Az érdekegyeztetés rendszere

1. Az érdekegyeztetés rendszere Az érdekegyeztetés definíciója: A munka világa ellenérdekeltségű szereplőinek tevékenysége, céljaik és feladataik összehangolására

2. Az előadás témája • Fogalmak • Rövid történeti áttekintés • Jelenlegi helyzet • NGTT • VKF • OKÉT • Új fórumok lehetőségei, indokoltságuk • Kétoldalú párbeszéd Magyarországon • A társadalmi partnerek elvárásai • Lehetséges forgatókönyvek

3. Érdekegyeztetés tartalma I. • Szakszervezeti érdekképviselet kedvezményezettjei: tagságuk /közvetve az összes munkavállaló • Aktív munkavállalók • Munkaerőpiacon kívüliek (tanulók, munkanélküliek, TB ellátásban lévők: nyugdíjasok, eü. ellátás)

4. Érdekképviselet tartalma II. • Aktívak: munkaerő-piaci helyzetének megtartása, javítása • Álláskeresők és tanulók: vissza-, ill. bejuttatni a munkaerőpiacra (aktívvá tenni) • TB ellátásban lévők (megváltozott munkaképességűek)

5. Munkaerő-piaci helyzet tartalmaA szakszervezeti tevékenység célja • Munkahely védelem, foglalkoztatás bővítés • Bér és jövedelem biztonság • Szociális biztonság (TB is) • Munkakörülmények javítása: szabályok, technikai eszközök, ergonómia stb. • KÖRNYEZETVÉDELEM • LAKÓHELYI ELLÁTÁS

6. Munkahelyvédelem, foglalkoztatás • Piac és szakszervezet, piaci és szociális szempontok ellentétjei • Túlkínálat szabályozása • Piacképes tudás • Foglalkoztatás stabilizálás (technológiai sorok foglalkoztatottjainak száma) • Munkahelyteremtés támogatása (tőke export, helyett termék export, tőke import)

7. Bér és jövedelem biztonság • Munkaerő-piaci helyzet és a bérek • Szakmák, felkészültség, motiváltság • Országok, régiók, kistérségek • Jogi, pénzügyi garanciák (Mt. bérek biztonsága, Bérgarancia alap)

8. Szociális biztonság • Tágabb értelmezés: • Szociális, jóléti juttatások a vállalatnál, intézménynél • Társadalmi szintű gondoskodás: egészségügyi ellátás, nyugdíjellátás • Megváltozott munkaképességűekről való gondoskodás • Szakszervezeti juttatások

9. Munkakörülmények javítása • Munkaviszonyra vonatkozó szabályok (Mt. KSZ.) • Munkabiztonság • Technikai fejlesztés (foglalkoztatás ellentmondásai) • Ergonómia

10. Az érdekegyeztetés szintjei • Az Európai Unió (EU-s direktívák hatása a magyar szabályozásra; ágazati párbeszéd, EU-s érdekegyeztető fórumok, bizottságok: Szociális bizottság) • Országos szintű • Ágazatközi (Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács - OKÉT, Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa – KOMT) • Ágazati, szakmai (ÁPB) • Területi- regionális • Helyi: társasági, intézményi

11. Fogalmak • Szociális dialógus: szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek közti, illetve köztük és a kormány közötti tárgyalást, konzultációt, információcserét jelenti, gazdasági, szociális és velük összefüggő egyéb kérdésekrőlILO típusú (szervezkedés, megállapodások szabadsága) a munkavilágára koncentráló • Civil dialógus: átfogóbb fogalom fenti szereplőkön túli résztvevői kör (civil szervezetek, egyéb szereplők) közötti egyeztetés EU típusú nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének fóruma • A munkaügyi kapcsolatokban általában a munkavállaló és a munkáltató vagy ezek érdekképviseletei vesznek részt (bipartit)

12. Fogalmak 2 • bipartit = munkáltató és munkavállalói szervezetek egyeztetéseEU szociális partnerek • bipartizmus plusz = bipartit kiegészítése „civil” (nem kormányzati) szervezetekkelILO civil párbeszéd • tripartit= bipartit + kormányILO társadalmi párbeszéd alapmodellje • tripartizmus plusz = tripartit + „civil” szervezetek • tripartizmus mínusz= hiányos oldalak (VKF)

