Stratégiai menedzsment

1. Stratégiai menedzsment 2. Előadás A környezet elemzése

2. A stratégiai menedzsment folyamata Erőforrások Érdekek Környezet Stratégiai elemzés Változatok Változás Stratégiai döntés A stratégia végrehajtása Szervezet Célmeghatározás Összemérés Döntés Tervezés

3. A környezet egymásra rétegződő szintjei A tág környezet Iparági környezet Működési környezet A szervezet

4. A környezet változásának tendenciája Lassú változások Gyors változások Egyszerű környezet A környezet: STATIKUS A környezet: DINAMIKUS Összetett környezet A környezet: KOMPLEX A környezet: TURBULENS

5. A környezeti változásokhoz illeszkedő módszerek Lassú változások Gyors változások Egyszerű környezet A környezet: STATIKUS Elemzési módszer: trend-extrapoláció A környezet: DINAMIKUS Elemzési módszer: szakértői becslés (Delfi) Összetett környezet A környezet: KOMPLEX Elemzési módszer: szimuláció A környezet: TURBULENS Elemzési módszer: forgatókönyv-írás

6. Lassú változások Gyors változások Egyszerű környezet A környezet: STATIKUS Elemzési módszer: trend-extrapoláció A környezet: DINAMIKUS Elemzési módszer: szakértői becslés (Delfi) Összetett környezet A környezet: KOMPLEX Elemzési módszer: szimuláció A környezet: TURBULENS Elemzési módszer: forgatókönyv-írás Miért különösen fontos a stratégia a 21. században? Stratégiai elemzés

7. A környezet szintjei • Tág környezet (PESTEL) (Magában foglalja a „szomszédos” iparágakat és az egyéb befolyásoló területeket is) • Iparági környezet (Porter-féle 5 erő) (Az iparág meghatározó tényezőit öleli fel) • Működési környezet (Stratégiai térkép) (A vállalat közvetlen versenytársait tartalmazza)

8. Európa távlati trendjei EURÓPA ÖKOLÓGIAI „LÁBNYOMA”Európa ökológiai lábnyoma (= népesség x bőség x technológia) túllépte a kontinens kétszeresét. NÉPESSÉGSZÁMA népességszám nem éri el az újratermeléshez szükséges minimumát. 2050-re a függőségi arány meghaladja az 50 %-ot. PROTESTÁNS ETIKA VS. ÉLVEZET-KÖZPONTÚ ÉLETMÓDCsökken a jövőről való személyes gondoskodás – értsd: befektetés magamba (tanulás, munka), saját jövőmbe (továbbtanulás, megtakarítás, takarékoskodás, családalapítás, gyerekvállalás és –nevelés) – ösztönzöttsége. A BIZALOM ÉS A TOLERANCIA SZÁLAINAK FOSZLADOZÁSAA bizalmon, a szabadságon, és a teljesítményen alapuló kultúránk más életmodellt befogadó képessége a végéhez közeledik.

9. A PESTEL modell A tendenciák, a jelenből indulnak, 5-8 éves távlatúak, és „azt várom, hogy..” típusú állításokat tartalmaznak a jövőről • Politikai tendenciák • Gazdasági tendenciák • Társadalmi/kulturális tendenciák • Technikai/technológiai tendenciák • Környezeti tendenciák • Jogi (szabályozási) tendenciák

