380 likes | 512 Views
Bevezetés a részecske fizikába. Kölcsönhatások és azok jellemzése. Erős kölcsönhatás. Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság: 10 -15 m Nukleonokat (p, n) tartja össze az atommagban A kvantum-színdinamika (QCD) írja le
E N D
Erős kölcsönhatás • Közvetítő részecske: gluonok • Hatótávolság: 10-15 m • Nukleonokat (p, n) tartja össze az atommagban • A kvantum-színdinamika (QCD) írja le • Olyan részecskékre hat, melyek színtöltés hordoznak:kvarok és gluonok • Yukava- potenciál: 1 / r e-μr / r • Források: Barionok
Elektromágneses és gravitációs k.h. • Források: Töltött részecskék • Közvetítő: Fotonok • Források: tömeggel rendelkező részecskék • Közvetítő: graviton? • Hatótávolság: 1 / r , végtelen
Gyengekölcsönhatás • Közvetítő részecskék: W- és Z-bozonok • β- és a szabad n0 valamint egyes atomokban a p+ és n0 bomlását okozza. • Ez az egyedüli kölcsönhatás, amelyben a neutrínó részt vesz
Részecskék jellemzése,osztályozása • Fizika tulajdonságok: Tömeg, Spin, Mágneses dipólmomentum, Izospin, Hipertöltés, Bariontöltés, Lepton töltés • Osztályozás: Foton, Leptonok, Hadronok (Mezonok, Nukleonok, Hiperonok, Mezon- és barion rezonanciák)
Fizikai tulajdonságok • Tömeg: kg eV, E = mc2 , c=1, 1Mev = 1,6 10-13 J • Spin: Saját impulzus-momentum • Egész: Bozonok Szimmetrikus hullámfüggvény • Feles: Fermion Antiszimmetrikus hullámfüggvény • Mágneses dipól-momentum: μ = g μ0l / h , μ0 = eh / 2mc g: giromágneses faktor : g≠0: semleges részecske g ≠±1: töltött részecske
Ritkaság: Számos részecske csak gyenge kölcsönhatással tud bomlani, pedig látszólag semmi oka nincs annak, hogy ne tudjon eros kölcsönhatással bomlani. Az ilyen részecskék felfedezésük idejében ritkák voltak, innen ered a kvantumszám neve. Ap+ + π- Λ0 + K0 Erős k.h. p+ + π- Λ0 + π 0 Gyenge k.h., RitkaJele: S példa SΛ = -1; SK=1; Sπ = Sp = 0Ha a ritkaság megmarad az erős kölcsönhatásban, akkor az első folyamatban megmarad a ritkaság, a másodikban azonban nem, azaz a gyenge kölcsönhatás sérti a ritkaságmegmaradást.
Izospin:Az erős kölcsönhatásban részt vevő részecskék (hadronok) érdekes csoportokat alkotnak, melyeknek tagjai igen hasonlítanak egymásra, és az erős kölcsönhatás szempontjából egyformán. viselkednek. Ilyen csoportok a (p; n), (π+; π 0; π-), (Σ +; Σ 0; Σ-). Ezek a csoportok a spin kvantumszámhoz hasonlóan jellemezhetők az I izospin kvantumszámmal, és annak 3. irányú komponensével (I3). Egy csoportban 2I + 1 elem található, és az I3 lehetséges értékei 1-el változnak. A (p; n) ennek alapján egy I = 1/2 csoportot alkotnak, I3 = ±1/2 értékkel.
Barion töltés: A proton nem bomlik el a tapasztalat szerint semmilyen kölcsönhatással , amiért valamilyen megmaradási tétel felelős. A hozzá tartozó megmaradó mennyiséget barion töltésnek (B) nevezték el, az erős kölcsönhatásban résztvevő anyagi fermionok rendelkeznek pozitív bariontöltéssel, antirészecskéig negatív töltéssel. • Lepton töltés: A részecskék egy csoportja (a könnyű fermionok: elektron, müon, tau) minden kölcsönhatásban párosan vesznek részt, ami arra utal, hogy ezek rendelkeznek egy megmaradó kvantumszámmal, ez a leptonszám (L). Az antirészecskék negatív leptonszámmal rendelkeznek. Csak az e- családba tartozó részecskéknek van. Marx György fedezte fel 1952-ben. n p+ + e- + veB: 1 = 1 + 0 + 0L: 0 = 0 + 1 – 1 • Hiper töltés: Y = B + S = 2 (Q – I3)
Foton • A kvantált elektromágneses mező gerjesztésének kvantuma. • Az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske • Mnyug = 0 , c = áll. ? , Q = 0, nem bomlik spontán módon • Keletkezése: Töltésgyorsítás, Gerjesztés, Részecske – antirészecske találkozás • Egy módon "bomlik": anyagban, belső konverzióval, részecske-antirészecske párra. • Virtuális foton: Két e- kölcsön hat egymással, virtuális foton cserélődik ki közöttük. mvf ≠ 0. Rövid élettartamú. Minél rövidebb az élettartama, annál nagyobb lehet ez a tömeg. A mai nagy gyorsítókkal a p+ tömegének százszorosánál nagyobb tömegű virtuális fotont is sikerült előállítani.
