1 / 68

„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság

„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság. 2010. október 20., Pécs Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium. „A mi jövőnk, a mi választásunk” EU 6. Környezetvédelmi Program (2001-2010). ?. „A mi jövőnk, a mi választásunk”. . Az évezred kihívása.

gary
Download Presentation

„Tükörben a világ” Környezetpolitika és fenntarthatóság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. „Tükörben a világ”Környezetpolitika és fenntarthatóság 2010. október 20., Pécs Dr. Gergely Erzsébet Vidékfejlesztési Minisztérium

  2. „A mi jövőnk, a mi választásunk” EU 6. Környezetvédelmi Program (2001-2010) ?

  3. „A mi jövőnk, a mi választásunk”

  4. Az évezred kihívása „Úgy tékozoltuk bolygónk természeti kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz” (Kurt Vonnegut, 2006) „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” Dennis Hayes, a „Föld Napja” kezdeményezője (1970)

  5. Természeti kockázatokEtna, Olaszorzság - 2004

  6. Új kihívások - Szökőár 2004 december

  7. Katrina Hurrikán2005 augusztus

  8. Mire van szüksége egy emberi lénynek? Tudás Túlélés Választás Alkotás Identitás Pihenés Biztonság Szeretet Álom Részvétel

  9. Talaj lefedettség forrás: U.S. Department of the Interior

  10. AZ EMBERISÉG EGY FŐRE ESŐ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÉS BIOKAPACITÁS, 1961-2001 (forrás: WWF) AZ EMBERISÉG EGY FŐRE ESŐ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA ÉS A BIOKAPACITÁS, 1961-2001 Globális hektár Biokapacitás Ökológiai lábnyom

  11. Túlköltekeztünk:augusztus 21-én átléptük a természet idei évre biztosított „költségvetését” … azaz az emberiség igénye az ökológiai szolgáltatások iránt meghaladta azt a mértéket, melyet ebben az évben a természet nyújtani képes; … azaz az év végéig hátralévő időszakban az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásait a természeti tőke feléléséből fedezi és már nem annak kamataiból él, mely állapot hosszú távon is fenntartható lenne; … azaz jelenleg majdnem egy év és hat hónapra van szükséges a földi ökoszisztémának, hogy előállítsa/megújítsa azon erőforrásokat, melyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt. (A Global Footprint Network az Ökológiai Túllövés Napja alkalmából megjelent sajtóközleménye alapján) … 2006-os adatok szerint az elérhető biológiailag produktív terület bolygónkon 1,8 ha/fő (nem számolva az egyéb vadon élő fajok területigényével!), míg az egy főre eső átlagos ökológiai lábnyom 2,6 globális ha/fő. A deficit, melyet évről-évre már nem a megújulásból, hanem a tőke felélésével biztosítunk, 0,8 ha/fő (a rendelkezésre álló újratermelt mennyiség közel 50%-a!).

  12. A „túlköltekezés” jelei… … „hitelünket” a jövő generációk finanszírozzák, de már mi is érezzük a végleges degradáció vagy akár összeomlás előtt túlköltekezésünk jeleit: • Vizek mennyiségi (aszály, árvizek, belvizek…) és minőségi problémái • Elsivatagosodás, talajpusztulás • Termelékenységi hozamok csökkenése (szántóföldek, halászat stb.) • Fajok egyre gyorsuló ütemű kihalása, élőhelyek pusztulása • Globális klímaváltozás • Stb…

  13. A pazarlásunk nem tartható fennhosszú távon… … Ahol már átléptük a biztonságos zónát: • Biodiverzitás • Nitrogén körforgás • Éghajlatváltozás Forrás: A safe operating space for humanity – Planetary boundaries (Bolygónk határai) Nature folyóirat, 2009. szeptember 24-i száma www.nature.com/nature/journal/v461/n7263/fig_tab/461472a_F1.html#figure-title

