Mobil fizetés és elektronikus fizetés „ Nem minden betétgyűjtés, ami annak látszik…”

1. Mobil fizetésés elektronikus fizetés „Nem minden betétgyűjtés, ami annak látszik…”

2. Elektronikus pénz, elektronikus fizetés mobil fizetés • A szabályozás kereteit a 2000/46/EK Irányelv adja meg, • célja: • a gyorsan fejlődő elektronikus kereskedelem segítése • jogbiztonság az elektronikus pénz előnyeinek kibontakozása érdekében • a technológiai innováció útjában álló akadályok elhárítására • EU szinten egységes, egyenlő játéktér • az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények stabilitása és • azok prudenciális felügyelete • Hat célból kettő sikerült, miért? • Kb. 100 vállalkozás az EU-ban, 30%-a az Egyesült Királyságban, gazdaságélénkítés? • Az okok a szabályozási tárgy elvétésében, és az aránytalan EU és magyar szabályozásban keresendők

3. Elektronikus pénz, elektronikus fizetés mobil fizetés • Elektronikus pénz • Irányelv:„elektronikus pénz”: a kibocsátóval szembeni követelés által megtestesített monetáris érték, amelyet: • i. elektronikus hordozóeszközön tárolnak; • ii. olyan összegű pénzeszköz átvételével bocsátottak ki, amely nem lehet kevesebb, mint a kibocsátott monetáris érték; • iii. a kibocsátón kívül más vállalkozások is elismernek fizetési eszközként. • Hpt. II. Melléklet: 5.2 Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. – Az implementáció már itt feleslegesen túlterjeszkedik az Irányelven • Elektronikus fizetés : Nincs definíció • Mobil fizetés: Nincs definíció (nem sokára megoldódik, de erről később)

4. Elektronikus pénz, elektronikus fizetés mobil fizetés • A szabályozás tehát az elektronikus pénz és az elektronikus pénzkibocsátó intézmények stabilitását védi • Indokok a 90 évek végén • Betétgyűjtés, hitelbotrányok, félelmek • Új eszközök: Internet, mobiltelefon bizonytalanság, relatíve fejletlen védelmi technológiák • Kvázi betétgyűjtők: közüzemi vállalatok, bérletet kibocsátók stb. • A fokozott védelem szempontjai itt nem állnak fenn • Az Irányelv lehetővé teszi, hogy bizonyos szolgáltatások mentesüljenek a hatálya alól • Mielőtt tovább lépünk lássuk a magyar szabályozást !

5. A magyar szabályozás hibái • I. Az Irányelv kései átvétele • utánkövetés, elkésett válaszok, válaszok hiánya • II. Magasabb tőke követelmény • Mi indokolja magasabb tőke követelmény felállítását, ha 1 millió eurós vállalkozások egyébként is megjelenhetnek? • III. „Egyéni” fordítások hátráltatják az egységes jogalkalmazást • elektronikus pénzeszköz? : olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Miért pont ez? • IV. A mentesítés nem alkalmazása • Irányelv 8. cikk • 27 tagállam közül 21 alkalmazta, Magyarország nem • Mi indokolja? • Lássuk a lehetőségeket:

6. A mentesítés lehetősége • 4.1 Pénzügyi mentesítés • „Ha kintlévő elektronikus pénzzel összefüggő pénzügyi kötelezettségeinek nem haladják meg az 5 millió eurót, és semmiképpen nem haladják meg a 6 millió eurót” • Bonyolult mivel folyamatos ellenőrzést igényel • 4.2 Intézményi mentesítés • Leányvállalat és anyavállalat között • Nagyon népszerű a személyszállítási vállalatok között • 4.3 Szerződéses rendszer mentesítése • Ha korlátozott számú vállalkozás fogadja el vagy • ugyanazon a telephelyen vagy más hasonló behatárolt területen való működésük szerint; vagy • a kibocsátó intézménnyel fennálló szoros pénzügyi vagy üzleti kapcsolataik alapján, mint például közös marketing vagy elosztó-forgalmazó rendszerek” • Népszerű a mobilszolgáltatók között • Elhatárolása a közvetlen és a közvetett kapcsolat alapján • Az Eht. lehetővé teszi a következők szerint:

7. A mentesítés lehetősége: Eht. • Elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 128. § • „(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató jogosult az előfizetővel a jogszabály, valamint az általános szerződési feltételek előírásainak megfelelően megkötött előfizetői szerződés alapján, az abban rögzített módon az általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével együtt saját nevében vásárolt árukat és szolgáltatásokat továbbértékesíteni és továbbszámlázni, valamint az ellenértéket az előfizetővel szemben - az előfizető elektronikus hírközlési szolgáltatással kapcsolatos számlájában vagy az előre fizetett követelése terhére - érvényesíteni. • (4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles egyértelműen feltüntetni • a) az előfizetői szerződésben az áru és szolgáltatás továbbértékesítésének lehetőségét, és • b) az általa kiállított számlán a továbbértékesítés tényét.” • Az Ept. azonban nem vesz erről tudomást, miért? • Jogbizonytalanság • A pénzügyi szabályozás céljával ellentétes helyzet • V. Szigorú tevékenységi korlátozás • Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet végezhet e kapcsolódó elektronikus hírközlési és elektronikus kereskedelmi tevékenységet? • Elektronikus hírközlési szolgáltató lehet-e elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet?

8. A magyar szabályozás hibái • V. Szigorú tevékenységi korlátozás • Elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet nem végezhet kapcsolódó elektronikus hírközlési és elektronikus kereskedelmi tevékenységet • Elektronikus hírközlési szolgáltató gyakorlatilag nem lehet elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézet • Miért értelmezik ezt pl. az Egyesült Királyságban máshogyan? • Mi indokolja a korlátozást, ha ezek a szolgáltatók egyébként is szolgáltathatnak hazánkban az „EU Passport” alapján? • Mi indokolja az elektronikus hírközlési szolgáltatók korlátozását? • Példa: a magyar mobilszolgáltatók árbevétel kb. 200-400 Mrd HUF, jelentős konszolidáció zajlott le a vezetékes szektorban is • Összességében túlzott szabályozás, visszafogott növekedés itthon, versenyhátrány Európában

9. A szabályozás reformja • EU Bizottsági értékelés az irányelv eredményeiről • Összességében hármas alá, vagy kettes • A szektor nem használja ki növekedési lehetőségeit lásd USA, Japán Dél-Korea • Jogbizonytalanság: nincs egyértelmű definíció, általában kevés hibrid szolgáltató és szolgáltatás • Technológiasemlegesség: a nemzeti szabályozáson és a szabályozón múlik melyik technológiát érti bele • Egyenlő játéktér: a tagállamok között nagyok a különbségek • Ami működik: a stabilitás és a szabad piacralépés • Reformjavaslatok 2005-ben • Egyértelmű definíciók: pl. a mobil fizetés, elektronikus fizetés leválasztása • A tőkekövetelmény jelentős csökkentése • A befektetések korlátozásának enyhítése • Tevékenységi korlátozások jelentős csökkentése • Egységes mentesítési rendszer • Harmonizáció a Fizetési Szolgáltatások Irányelvvel

10. Payment Services Directive • A reform lényegében ebben az irányelvben ölt testet • Elfogadott szöveg, kihirdetés előtt • http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/07/st03/st03613.en07.pdf • Legfontosabb újítások • Fizetési szolgáltató az eddigi pénzügyi vállalkozások, így a EPI-k mellett • „Fizetés technikai szolgáltatók” (EUR 20 000) • „Mobil és más elektronikus hírközlési szolgáltatók elektronikus fizetési szolgáltatásai” (EUR 50 000) • „Teljes jogú fizetési szolgáltatók” (EUR 125 000) • Vagyis ezek nem elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetek! • Egyszerűsítések, pontos meghatározások • Harmonizációs határidő 2009. november 1. • Indokolt-e addig az Ept. módosítása? Vajon az elektronikus fizetést és a mobil fizetést tényleg a betétgyűjtés mintájára a Hpt./Ept. alapján kell szabályozni? • „A nap végén kiderül”

11. Kérdések?Köszönöm a figyelmet!