1 / 32

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment. 2. Előadás A környezet elemzése. A stratégiai menedzsment folyamata. Erőforrások. Érdekek. Környezet. Stratégiai elemzés. Változatok. Változás. Stratégiai döntés. A stratégia végrehajtása. Szervezet. Célmeghatározás. Összemérés. Döntés. Tervezés.

gabby
Download Presentation

Stratégiai menedzsment

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Stratégiai menedzsment 2. Előadás A környezet elemzése

  2. A stratégiai menedzsment folyamata Erőforrások Érdekek Környezet Stratégiai elemzés Változatok Változás Stratégiai döntés A stratégia végrehajtása Szervezet Célmeghatározás Összemérés Döntés Tervezés

  3. A környezet egymásra rétegződő szintjei A tág környezet Iparági környezet Működési környezet A szervezet

  4. A környezet változásának tendenciája Lassú változások Gyors változások Egyszerű környezet A környezet: STATIKUS A környezet: DINAMIKUS Összetett környezet A környezet: KOMPLEX A környezet: TURBULENS

  5. A környezeti változásokhoz illeszkedő módszerek Lassú változások Gyors változások Egyszerű környezet A környezet: STATIKUS Elemzési módszer: trend-extrapoláció A környezet: DINAMIKUS Elemzési módszer: szakértői becslés (Delfi) Összetett környezet A környezet: KOMPLEX Elemzési módszer: szimuláció A környezet: TURBULENS Elemzési módszer: forgatókönyv-írás

  6. Lassú változások Gyors változások Egyszerű környezet A környezet: STATIKUS Elemzési módszer: trend-extrapoláció A környezet: DINAMIKUS Elemzési módszer: szakértői becslés (Delfi) Összetett környezet A környezet: KOMPLEX Elemzési módszer: szimuláció A környezet: TURBULENS Elemzési módszer: forgatókönyv-írás Miért különösen fontos a stratégia a 21. században? Stratégiai elemzés

  7. A környezet szintjei • Tág környezet (PESTEL) (Magában foglalja a „szomszédos” iparágakat és az egyéb befolyásoló területeket is) • Iparági környezet (Porter-féle 5 erő) (Az iparág meghatározó tényezőit öleli fel) • Működési környezet (Stratégiai térkép) (A vállalat közvetlen versenytársait tartalmazza)

  8. Európa távlati trendjei EURÓPA ÖKOLÓGIAI „LÁBNYOMA”Európa ökológiai lábnyoma (= népesség x bőség x technológia) túllépte a kontinens kétszeresét. NÉPESSÉGSZÁMA népességszám nem éri el az újratermeléshez szükséges minimumát. 2050-re a függőségi arány meghaladja az 50 %-ot. PROTESTÁNS ETIKA VS. ÉLVEZET-KÖZPONTÚ ÉLETMÓDCsökken a jövőről való személyes gondoskodás – értsd: befektetés magamba (tanulás, munka), saját jövőmbe (továbbtanulás, megtakarítás, takarékoskodás, családalapítás, gyerekvállalás és –nevelés) – ösztönzöttsége. A BIZALOM ÉS A TOLERANCIA SZÁLAINAK FOSZLADOZÁSAA bizalmon, a szabadságon, és a teljesítményen alapuló kultúránk más életmodellt befogadó képessége a végéhez közeledik.

  9. A PESTEL modell A tendenciák, a jelenből indulnak, 5-8 éves távlatúak, és „azt várom, hogy..” típusú állításokat tartalmaznak a jövőről • Politikai tendenciák • Gazdasági tendenciák • Társadalmi/kulturális tendenciák • Technikai/technológiai tendenciák • Környezeti tendenciák • Jogi (szabályozási) tendenciák