  14. Ki fizeti a révészt? … a „globális fogyasztói réteg” – a Föld lakosságának 27%-a, azaz 1,7 mrd fő – fogyasztja el a világ természeti erőforrásainak több mint 80%-át, … jólétünket a bolygó lakosságának 73%-a, 4,7 mrd ember kárára biztosítjuk: • „A Niger-delta lakosai egészségükkel és életformájuk teljes megváltoztatásával fizetnek a kőolaj-kitermelés ökológiai, szociális és politikai következményeiért. A kőolajat mások használják.” • „Tuvalu lakosságának… el kell hagyniuk otthonaikat, mert különben a növekvő tengervíz szint – a klímaváltozás következménye – elmosná őket.” Az éghajlatváltozást nem ők idézték elő. … ha minden ember ezen az átlagos szinten fogyasztana 4 Földre lenne szükség az igények kielégítéséhez… …De csak 1 Földünk van!

  15. A BIOKAPACITÁS HASZNOSÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA (forrás: WWF) A Föld átlagos biokapacitásának több mint háromszorosát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának több mint kétszeresét használó országok A Föld átlagos biokapacitásának 100 - 200 százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának 50 - 100 százalékát használó országok A Föld átlagos biokapacitásának kevesebb mint felét használó országok Nincs megfelelő adat

  16. Kihívások: víz, élelem, energia A világon ma 742 millió vidéki és 137 millió városi lakos szűkölködik ivóvízben 2,5 milliárd ember nélkülözi a közegészségügyi higiénia feltételeit 2,8 milliárd ember él vízhiányos területen 1,2 milliárd él vízbőségben 2020-ra 1,4 milliárd nem jut biztonságos ivóvízhez A termőtalajok humuszvesztesége az ipari forradalom előtt: 250 millió tonna/év az elmúlt 50 évben: 760mtonna/év A Mississippi szennyezéstől élettelenné vált zónája: 21.000 km2 Kockázati tényező: népesedés, éghajlatváltozás, környezetszennyezés Forrás: IWMI

  17. Létfeltételek, változó fogyasztási szokások 850 millió ember alultáplált Angliában az elhízás miatti egészségügyi ellátás költsége több mint évi 1 milliárd font 1kg gabona előállításához 500-4.000 liter víz kell a húséhoz 8.000-12.000 liter! 3320 liter víz kell 1 l bio-üzemanyaghoz

  18. A biológiai sokféleség helyzete a „fejlett” Európában • Európában él a világ veszélyeztetett emlőseinek 42%-a (pld. Ibériai hiúz kedvezőtlen helyzet) • kedvezőtlen védelmi helyzetben van a madárvilág 43%-a • az édesvízi halak 52%-a veszélyeztetett • a kereskedelmi fontosságú halállományok többsége kritikus szint alá csökkent • közel 600 növényfajt az IUCN kategóriái alapján kihaltnak, vagy kihalás szélére kerültnek tekinthetünk

  19. Magyarország ökológiai lábnyoma (forrás: WWF) • Összesített ökológiai lábnyom (globális hektár/fő): 3,5 • Összesített energia lábnyom (globális hektár/fő): 2,0 • CO2 (globális hektár/fő): 1,67 • Beépített terület (globális hektár/fő): 0,17 • Összes biokapacitás (globális hektár/fő): 2,4 • Ökológiai deficit (globális hektár/fő): 1,1 • Ökológiai lábnyom százalékos változása (1991-2001): -10% • Biokapacitás százalékos változása (1991-2001): -18% • Fejlődés index: 0,84

  20. Élelmiszerek és környezeti terhük …

  21. Élelmiszerek környezetterheléseéletciklus elemzés alapján …

  22. Élelmiszerek ökológiai lábnyoma …

  23. Élelmiszerek szén-lábnyoma …

  24. Élelmiszerek víz-lábnyoma …

  25. Természeti alapok / Területhasználat

  26. Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek népességen belüli aránya, % (2010. január)

  27. A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás – méltányos életkörülmények, szociális jólét – elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire – a jövő nemzedékekre is – vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását.

