik elkötelezettek a magyar jelnyelv szakos, illetve a kétnyelvű oktatásban részt vevő pedagógusok képzési programjainak a kidolgozásában és akkreditáltatásában (Terv: 2017. szeptember 1-jén munkába tudjanak állni).”

13. Európa Parlament • Székhelye: Brüsszel (BLG) • 1988. június 17.: Az EP elismerte a jelnyelvet jogilag • 1998-ban ismételten • 1985: EUD (European Union of the Deaf) • Kósa Ádám (SINOSZ elnöke) a Fidesz-KDNP első siket EP képviselője • Célja: minden EU tagállamban elismerté tegyék a jelnyelvet • Fő akadály: a tagországokban eltérő jogi struktúra • Legkönnyebb megoldás: direktíva az EP részéről?

14. Jelnyelv az Európai Unióban • A különböző tagországokban jogállásuk nem egyforma • 5 tagállamban hivatalos nyelvként: • Ausztria (2005 óta) • Cseh Köztársaság (1988 óta) • Finnország (1995 óta) • Portugália (1997 óta) • Szlovákia (1995 óta) • törvényben vagy más jogszabályban: • Belgium franciaajkú országrészében • Dánia • Egyesült Királyság • Görögország • Írország • Lettország • Németország • Norvégia • Svédország • Szlovénia

15. Más európai országokban • Oroszország: orosz jelnyelv (osztrákon és a francián alapul) • Fehéroroszország: hányatott történelem • Ukrajna: „a mai nemzetiségi és nyelvi sokszínűség helyett inkább a nemzetiségi szempontból színes, ámde nyelvileg homogén (mégpedig ukrán egynyelvű) állam modelljét tekinti mintának.” [Csernicskó] • Moldova: román jelnyelv nyugaton – orosz jelnyelv keleten • Bosznia-Hercegovina: • Albánia: hányatott történelem • Macedónia: volt Jugoszlávia részei • Szerbia: 1 kézzel j.t ABC vs. 2 kézzel j.t ABC

16. A jelnyelv helyzete Európában Jelmagyarázat: Piros: nem elfogadott Narancs: egyéb törvényi rendelkezésekben elfogadott Zöld: alkotmányos szinten elfogadott Forrás:http://www.eud.eu/EUD_Sign_Language-i-239.html

17. A jelnyelvek száma világszerte • Afrika: 25 • Dél-Amerika: 27 • Ázsia (csendes-óceáni térség): 34 • Európa: 39 • Közel Kelet: 13

18. A KSH 2001-es adatai

19. A KSH 2001-es adatai

20. A jelnyelv helyzete hazánkban jelenleg • Szókincse mindössze háromezer alapkifejezésből áll (összehasonlítás: a magyar nyelv 30.000-ből) • Sok hallássérült nem tud jelelni (siketekre nézve ez az arány kb. 1/3, míg a nagyothallókra nézve kb. 3/4*) *Forrás: Kósa Ádám, a SINOSZ elnöke • Hallássérültek száma: 30.000-60.000 • Magyarországon a SINOSZ hallássérültek egyesületének 55 fiókegysége működik, mintegy 12-13 ezer taggal • A hallássérültek nagy része nem ismeri a rá vonatkozó jogokat • Sokszor diszkriminálják, értelmi fogyatékosnak nézik őket

21. A hallássérültek továbbtanulásának problematikája Jelenleg továbbtanuló hallássérültek száma: 118 fő* * a 2007/2008-as tanév adata → Korábbi felmérésekhez képest ez pozitív – 2000-ben 309 fogyatékkal élő fő 13%-a Sok hallássérült megriad a felsőoktatás „szigorától”, a követelményektől, tart a teljesítményben való lemaradástól → Sokan inkább szakmát tanulnak

22. Esélyegyenlőség (a jog és a gyakorlat diszkrepanciája - a megkérdezettek attitűdjei) 2003. évi CXXV. törvény 1 §-a szabályozza, jogilag előírt Társadalomban téves információk vannak a siketek világát illetően, az előítéletek pedig diszkriminációhoz vezetnek A megkérdezettek egybehangzó véleménye alapján: Magyarországon nincs, a többi országhoz képest elmaradottabb ezen a szinten „A paradigmaváltáshoz nemcsak biztató jogi szabályok, hanem a hétköznapi emberek nagyobb perspektívájú látóköre is szükséges.” Biztatóbb vélemény: „mivel ahol nekem gondom volt, pozitívan álltak eddig a dolgokhoz, létezik.. ha nem is minden téren… de legalább jó fele haladunk” A kulcs = idő („idő előrehaladtával… igen… ebben az országban valamikor létezik… majd… nem most… majd”)

23. Hogyan vélekednek az egészségesek a hallássérültek továbbtanulásáról (attitűdök)? Elsősorban a család, a szűk környezet gondolkodik el A hallássérültek kultúrája ismeretlen előttük Szkeptikusság, közömbösség („szerintem sehogy… a kívülállók közömbösek…”) „Szerintem bennük van a hiba (ti. az emberek többségében). Azt gondolják, több idő és figyelem kell a hallássérültekre és nekik megterhelő. De nem gondolkodnak, mert mindig van megoldás.” „Az ép emberek tisztelik a hallássérültek továbbtanulását, de sajnos kevesen tanulnak a felsőoktatásban. De olyanokkal is találkoztam már, hogy ezek minek tanulnak tovább - azok tényleg nem is értenek minket.”

24. „… ember vagyok, semmi emberi nem idegen tőlem, és ennek tudatában fogom leélni az életemet azzal az elhatározással, hogy véghez viszem, amire elhatároztam magam szívemben és eszemben!”

25. Válogatott szakirodalom: Csányi Yvonne 2001. Általános irányelvek. In: Csányi Yvonne szerk. Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban. Útmutató. Budapest: Eötvös Loránd TudományegyetemBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar. 13. Csernicskó István 2009. Az ukrajnai oktatáspolitika a nyelvi asszimiláció szolgálatában. Korunk. 2009/2, 33–40. Halmai Gábor 2003. Az emberi jogokat védő magyarországi intézmények. In: Halmai Gábor—Tóth Gábor Attila szerk. Emberi jogok. Budapest: Osiris. 190—253. Hattyár Helga 2000. A jelnyelvek néhány jellegzetességéről. In: Földi Éva—Gadányi Károly szerk. Vox Humana – Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Budapest: ELTE Fonetikai Tanszék. 210—214. Hattyár Helga 2006. A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 852—906. (Társszerzők: Bartha Csilla és Szabó Mária Helga) Kovács Krisztina 2003. Hátrányos megkülönböztetés tilalma. In: Halmai Gábor—Tóth Gábor Attilaszerk. Emberi jogok. Budapest: Osiris. 363—393. Macdonald, Fiona—Weaver, Clare 2005. Emberi jogok. Tudod, miről van szó? Budapest: Magyar könyvklub. http://demoszthenesz.hu/cikkek/felsooktatas (Dr. Teleki Judit. Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban.) http://www.sil.org/silesr/2005/silesr2005-026.pdf

26. Köszönöm a figyelmet!