13. Történeti áttekintés • 1988. december Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), tripartit • 1990 augusztusa OÉT átalakult Érdekegyeztető Tanáccsá (ÉT) tripartit • 1999. április 21. ÉT Országos Munkaügyi Tanáccsá (OMT) alakult, tripartit alapszabály első alkalommal tartalmazott szabályokat a részvételre vonatkozóan, • 2002. január 24. Gazdasági Tanács (tripartizmus plusz) • 2002. július 26. OMT–ből Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tripartit • 2004. augusztus 24. Gazdasági és Szociális Tanács ?? • 2011. július 22. NGTT (2011. évi XCIII. törvény). Alakuló ülés 2011. október 11. bipartizmus plusz (OÉT utolsó ülése 2010. december) • 2012. február 22-én VKF tripartit „mínusz”

14. Országos Érdekegyeztetési Tanács • Szereplők, részvétel feltételei • Tevékenység, hatáskör jövedelem politika, foglalkoztatáspolitika, törvény előkészítés(alkotmányos kifogás - közhatalmat gyakorló testület) • Intézmény strukturáltsága, delegálási jog • Munka rendszeressége, tervezettsége • Nyilvánosság szerepe • Minta a munkaügyi kapcsolatokra

15. Gazdasági és Szociális Tanács Összetétel: munkavállalók, gazdaság, civilek és a tudomány Feladat: konzultációs fórum • társadalmat, gazdaságot érintő átfogó problémák, • megoldásukra nemzeti stratégiák: gazdaság, szociálpolitika, fejlesztés, munkaügy, foglalkoztatás, társ. biztosítás, eü., EU integ., saját kezdeményezések

16. Jelenlegi helyzet NGTT • Létrehozásának indokai (OÉT, GSZT, GEF) • Résztvevők, jelleg (öt oldal) • Feladat, struktúra VKF • Cél • Konzultáció, egyeztetés (konzultáció, vélemény, ajánlás, megállapodás) • Monitoring bizottság • Finanszírozás

17. NGTT feladat • Elemzi a társadalmi-gazdasági fejlődést, • Javaslat átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, • Megvitat: társadalompolitikai, foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, jövedelemelosztási stb. kormányzati stratégiákat, kérdéseket!! • Véleményez tervezett kormányzati intézkedéseket,

18. Feladat 2. • részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, • konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, • megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz • feladatot adhat: országgyűlés, kormány (tagok)30 nap

19. Következtetések • NGTT a GSZT és nem az OÉT szerepét • OÉT feladatai ellátatlanok – VKF • Nagy létszámú – nincsenek egyezségek • Nem volt munkaügyi bizottsága • Civil párbeszéd összevonódik a munkaügyi (szociális) párbeszéddel • Látszat tevékenység (cirkusz)

20. VKF létrehozása • Az NGTT kritikája • 2010. december, 2011. október, 2012. február 22-én VKF • Több mint 1 évig nem volt OÉT szerű egyeztetés • Új Mt. konzultációja érlelte ki (először munkáltatók, aztán Liga és MOSZ • Végül csonkán maradt • Teljesen OÉT tevékenység-monitoring biz.

21. VKF résztvevők • Kormány (miniszterelnök, foglalkoztatásért felelős miniszter) • Munkáltatói szervezetek • MGYOSZ • VOSZ • Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ) • Szakszervezetek • LIGA • MOSZ • MSZOSZ • Monitoring bizottság vezetője (foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár) • Ülések szükség szerint, de félévente egyszer

22. VKF feladata • Érdekképviseletek és a kormány közötti együttműködés erősítés • Gazdasági növekedés elősegítése • Versenyképesség javítása • Üzleti környezet fejlesztése • A versenyszférán belüli társadalmi párbeszéd erősítése

23. VKF jellege • Versenyszférát érintő • Gazdasági tárgyú kormányzati döntések • konzultatív, • véleményező, • javaslattevő fóruma (konszenzussal ajánlást fogad el, megállapodást köt)

24. VKF célja • Szándékok egyeztetése • Információk cseréje • Megállapodások kötése • Szabályozási javaslatok megtárgyalása

25. Konzultációs területek • Foglalkoztatáspolitika, munkaerőpiac • Adó, járulék • Bérek (minimál bér, garantált bér, bérajánlás) • Munkaügyi, szakképzési, munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzési szabályok • Munkaügyi kapcsolatok • Szociális ellátások (álláskereső támogatás, TB) • Vállalkozások általában • Amit felek fontosnak tartanak