  28. Miért van szükség fenntartható fejlődésre? „A fenntartható fejlődés nem állandósított harmónia, hanem inkább folyamatos változás, melynek során az erőforrások használata, a beruházások célja, a technológiai fejlődés irányzata és az intézményi változások összhangban vannak mind a jelen, mind a jövő igényeivel” (Brundtland jelentés)

  29. A megoldás rajtunk is múlik… … számos technológia és megoldás - mellyel a problémák orvosolhatók - már létezik • Ökológiai szempontú adóreform – fosszilis energiahordozók támogatásának eltörlése • Életciklus alapú árszabás • Okos várostervezés • Környezetbarát és racionalizált mobilitás • Energiahatékony lakhatás • … … a legalapvetőbb azonban a hozzáállásunk • Ökologikusabb értékrend • Átgondolt fogyasztás • Igények helyett szükségletek

  30. Útkeresés Észak – Dél párbeszéde Fejlett országok „történelmi felelőssége” – EU kezdeményező szerepe a problémák megoldásában Fejlődők lehetőségeinek elismerése + donorpolitika megfelelő fejlődési pályára állásuk érdekében Átmeneti gazdaságú (rendszerváltó) országok sajátos helyzete Ad hoc jellegű probléma-megoldástól a hosszútávú,átfogó gondolkodás és cselekvés felé CÉL: a fenntartható fejlődés elősegítése

  31. Az Európai Uniós tagsággal összefüggő környezetpolitikai keretek Az EU környezetpolitika irányait meghatározó stratégiák és programok: 6. Környezetvédelmi Akcióprogram (tematikus akcióprogramok és stratégiák) Cardiff-i folyamat a környezeti szempontok horizontális integrációjáért (1998) Lisszaboni Stratégia -versenyképesség, társadalmi kohézió, környezeti szempontok (2000) Fenntartható Fejlődési Stratégia -környezeti, társadalmi gazdasági dimenzió egysége (2002)

  32. EU Környezetpolitika • 1972-től kezdődően (ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia), összesen 6 környezetvédelmi program • Általános alapelvek kialakítása (pl. megelőzés, szennyező fizet, társadalmi részvétel, szubszidiaritás • Ad hoc jellegű problémamegoldástól egyre inkább a hosszú távú globális tervezésig jut el • Gazdasági és szociális szempontokat is figyelembe vevő “Fenntartható Fejlődési Stratégia”

  33. Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010) Négy nagy területre összpontosít: • Éghajlatváltozás (eszközei: Közös megvalósítás, emisszió-kereskedelem, tiszta fejlesztési mechanizmus) • Természetvédelem és biodiverzitás (főleg élőhelyek védelme, természetvédelmi területek bővítése) • Környezet és egészség • Természeti erőforrások és hulladék

  34. Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram (2001-2010) Négy nagy területre összpontosít: • Éghajlatváltozás (eszközei: Közös megvalósítás, emisszió-kereskedelem, tiszta fejlesztési mechanizmus) • Természetvédelem és biodiverzitás (főleg élőhelyek védelme, természetvédelmi területek bővítése) • Környezet és egészség • Természeti erőforrások és hulladék

  35. Az Európai Unió környezeti szabályozórendszere • Az EU szakpolitikái közül az egyik leginkább szabályozott terület (a klasszikus „belső piaci” jogalkotás folyó ügyeinek 30-50 %-a). • A környezetvédelmi acquis több mint 300 jogszabályt foglal magában (irányelvek, rendeletek, illetve határozatok)

  36. Törvények – milyen hosszú? Forrás: KÖVET A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2003. november 21.) a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) és a pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása (IHN) nevű halbetegségek közül egy vagy több tekintetében mentes övezetek és mentes halgazdaságok jegyzékének létrehozásárólszóló 2002/308/EK határozat I. és II. mellékletének módosításáról