  10. A PESTEL modell összetevői POLITIKAI (JOGI) TÉNYEZÕK Törvényhozás, parlamentarizmus, versenytörvények, a külföldiek befektetéseit szabályozó törvények, adópolitika, foglalkoztatási törvény, kormányzati stabilitás, a külkereskedelem szabályozása, környezetvédelmi törvények, nyomást gyakoroló csoportok és tevékenységek szabályozása, stb... GAZDASÁGI TÉNYEZÕK Gazdasági ciklusok, a GNP és GDP trendjei, kamatszint, az infláció mértéke, a pénzpiacok alakulása, a felhalmozás aránya, a kormányzati kiadások mértéke és stuktúrája, a munkanélküliség, a családok elkölthetõ jövedelmények alakulása, az energia és egyéb árak alkulása, az infrastruktúra fejlesztése, stb... TÁRSADALMI (KULTÚRÁLIS) TÉNYEZÕK A demográfiai helyzet alakulása, a jövedelemeloszlás, a társadalmi mobilitás, az életstílust meghatározó tényezõk alakulása, az egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései, a munkához és a szabadidõhöz való viszony, a képzettség alakulása, a vallási és meghatározó véleményformálási csoportok, stb... TECHNOLÓGIAI TÉNYEZÕK A kormányzati K+F kiadások mértéke, a kormányzati műszaki fejlesztési politikák, a technológiai transzfer meghatározó módjai és szerepe, a társadalom innovativitása, a licenszforgalom alakulása, az iskolázottság mértéke, a számítógépesítettség színvonala, a technológiai infrastruktúra, stb...

  11. A politikai tendenciák példái • Az EU és az országos hatáskörök változása • A kormányzati stabilitás • A jóléti állammal kapcsolatos politikák alakulása • A társadalmi csoportok közötti újraelosztás változása • Vidék-város, idős-fiatal, szegény-gazdag, gazdaság-költségvetés, emberi tényező-mezőgazdaság stb. közötti újraelosztás iránya • A politikai értékrend változása • Országos és regionális hatáskörök újraelosztása

  12. A gazdasági tendenciák példái • A gazdasági ciklusok • A GDP és a HDI trendjei • A kamatok és az infláció szintje • A lakossági megtakarítások mértéke • A munkanélküliség alakulása • Az elkölthető jövedelmek alakulása • A tőkemozgások iránya és aránya • A vállalkozások feltételeinek alakulása • A regionális fejlettség alakulása • Az infrastruktúra fejlesztések tendenciái

  13. A társadalmi és kulturális tendenciák példái • A demográfia alakulása • A társadalmi mobilitás alakulása • Az egészségügyi helyzet alakulása • Az életmódbeli változások várható iránya • A munkához és a szabadidőhöz való viszony változása • A fogyasztói társadalom fejlettsége • A képzettség és az iskolázottság alakulása • A fogyasztás várható szerkezete • A vallás és a vallási csoportok szerepe

  14. A technológiai változások trendjei • A kormányzati K+F kiadások alakulása • A technológiai átvétel mértéke és változása • Új felfedezések és elterjedő technológiák • Az elavulás mértéke az adott iparágban • Az újítások befogadásának képessége és gyorsasága • A Internet és a számítógépesítettség terjedése • A biotechnológia új eredményeinek megjelenése • Az infrastruktúra korszerűsödése • Szintáttörést jelentő tudományos vagy technológiai ismeretek megjelenése

  15. Az ökológiai és a jogi környezet változásának trendjei • A környezetvédelem szabályozása • A föld és az adott ország „ökológiai lábnyomának” alakulása • A megújuló források kiaknázásának mértéke • Az újrafelhasználás alakulása • A globális felmelegedés hatásai • A versenytörvény és a külföldiek befektetésének szabályozása • A munka és az üzlet világának EU-s szabályozása • Centralizációs és decentralizációs tendenciák • Fogyasztóvédelem és a civil szféra szabályozása

  16. Porter-féle 5 erő (iparági elemzés)

  17. A Porter-féle iparági elemzés módszere A számításba veendő öt alaptényező: • Beszállítók alku-pozíciója • Vásárlók (fogyasztók) alku-pozíciója • Újonnan piacra lépők fenyegetése • Helyettesítő terméket gyártók fenyegetése • Versenytársak erejének felbecslése