Leptonok 1. • Olyan elemi részecskék, amelyek nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban (kvarkok), és nem is közvetítenek kölcsönhatást • Elektron neutrínó: • νe , m < 2.5 (7.5) eV, Q = 0, Spin: ½ , stabil • Müon neutrínó: • νμ , m < 170 KeV, Q = 0, Spin: ½ , stabil • Tau neutrínó: • ντ , m < 18 MeV, Q = 0, Spin: ½ , stabil
Leptonok 2. • Elektron: m= 0.51 MeV, Q = -1 1,602 ·10−19 C , Spin: ½, Stabil • Müon: m = 105 MeV, τ = 2,19 × 10-6s, cτ = 658,654 mSpin: ½Bomlása: μ− e− + νe + νμ (100%) • Tau:m = 1776 MeV, τ = 2,9 × 10−15 s, cτ = 87,11 μmBomlása: τ μ− + νμ+ ντ (17,36%) és még sok
Hadronok • Olyan összetett szubatomi részecskék, amelyeknek összetevői kvarkok és gluonok • Az erős kölcsönhatás kötött állapotai • A kvarkok kötött állapotai • Mezonok: Kvark + antikvark, Egész spinűek • Barionok: 3 kvark • Nukleonok: • Hiperonok: • Rezonok
Pion 1. • π-mezon, Legkönnyebb mezon, Spin: 0 • π+ : u + d , m = 139,6 MeV, Q = +1 • π- : d + u , m = 139,6 MeV, Q = -1 • τ = 2.6033 × 10−8 s ; cτ = 7.8045 m • Mind az u és u, mind a d és d, együtt semleges, de mivel az előbbi párok azonos kvantumszámokkal rendelkeznek, csak a két pár szuperpozíciójaként található meg. A legalacsonyabb energiájú szuperpozíció a π0, amely saját antirészecskéje
Pion 2. • Fő bomlási mód (99,9877%):π+ μ+ + νμ; π- μ- + νμ • 2. leggyakoribb bomlás (0,0123%) π+ e+ + νe ; π- e- + νe
Pion 3. π0 • m = 135 MeV, Élettartam: 8 x 10-17 s ; cτ = 25.1 nm • π0 2γ (98,798%) ; π0 γ + e+ + e- (1,198%) • Kvark összetétele: (uu – dd) / √2 • Az élettartamuk azért ennyire eltérő, mert a töltött pionok bomlását a gyenge kölcsönhatás, a semlegesét az elektromágneses kölcsönhatás hozza létre. • A π0részecske sokkal nehezebben megfigyelhető, mint a π±; mivel elektromosan semleges nem hagy nyomot az emulzióban. A π0részecskét 1950-ben a bomlástermékei révén találták meg.