10. A PESTEL modell összetevői POLITIKAI (JOGI) TÉNYEZÕK Törvényhozás, parlamentarizmus, versenytörvények, a külföldiek befektetéseit szabályozó törvények, adópolitika, foglalkoztatási törvény, kormányzati stabilitás, a külkereskedelem szabályozása, környezetvédelmi törvények, nyomást gyakoroló csoportok és tevékenységek szabályozása, stb... GAZDASÁGI TÉNYEZÕK Gazdasági ciklusok, a GNP és GDP trendjei, kamatszint, az infláció mértéke, a pénzpiacok alakulása, a felhalmozás aránya, a kormányzati kiadások mértéke és stuktúrája, a munkanélküliség, a családok elkölthetõ jövedelmények alakulása, az energia és egyéb árak alkulása, az infrastruktúra fejlesztése, stb... TÁRSADALMI (KULTÚRÁLIS) TÉNYEZÕK A demográfiai helyzet alakulása, a jövedelemeloszlás, a társadalmi mobilitás, az életstílust meghatározó tényezõk alakulása, az egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései, a munkához és a szabadidõhöz való viszony, a képzettség alakulása, a vallási és meghatározó véleményformálási csoportok, stb... TECHNOLÓGIAI TÉNYEZÕK A kormányzati K+F kiadások mértéke, a kormányzati műszaki fejlesztési politikák, a technológiai transzfer meghatározó módjai és szerepe, a társadalom innovativitása, a licenszforgalom alakulása, az iskolázottság mértéke, a számítógépesítettség színvonala, a technológiai infrastruktúra, stb...

11. A politikai tendenciák példái • Az EU és az országos hatáskörök változása • A kormányzati stabilitás • A jóléti állammal kapcsolatos politikák alakulása • A társadalmi csoportok közötti újraelosztás változása • Vidék-város, idős-fiatal, szegény-gazdag, gazdaság-költségvetés, emberi tényező-mezőgazdaság stb. közötti újraelosztás iránya • A politikai értékrend változása • Országos és regionális hatáskörök újraelosztása

12. A gazdasági tendenciák példái • A gazdasági ciklusok • A GDP és a HDI trendjei • A kamatok és az infláció szintje • A lakossági megtakarítások mértéke • A munkanélküliség alakulása • Az elkölthető jövedelmek alakulása • A tőkemozgások iránya és aránya • A vállalkozások feltételeinek alakulása • A regionális fejlettség alakulása • Az infrastruktúra fejlesztések tendenciái

13. A társadalmi és kulturális tendenciák példái • A demográfia alakulása • A társadalmi mobilitás alakulása • Az egészségügyi helyzet alakulása • Az életmódbeli változások várható iránya • A munkához és a szabadidőhöz való viszony változása • A fogyasztói társadalom fejlettsége • A képzettség és az iskolázottság alakulása • A fogyasztás várható szerkezete • A vallás és a vallási csoportok szerepe

14. A technológiai változások trendjei • A kormányzati K+F kiadások alakulása • A technológiai átvétel mértéke és változása • Új felfedezések és elterjedő technológiák • Az elavulás mértéke az adott iparágban • Az újítások befogadásának képessége és gyorsasága • A Internet és a számítógépesítettség terjedése • A biotechnológia új eredményeinek megjelenése • Az infrastruktúra korszerűsödése • Szintáttörést jelentő tudományos vagy technológiai ismeretek megjelenése

15. Az ökológiai és a jogi környezet változásának trendjei • A környezetvédelem szabályozása • A föld és az adott ország „ökológiai lábnyomának” alakulása • A megújuló források kiaknázásának mértéke • Az újrafelhasználás alakulása • A globális felmelegedés hatásai • A versenytörvény és a külföldiek befektetésének szabályozása • A munka és az üzlet világának EU-s szabályozása • Centralizációs és decentralizációs tendenciák • Fogyasztóvédelem és a civil szféra szabályozása

16. Porter-féle 5 erő (iparági elemzés)

17. A Porter-féle iparági elemzés módszere A számításba veendő öt alaptényező: • Beszállítók alku-pozíciója • Vásárlók (fogyasztók) alku-pozíciója • Újonnan piacra lépők fenyegetése • Helyettesítő terméket gyártók fenyegetése • Versenytársak erejének felbecslése