  18. Mik a „bemenetek”? Alapanyagok (liszt, szén, drót stb.), Részegységek (csavar, falap, csomagolt fűszer) , Termékek (ruha, autó, könyv), Berendezések (számítógép, eszterga), Információk (tőzsdei vagy banki, hír), Emberek (munkaerő), Pénz (banki vagy hitelezési), Szolgáltatások (könyvelő, biztonságiak, helység-bérlet)

  19. A beszállítók alkupozícióit meghatározó tényezők • Sok, vagy kevés a beszállító • Erősen megkülönböztetett-e a termék, vagy homogén • Könnyen helyettesíthetők-e az alapanyagok, vagy a részegységek • Mennyire fontos az adott iparág a beszállító számára

  20. A vásárlók alkuerejének alakulását meghatározó tényezők • Sok a vásárló, vagy kevés és monopol-helyzetű • Van-e teljes információjuk a költségről, és a keresletről, • Mennyire fontos számukra a minőség • Mennyire könnyen tudják váltani a fogyasztók az ellátót

  21. A potenciális piacra-lépők részéről megnyilvánuló fenyegetés • Az iparágra jellemző méret-gazdaságosság elemzése • A piacra lépéshez szükséges befektetési források mennyisége • Az elosztó hálózathoz való hozzáférés költsége, és lehetősége • A piacra-lépéshez szükséges műszaki és piaci ismeretek megszerzésének ára

  22. A helyettesítő terméket gyártók részéről megnyilvánuló fenyegetés • Milyenek a helyettesítő termékek költség- és árviszonyai • Tudják-e követni az adott iparágban a technológiai fejlődést • Milyen mértékű a helyettesíthetőség • Milyen erős a verseny a helyettesítő terméket előállítók között

  23. Az iparágon belüli verseny mértéke • Az iparági koncentráció, és a versengő cégek száma • Az iparágra jellemző méretgazdaságosság • A termékek megkülönböztethetősége • A piacra lépés korlátjai • A növekedési ütem • Az átlag-profit alakulása

  24. A Porter-féle iparág elemzés kiegészítő tényezői • Globalizáció (kitágítja az ipar földrajzi határait) • Dereguláció (versennyé változtatja a korábban attól elzárt iparágakat) • Technológiai fejlődés (elmossa az iparágak közötti határokat és ezzel kiélezi a versenyt) • Privatizáció (új szereplők lépnek a piacra és ezzel kiélezi a versenyt)

  25. A Porter-féle öt erő (iparág-elemzés) elemei

  26. A működési környezet és elemzésének módszerei • Egy vállalkozás soha nem versenyez az iparág összes vállalatával. • Működési környezetét a közvetlen versenytársainak tekinthető szervezetek alkotják. A közvetlen versenytársak azonosítására használt módszerek: • Stratégiai csoport meghatározása • A fogyasztói igény/érték elemzése • Piaci szegmentáció • Iparági életgörbe elemzése

  27. Éttermi láncok iparágának stratégiai csoportjai az USA-ban Magas Red Lobster, Olive Garden Perkins, Int. House of Panckake Pizza Hut, Wendy’s Ár Shoney’s, Denny’s Country Kitchen Mc’Donald’s, Taco Bell, Burger King, Hardee’s K.F.C Alacsony Széles menü A termék-vonal szélessége Szűk menü

  28. A fogyasztói érték elemzéséhez használt szempontok

  29. Egy előrejelzés Európáról 2016-ra

  30. Stratégiai bizonytalanság Most jelent meg egy könyv: Michael E. Raynor and Mumtaz Ahmed: ThreeRulesforMaking a CompanyTruly Great. A fő állításai: 1. szabály: Jobb legyél, és ne olcsóbb, vagyis ne az árral versenyezz, hanem legyél különb, 2. szabály: A bevételre figyelj és ne a költségre, vagyis a bevételek növekedésére törekedj, és a költségek leszorítására, 3. szabály: Nincs több szabály, hiába is keresed, úgyhogy ha bármit teszel is, az első két szabályt kell szem előtt tartanod.

More Related