120 likes | 231 Views
Ányos István Pál. Készítette: Horváth Vivien. Amiről szó lesz…. Élete Művei Stílusa Gróf Zrínyi Miklósról című verse Utóélete. 1756. december 28-án született Esztergárban Nemesi családból származott Komáromban, Győrben, Veszprémben és Pápán tanult
E N D
Ányos István Pál Készítette: Horváth Vivien
Amiről szó lesz… • Élete • Művei • Stílusa • Gróf Zrínyi Miklósról című verse • Utóélete
1756. december 28-án született Esztergárban Nemesi családból származott Komáromban, Győrben, Veszprémben és Pápán tanult 1772-ben belépett a pálosok márianosztrai klastromába Itt vette fel a Pál nevet * klastrom (latin = "zár") kolostor, monostor, zárda Élete
1774 – a nagyszombati egyetemen megismerkedett • Dugonics Andrással • Katona Istvánnal (tanára volt) • Barcsay Ábrahámmal • 1777 – Buda: • Teológiai tanulmányok • Neves költő • Kapcsolat: Bessenyei György és a „testőrírók” • A Tudós Titkárság titkára • 1780 – elhidegült a papi életformától,mégis pappá szentelték
1781 – A Nyitra megyei felsőelefánti klastromba helyezték át • 1782 – Székesfehérváron elsős gimnáziumi tanár • 1784. szeptember 5., Veszprém – betegeskedés után, mindössze 28 évesen hunyt el
Művei • Kevés műve került kiadásra • Néhány fontosabb költeménye: • Egy boldogtalannak panaszai a halvány holdnál • Gróf Zrínyi Miklósról • Kalapos király • Gyöngyösit választotta a példaképévé
magyar költő, alispán, országgyűlési követ Jómódú családból származott 1629-1704 között élt Főműve:Márssal társalkodó Murányi Venus Gyöngyösi István, a példakép
Stílusa • A szentimentalizmus híve • Az érzelmek és a hangulatok változékonyságának visszaadására törekedett műveiben • Ányos vívmánya például a látomások költői megjelenítése a lírában
,, Ellenség csontjai közt gázolt vérében, Nyugszik Zrínyi Miklós dicsőség ölében. Elesett! de fején maradt borostyánja, Nem lehetett ekként Szulimán zsákmánya. Magyar! e sír felett ne hullass könnyeket, Mert a könyv nem illet bajnoki sziveket. Tapsolj, s kevélykedjél ilyen vitézedben, Pompa gyanánt hordozd nagy nevét mellyedben. Zrinyi! édes hazánk címeres fajzása! Nyugodj! terjedjen rád az egek áldása. Majd, ha a trombita rettentő hangjára Mindegyikünk testét felvészi magára, Elődbe sietünk, s ölelünk tégedet: Megháláljuk akkor nemes esetedet.” Gróf Zrínyi Miklósról
A mű 1782-ben keletkezett Zrínyi hősiességét, a hazáért meghalni bátor hazafi eszményi képét állítja kortársai elé
Veszprémben utcát neveztek el róla Nagyesztergáron iskola viseli nevét Utóélete