26. Összehasonlítások • GSZT – NGTTösszetétel, feladat, hatékonyságkülönbség az egyházak • OÉT – VKF összetétel, feladat, hatékonyság, plenáris ülés? • BértárgyalásokNGTT – VKF határkör elvonásbértárgyalás módszere: vitatható, hiányos makro adatok, hatékonyság, infláció (min.bér-létminimum) • Munka Törvénykönyvetámogatottság, szakmaiság

27. VKF értékelés • OÉT jogosítványai (NEuT, 9 bizottság, MAT, MMT (2007-től RMT-k), a TB után • Legtöbbet a min. bér, garantált bérminimum, bérajánlás • Kevésbé differenciált munka (bizottságok) • Összetétel – érthetetlen és magyarázhatatlan hiányok • Megtörtént a szférák szétválasztása (egyesítés?)

28. Az érdekegyeztetés hiányosságainak következményei • Legitimitás - támogatottság • Szakmaiság (Mt. példa)VKF és OKÉT elválasztás?? Közös ügyek • Külön utas megoldások • Lobbizás • Kijárás (multik, kapcsolatok, befolyás keresés)

29. Vélemények, javaslatok, • OÉT jellegű munka: rendszeresség, tervezettség, struktúráltság, részvétel • Szférák szétválasztásMunkáltatók - állami cégek problémái?Közüzemi fórum – van-e érdemi különbség, ami ezt szükségessé teszi • Szférák egyesítése – „szuper” fórum a közös ügyekre

30. Kétoldalú párbeszéd • Bipartit egyeztetések (munkaügyi kapcsolat) • Nem az ÁPB-ről (ezek az ágazatokat, szak-, és alágazatokat fedik le) • Mi van a több munkáltatóra kiterjedő megállapodásokkal, a területi KSZ-ekkel • Milyen feltételei vannak a megállapodásoknak • Közös érdek • Jogi szabályozás • Hatalmi egyensúly

31. Forgatókönyvek Politikai véleményalkotások nélkül • FIDESZ kormány: hatalom erősítés vagy konszolidáció – érzékenyebben a szoc. partnerek kezdeményezéseire • Kormány váltás – vissza az OÉT-hez?

32. Néhány megvitatandó kérdés • Kormányok kiemelt szerepe az érdekegyeztetésbenMunkáltatói és munkavállalói oldal nem egymással akar megállapodásra jutni, hanem a kormánytól várja a megoldást és meg is kapja.Ez csökkenti a megállapodási hajlandóságot, a valódi érdekegyeztetésben való érdekeltséget. Felerősíti a lobby tevékenységet, az intézményes érdekegyeztetésen kívüli megállapodásokat.

33. Kérdések 2. • KijárásHa nem működik jól a makroszintű érdekegyeztetés ennek torz formái jelennek meg: multi külön kijárások, lobbyzás: lásd AUDI Hungária régi Mt. 117/C §, új Mt. elszámolási időszak Mt. 97.§ (3), korengedményes és korkedvezményes nyugdíjért folytatott lobby tevékenység a MOL Nyrt. részéről (képviselőkkel és államtitkárokkal felvett kapcsolatok), az új Mt. elfogadása előtti regionális szakszervezeti kezdeményezések a képviselők (bármely oldali) befolyásolására. Ez utóbbi kapcsolatok egyes helyeken túlélték az Mt. elfogadását és további ügyekben aktivizálódnak

34. Kérdések 3 • Reaktivitás a stratégiátlanság következménye • Szervezetek belső érdekintegrációjaMilyen mechanizmus szolgálja a mikro szintű problémák mezo szintűvé integrálását, és a a mezo szintű ügyek makroszintűekké integrálását. Milyen a szervezeteken belüli és az oldalon belüli érdekegyeztetés, probléma „kihordási” mechanizmus? Esetlegesek a különböző szinten képviseletre kiválasztott ügyek??

35. Kérdések 4. • Az érdemi egyeztetés hiányának jogi, kodifikációs problémáiAz új Mt. mint e probléma megjelenítője: • Zártkörű, titkos törvény előkészítés • A törvény szövegezése, tartalma (több mint 50 módosítás a hatályba lépés előtt, további hibák: pl. állami cégek diszkriminációja, távolléti díj) • A törvény kapcsolódása más törvényekhez jogszabályokhoz(pl. ÁPV. törvény, munkavédelmi törvény) • Az egyeztetésre kiválasztott szervezetek és a kiválasztás módszerei (MSZOSZ, medve és a nyuszi története)