  37. A hazai környezetpolitikalehetőségei és válaszai … életminőségünk megvalósításához a gazdaság az eszközöket, a természet pedig az alapokat, kereteket biztosítja … a környezetpolitika életminőségünk tartós fejlődésének érdekében a természet alapjait igyekszik megőrizni, a megőrzés eszközeit biztosítani … a környezetpolitika eszköztára a globális szinttől egészen a helyi szintig terjed • Nemzetközi egyezmények • Regionális, két- és többoldalú megállapodások • Speciálisan az Európai Unió joganyaga • Hazai környezeti szabályozás • Területi szintű szabályozás

  38. A Nemzeti Környezetvédelmi Program … törvényi alapja a a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény … hatévente megújítandó … az Országgyűlés fogadja el … a környezetvédelmi tervezés alapja … a környezetügy átfogó tervezési rendszere, középtávú keretprogramja … megadja a hazai környezetpolitika stratégiai keretét és célkitűzéseit … egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését

  39. Az NKP helye, szerepe a hazai tervezés erőterében A VKI végrehajtásának Magyar Stratégiai Dokumentuma Ivóvízbázis-védelmi Program KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia TÁRSADALOMPOLITIKA KÖRNYEZETPOLITIKA (és kapcsolódó ágazati politikák) GAZDASÁG- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA Konvergencia program III. Nemzeti Környezetvédelmi Program Magyar Információs Társadalom Stratégia NKP-III Tematikus Akcióprogramjai (TAP-ok) Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és (Erdei) Iskola Program Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Európa-politikai stratégia 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Magyarország Energiapolitikája Magyar Közlekedéspolitika Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Programok 2. Éghajlatváltozás Magyarország Nemzeti Energia- hatékonysági Cselekvési Terve Emberi erőforrás- fejlesztés stratégiai fejlesztési koncepciója Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Levegőminőség stratégia Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája Levegőtisztaság-védelmi Program 3. Környezet és egészség Országos Ivóvízminőség-javító Program Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram (NPP része) Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program Magyarország Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programja (NPP része) 4. Települési környezetminőség Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Stratégiai zajtérképre alapozott Intézkedési terv A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NKP-III. része) A Természetvédelem Vadászati Koncepciója 5. A biológiai sokféleség megőr- zése, természet- és tájvédelem Nemzeti Biztonsági Stratégia ~ Erdészeti Koncepciója ~ Ökoturisztikai Koncepciója Középtávú tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia Nemzeti Népegészségügyi Program (NPP) Nemzeti Parki Igazgatóságok Fejlesztési Tervei 6. Fenntartható terület- és földhasználat Nemzeti Erdőprogram Nemzeti Erdőtelepítési Program Nitrát Akcióprogram 7. Vizeink védelme és fenntartható használata Nemzeti Aszály Stratégia Nemzeti Népesedési Program Országos Hulladékgazdálkodási Terv 8. Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája Országos Környezeti Kármentesítési Program Vásárhelyi Terv Továbbfejl. Belvíz Program Hegy- és dombvidéki tározók építési és rekonstrukciós programja 9. Környezetbiztonság Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia FEJLESZTÉSPOLITIKA Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (és OP-k) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Európai Területi Együttműködés OP-jai TERÜLETPOLITIKA Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv

  40. NKP-I-II-III jellemzői NKP-I (1997-2002) Jelentős politikai támogatottság Rendszerváltás utáni „látlelet és leltár” a problémákról és a teendőkről Környezeti elem/rendszer központú A végrehajtás nem igazán intézményesült, gyenge költségvetési kapcsolat NKP-II (2003-2008) Folyamatosság + felkészülés az EU-csatlakozásra Tematikus akcióprogramok Hatékonyabb intézményesülés Továbbra is gyenge ráhatás a költségvetésre, nagyobb, de korlátozott befolyás a fejlesztéspolitikára NKP-III (2009-2014) Közép- és hosszabb távú célok megfogalmazása, különös tekintettel a fenntarthatóság környezeti feltételeire Szubszidiaritás és a decentralizáció erősítése Intézkedések, feladatok, felelősök konkrétabb megfogalmazása EU-források környezet- és költséghatékony felhasználása

More Related