Kaon 1. • K – mezon • m = 493,8 MeV, Spin = 0 • K+ = u + s ; τ = 1.2380 × 10−8 s; cτ = 3.712 m, Q = +1 • I = ½, S=1, J =0- • Bomlási módok • Hadron: K + π+ + π0 (20,66%);K + 2π+ + π0 (5,59%) • Lepton: K + μ+ + νμ(63,55%); K + e+ + νe (1,58%) • Lepton és semi lepton fotonnal : K+ → μ+ + νμ+ γ • Hadron fotonnal: K+ → π+ + π0+ γ
Kaon 2. • K- = u + s • τ = 1.2380 × 10−8 s; cτ = 3.712 m, Q = -1 • Bomlási módok: Hasonló a K- - hoz • Hadron fotonnal: K± → π+ + e+ + e− + γ • K0 = d + s Élettartam: 9 x 10-11 s • m = 497,614 MeV • Bomlási mód: K0 π- + π
Kaon 3. • K – Short: τ = 8,9 x 10-11 s, cτ = 2.6842 cm • m = 497, 614 MeV • KS = (ds – sd )/ √2 • Bomlások • Hadron 2π0 (30,69%); π+ + π- (69,2%); π+ + π- + π0 • Foton: π+ + π- + γ • K – Long: τ = 5,116 x 10-8 s, cτ = 15.34 m • m = 497, 614 MeV • KL = (ds + sd )/ √2 • Bomlások : KL π+ + π- + π0
D - mezonok • D+ = cd , D0 = cu, D0 = cu , D- = cd • D± : m = 1869 MeV τ = 1,040 × 10−15 s ; cτ = 311.8 μm • D0: m = 1864 MeV τ = 410.1 × 10−15 s ; cτ = 122.9 μm • D+ bomlások: • Lepton: e+ + νe , μ+ + νμ ; τ+ + ντ • Hadron: KS0 + π+ (1,5%); KL0 + π+ (1,5%) • Pion: π+ + π-; 2π+ + π-
J/ψ(1S) • m = 3096.916 MeV • cc • Full width Γ = 92.9 ± 2.8 keV • Bomlása: hadronokra (87.7%)virtuális γ (13,5%), ggg (64.1%), γ g g (8,8%)hadron rezonanciákra (1,69%)ρπ, …
η (Éta) • m = 547.853 MeV • Bomlása:Természetes: (71,9%)η 2γ(39,91%), 3π0 (32,57%) Töltött: (28,1%) η π+ + π− + π0(22,74%), π+π−γ (4,6%) ρ (700) részecske • m = 775.49 • Élettartam 125 s • Bomlása: ρ π + π (100%)
ω(782)omega mezon • m = 782 MeV • Élettartam: 11,4s • Bomlása:ω π+ + π− + π0(89,2%), π0+ γ (8.28%), π+ + π− (1,53%)
Proton • m = 938 MeV, Stabil, Q = +1 (1,602 x 10-19 C) • Spin: ½ (fermion), • p = uud • I = ½ • P+ = uud, ezen kívül gluonok és tovább rövid élettartamú kvarok. Tömege jóval nagyobb, mint a vegyértékkvarkok össztömege. • Bomlások?: • Antilepton és mezon: p e+ + π ; e+ + η; μ+ + η • Lepton és mezon: p → e− + 2π+ • Antilepton és foton: e+ + γ • 3 lepton: e+ + e+ + e-
Neutron • m = 939 MeV, Spin = ½, I = ½ (fermion), Q=0 • n0 = udd • Élettartam atommagon kívül: 886s (15 perc)n0 p+ + e- + νe + 0,78 MeV τ = 885.7 ± 0.8 s, cτ = 2.655 × 108km Bomlását a gyenge kölcsönhatás okozza
Delta barionok • m = 1232 MeV, τ = 6 x 10-24 s, S=0, I = 3/2 • Δ++ = uuu, Bomlása: π+ + p • Δ+ = uud, Bomlása: π+ + n vagyπ0 + p • Δ0 = udd, Bomlása: π0 + n vagyπ- + p • Δ− = ddd, Bomlása: π- + n
Λbarion • m = 1115 MeV, S = -1, I =0 • τ = 2.631 x 10-10 s, cτ = 7.89 cm • uds • Bomlásai: • p + π- (63,9%) • n + π0 (35.8%) • n + γ ; p + π- + γ ; p + e− + νe (<0.001%)
Σbarionok 1. • S = -1, I = 1 • Σ+ : m = 1189 MeV τ = 8.018 × 10−10 s, cτ = 2.404 cm uus • Σ0 : m = 1192 MeV τ = 7.4 × 10−20 s , cτ = 2.22 × 10−11 m uds • Σ− : m = 1197 MeV τ = 1.479 × 10−10 s, cτ = 4.434 cm dds
Σbarionok 2. • Bomlások: • Σ+ p + π0 (51.57%) , n + π+ (48,31%)p + γ, n + π+, Λ + e+ +νe (<0.001%) • Σ0 Λ0 + γ (100%) • Σ− n + π− (99.8%), n + π− + γ (<0.001%)
Ξ (Xi)barionok • S = −2, I = ½ • Ξ0:m = 1314 MeV, τ = 2.90 × 10−10 s, cτ = 8.71 cmΞ0 =ussBomlása: Ξ0Λ0 + π0 (99,5%) , Λγ (0.001%) • Ξ-: Ξ-=dssm = 1321MeV, τ = 1.639 × 10−10 s, cτ = 4.91 cmBomlása: Ξ- Λ0 + π0 (99,887 %), Σ−γ (0.0001%)
Ωbarion • S = -3, I = 0 • sss • m = 1672.45 MeV ; τ = 8,21 × 10−11 scτ = 2.461 cmBomlása: Ω Λ0 + K− (67.8%),Ξ0+ π− (23,6%)Ξ−+ π0 (8,6%)Ξ− + π+ + π− (<0.001%)