18. Mik a „bemenetek”? Alapanyagok (liszt, szén, drót stb.), Részegységek (csavar, falap, csomagolt fűszer) , Termékek (ruha, autó, könyv), Berendezések (számítógép, eszterga), Információk (tőzsdei vagy banki, hír), Emberek (munkaerő), Pénz (banki vagy hitelezési), Szolgáltatások (könyvelő, biztonságiak, helység-bérlet)

19. A beszállítók alkupozícióit meghatározó tényezők • Sok, vagy kevés a beszállító • Erősen megkülönböztetett-e a termék, vagy homogén • Könnyen helyettesíthetők-e az alapanyagok, vagy a részegységek • Mennyire fontos az adott iparág a beszállító számára

20. A vásárlók alkuerejének alakulását meghatározó tényezők • Sok a vásárló, vagy kevés és monopol-helyzetű • Van-e teljes információjuk a költségről, és a keresletről, • Mennyire fontos számukra a minőség • Mennyire könnyen tudják váltani a fogyasztók az ellátót

21. A potenciális piacra-lépők részéről megnyilvánuló fenyegetés • Az iparágra jellemző méret-gazdaságosság elemzése • A piacra lépéshez szükséges befektetési források mennyisége • Az elosztó hálózathoz való hozzáférés költsége, és lehetősége • A piacra-lépéshez szükséges műszaki és piaci ismeretek megszerzésének ára

22. A helyettesítő terméket gyártók részéről megnyilvánuló fenyegetés • Milyenek a helyettesítő termékek költség- és árviszonyai • Tudják-e követni az adott iparágban a technológiai fejlődést • Milyen mértékű a helyettesíthetőség • Milyen erős a verseny a helyettesítő terméket előállítók között

23. Az iparágon belüli verseny mértéke • Az iparági koncentráció, és a versengő cégek száma • Az iparágra jellemző méretgazdaságosság • A termékek megkülönböztethetősége • A piacra lépés korlátjai • A növekedési ütem • Az átlag-profit alakulása

24. A Porter-féle iparág elemzés kiegészítő tényezői • Globalizáció (kitágítja az ipar földrajzi határait) • Dereguláció (versennyé változtatja a korábban attól elzárt iparágakat) • Technológiai fejlődés (elmossa az iparágak közötti határokat és ezzel kiélezi a versenyt) • Privatizáció (új szereplők lépnek a piacra és ezzel kiélezi a versenyt)

25. A Porter-féle öt erő (iparág-elemzés) elemei

26. A működési környezet és elemzésének módszerei • Egy vállalkozás soha nem versenyez az iparág összes vállalatával. • Működési környezetét a közvetlen versenytársainak tekinthető szervezetek alkotják. A közvetlen versenytársak azonosítására használt módszerek: • Stratégiai csoport meghatározása • A fogyasztói igény/érték elemzése • Piaci szegmentáció • Iparági életgörbe elemzése

27. Éttermi láncok iparágának stratégiai csoportjai az USA-ban Magas Red Lobster, Olive Garden Perkins, Int. House of Panckake Pizza Hut, Wendy’s Ár Shoney’s, Denny’s Country Kitchen Mc’Donald’s, Taco Bell, Burger King, Hardee’s K.F.C Alacsony Széles menü A termék-vonal szélessége Szűk menü

28. A fogyasztói érték elemzéséhez használt szempontok

31. Egy előrejelzés Európáról 2016-ra

32. Stratégiai bizonytalanság Most jelent meg egy könyv: Michael E. Raynor and Mumtaz Ahmed: ThreeRulesforMaking a CompanyTruly Great. A fő állításai: 1. szabály: Jobb legyél, és ne olcsóbb, vagyis ne az árral versenyezz, hanem legyél különb, 2. szabály: A bevételre figyelj és ne a költségre, vagyis a bevételek növekedésére törekedj, és a költségek leszorítására, 3. szabály: Nincs több szabály, hiába is keresed, úgyhogy ha bármit teszel is, az első két szabályt kell szem előtt tartanod.