IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

1. IV. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

2. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése1. A dualizmus rendszere2. Gazdaságpolitika3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás4. Közlekedés, infrastruktúra, piac5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem6. Településszerkezet7. Polgárosodás és modernizáció8. A fejlődés mérlege

3. 1. A dualizmus rendszere a) közös ügyek (közös minisztériumok) - közös ügyek - legfőbb számvevőszék - finanszírozás (kvóták és vámbevételek) - adósság b) „Dualisztikus ügyek” - vám- és kereskedelem - pénzláb és pénzrendszer - közös érdekeltségű vasútvonalak - védelmi rendszer - ipari törvényhozás

4. 2. Gazdaságpolitika- 2. GazdaságpolitikaA tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás 1848- 1853, a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck 1850/51 – vámunió- A vámunió gazdasági hatásai- felelős minisztériumok- ipartörvények- Agrártámogatások- tőkés hitelpolitika- liberális gazdaságpolitika- Az állam mint vállalkozó

5. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1)- Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke)- Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat- Az aranystandard rendszer (ércpénz)- Közös bank és pénzrendszer- papírpénz- A binacionális bank: Az Osztrák-Magyar Bank – 1878- 1892 – Csatlakozás a nemzetközi aranystandard rendszerhez. Az ezüstpénz is törvényes fizetőeszköz maradt. A koronát „sánta aranyvalutának” is nevezték.

6. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (2)- Univerzális, speciális bankrendszer- A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi összehasonlításban- Részvénytársasági bankok- A pesti tőzsde- 1873-as válság- Többszintű bankrendszer- Ipar-bank összefonódás

7. 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (3)- Önálló államháztartás, első zárszámadási év 1868- Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók- Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját kormánykiadások - Az államháztartás válsága és konszolidációja

8. 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac (1)- A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez- A folyami és tengeri hajózás kialakulása- Helyiérdekű vasutak megszervezése- A szárazföldi közlekedés eredményei- Budapest egyesítése – kereskedelmi központ- A városi tömegközlekedés- Posta és hírközlés

9. 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac (2) A vasút és a gazdasági fejlődésKeresletnövekedés (vas és acél) • Szállítási költségek csökkenése • Gazdasági szektorok integrálódása • Piaci integráció - ipari régiók • Felvevőkörzetek • Tengerentúli kereskedelem megnyitása • Technikai képzettség növekedése • Mobilizáció • Új pénzügyi formák

10. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (1)- Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a húzóágazat szerepét- A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a nehéziparra.- Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás (Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár)- Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)

11. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (2)- A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben(Népességtöbblet, élelem, piac a gyáripar számára, tőke a mezőgazdaságon kívüli szektor számára, külföldi valuta, nyersanyagok beszerzése)- A jobbágyfelszabadítás problémái- A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés tudományos alapra helyezése(Albrecht Daniel Thaer, Balásházy János, Pethe Ferenc)- Agrárszakoktatás

12. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (3) A mezőgazdaság modernizációja • Művelt terület kiterjesztése • Művelési módok változása • Új növénytermesztési struktúra • Mezőgazdasági eszközök fejlődése • Mezőgazdasági eszközök fejlődése • Modernizáció a növénytermesztésben - Vonóerő - Nemesítés és talajjavítás • ónerő

13. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (4) Állattenyésztés • Elmaradás három területenMagas állatsűrűségMagas tenyészértékIstállózó - takarmányozó tartásmód • Fajtaváltás

14. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (5) Agrárszervezetek, hitel • Magyar Gazdaszövetség • Országos Magyar Gazdasági Egyesület • Országos Központi Hitelszövetkezet • Raiffeisen

15. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (6) A modernizáció kiteljesedésének akadályai • Értékesítési feltételek hatása a termelésre • Gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán • Magyar ország szerkezetváltással igazodott1870 (52,7 % gabona 33,7 % állati termék)

16. 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (7)Birodalmi munkamegosztás- Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a vámkülföldi kivitel- Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel 62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele. Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya- A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari nyersanyagokra volt szükség.

17. 6. Településszerkezet- Településszerkezet – települések hierarchiája- Az urbanizáció hatása - Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú, népességtömörülési hely- Budapest (1910-ben 880 ezer lakos)- szabad királyi városok- A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt.- A többségük 11 millió falvakban- tanyán 1,2 millió

18. 7. Polgárosodás és modernizáció (1)- Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták)- Kivándorlás mintegy 2,2 millió- 1910-ben összlakosság 20,9 millió- Birtok és műveltség - Jogi és politikai rendszerváltás- Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség- A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan keletkezett elemek- Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos, ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)

19. 7. Polgárosodás és modernizáció (2)- középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel- birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia (középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai)- A középosztály gyengesége Magyarországon- Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3 millió)- Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család)- Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede)- Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő

20. 8. A fejlődés mérlege- A gazdasági szerkezet változása(3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági foglalkoztatott)- A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban 67,4%, az iparban 18,3%.- A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%)- A nemzeti jövedelem 54%-a származott a mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból, 14,8% a kereskedelemből és szállításból