Agrárgazdaságtan III. Előadás

1. AgrárgazdaságtanIII. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

2. Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között: • társadalomtudomány, • gazdaságtudomány, • ágazati gazdaságtan.

3. Az agrárgazdaságtan forrásai: • a közgazdaságtudomány, • a mezőgazdasággal foglalkozó természettudományok, • az egyéb “társtudományok” (matematika, szociológia, jog stb.)

4. Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között: • társadalomtudomány, • gazdaságtudomány, • ágazati gazdaságtan.

5. Agrárgazdaságtan fogalomrendszere • Agrárgazdaságtan: A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezőgazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsősorban a makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik. • Agrárgazdaságtan I.: A mezőgazdaság gazdasági beilleszkedésének, működésének és fejlődésének makroökonómiai vonatkozásaira értelmezik.

6. Agrárgazdaságtan fogalomrendszere Agrárgazdaságtan III.: Interdiszciplinális tudomány. Az élelmiszer-gazdaság, benne a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe, ágazati, gazdasági sajátosságai, piaci és intézményi kapcsolatai, integráció és a kooperáció rendszere, természeti, ökológiai és közgazdasági adottságai, sajátosságai és konzekvenciái. Agrárgazdaságtan tárgya: • A mezőgazdaság versenyképessége. • A mezőgazdasági- és élelmiszerpiac működésének általános és sajátos vonásai. • A mezőgazdaság költség- ár- és jövedelemviszonyai. • A mezőgazdasági árszínvonal, az árviszonyok, az árdiszparitás és az agrárolló összefüggései. • A termelési tényezők használatának és piaci sajátosságai. • Externáliák mezőgazdasági hatásai. • A mezőgazdasági vállalkozások és vállalatok struktúrájának jellemzői, termelési és piaci konzekvenciák. • A mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek gazdaságtanának alapkérdései.

7. Az agrárgazdaságtannal kapcsolódó tudományok: • Közgazdaságtan (mikro- makroökonómia) • Agro- zootechnika • Mezőgazdaság • Agrárpolitika • Agrár- gazdaságtörténet • Világgazdaságtan • Műszaki tudományok

8. Fő kapcsolódásai (éles válaszfal nélkül): • a vállalati gazdaságtan vagy üzemtan, amely a termelés alapvető egységeinek működését vizsgálja, • az agrárpolitika, amely az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, valamint a mindenkori politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban.

9. A mezőgazdaság fogalomváltozása: • A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik ága, amely növényi, állati eredetű élelmiszereket, ipari nyersanyagokat állít elő. • A mezőgazdaság olyan őstermelő gazdasági ág, amely alapvetően a természeti tényezőkre támaszkodik. • Az 1970-es évektől megjelenik az élelmiszer-gazdasági komplexum fogalma, amely az élelmiszertermelés mezőgazdasági és élelmiszeripari ágát foglalja magába • Agrobusiness (agrárkomplexum): az élelmiszergazdaságot (termelés, feldolgozás, kereskedelem) a vele egybekapcsolódó ellátó iparágakkal együtt tartalmazza.

10. A mezőgazdaság fogalomváltozása: Agrárium: • Élelmiszertermelés, Mezőgazdaság, Élemiszeripar, • Természeti környezet és az erre irányuló társadalmi tevékenység • Terület fenntartó, életminőséget érintő tevékenységi gazdasági kör • Természeti környezet használata fenntartása, fenntartható fejlődés, újratermelés • Környezetvédelem, • Vidék, területfejlesztés Multifunkcionális mezőgazdaság: • Termelési funkció • Környezetvédelmi funkció • Társadalmi funkció

11. A mezőgazdaság magába foglalja: a növénytermelést, az állattenyésztést, az elsődleges szolgáltatásokat. Az élelmiszergazdaság magába foglalja: a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszerkereskedelmet. Az agrobiznisz magába foglalja: a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, a termelési eszközöket gyártó ipart és az élelmiszerkereskedelmet. Az agrárgazdaságtan és az élelmiszergazdaság viszonya

12. A mezőgazdaság természeti és közgazdasági sajátosságai: • A természeti tényezők nagy szerepe. • Biológiai rendszer változékonysága. • Más gazdasági ágaknál nagyobb kockázat. • Tőkeigényesség. • Gyenge jövedelmezőség. • Alacsony likviditás. • Rugalmatlan kereslet, kínálat. • Termelési folyamat hosszú ideje. • A termelési idő és munkaidő nem esik egybe. • Termőföldhöz, helyhez kötöttség.

13. A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban SNA (Nemzeti Elszámolások Számlarendszere)

14. A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban GO: Az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke. GNP: Bruttó nemzeti termék. Az adott ország állampolgárai által egy adott időszak alatt belföldön és külföldön megtermelt végső szolgáltatásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. GDP: Az adott évben az adott ország területén megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek, fogyasztási, beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke. A GO - folyó termelő felhasználás. NDP: Az adott évben az adott ország területén létrehozott új termékek és szolgáltatások értékösszege. GDP - állóeszközök tárgyévi értékcsökkenése.

15. A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban folyó áron számolva (KSH)

16. A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a foglalkoztatás • az 1950-es években a foglalkoztatottak fele mezőgazdasági, 1-2% élelmiszeripari, • az 1960-as években 35% mezőgazdasági és 3% élelmiszeripari, • az 1990-es évek elején 11,2% mezőgazdasági és 4,2% élelmiszeripari, • 1998-ban pedig 7,2% mezőgazdasági és 3,5% élelmiszeripari. • Mindez jól megegyezik a világtendenciákkal.

17. A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a jövedelemtermelés • az 1950-es években a mezőgazdaság 30, az élelmiszeripar 35-kal részesedett, • az 1960-as években 25% a mezőgazdaság és 3% az élelmiszeripar, • az 1990-es évek elején 8-9% a mezőgazdaság és 5% az élelmiszeripar, • 1998-ban pedig 5,6% a mezőgazdaság és 3,7% az élelmiszeripar aránya. • Mindez szintén megegyezik a világtendenciákkal.

18. A magyar agrárgazdaság részesedése a külkereskedelemből • Az agrárexport értéke stagnál, aránya gyorsan csökken • Az import viszonylagos jelentősége nő, de nem meghatározó • Az agrárszaldó értéke stagnál, de továbbra is fontos kiegyensúlyozó szerepű • 40-50%-os az EU aránya, a hagyományos Kelet-európai piacok válságban vannak

19. A magyar mezőgazdaság GDP-jének növekedése és népgazdasági részesedése, 1990 = 100%

20. A világ és Magyarország agrártermelésének alakulása 1989 és 2000 között (1989-1991 = 100%) A világtrend A magyar növekedés A magyar növekedés a világtrendhez képest

21. A magyar agrár-külkereskedelem alakulása 1990 és 2001 között, USD-ben és €-ban kifejezve

22. Mezőgazdasági termékek termelésének volumenindexe (Összehasonlító áron, %, 1990=100%) Forrás: KSH, 2002

23. Az élőállatok és állati-termékek bruttó termelési értékének szerkezete főbb ágazatok szerint(Folyó árak alapján, %) Forrás: KSH, 2002

24. A főbb állati eredetű termékek átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között (1990 = 100%)

25. A főbb ipari növények átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között

26. A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között, kg/ ha

27. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árindexének alakulása 1950 és 2000 között, az előző év = 100

28. Az agrárolló alakulása1989 = 100%