10. tétel Az 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői

1. 10. tételAz 1–3 éves gyermek beszédérzékelésének jellemzői Benedek Beatrix 1/a. páratlan hét Szerda 13:552012.11.14

2. Gagyogás, gőgicsélés • Ezek a hangok nincsenek meg abban a hangrendszerben amit beszélni fog. • Értelmezi, értelemmel tölti meg azokat a hangokat, amiket már hallott.

3. Regisztrálja, hogy: • Megvan-e • Gyakori vagy ritka a hang az adott hangrendszerben Analitikus síkon, érzék, arányérzék formájában rögzítődik.

4. Szótanulás • Jelentős folyamat. • Más, mint a felnőtteknél. • Más asszociatív viszonyok! • Először belső beszéd formája. • Megnevezi, majd később megérti. • Szókészlete viszonylag lezárt rendszer, önálló, saját asszociatív rendszerrel.

5. Szókapcsolatok,Frazeológiaielemek • Frazeológiai elemek: rögzült formájú, változtatást nem tűrő nyelvi szerkezetek. • Szólás, szóláshasonlat, közmondás és szállóige. • Önkéntelenül megjegyzik a szavaknál nagyobb egységeket, ám a felnőttek ma már kevesebb ilyen szókapcsolatokat használnak, mint régen.

6. Mondatérzékelés • Szómondatok. (gyerek és szülő) • A két tagba írt elemeket sokszor egyetlen szónak fogják fel. • Egy szó mondatként hat a gyermekre.

7. Chomsky (amerikai nyelvész) • Vele született nyelvi képesség. • Akarni kell olyat mondani, létrehozni, ami jelentéssel bír. Ennek a szándéknak jelen kell lennie. • Először önkifejezésre törekszik. • Kimondja a szavakat és csak később kezdi „érteni” is ezeket a szavakat.

8. A beszédfelfogás és a beszéd mint képesség egymástól eltérő tanulási folyamatok eredményei. • Tanulni kell a két rendszer közötti kapcsolatot, összeköttetés felismerését. • Korán jelenik meg, de nem automatikus.

9. Meggyes Klára (1971): Egy kétéves gyermek nyelvi rendszere • Nem volt célja a beszédmegértés vizsgálata. • Nem az figyelhető meg, hogy megérti a mondottakat, hanem esetleg csak megjegyzi a neki mondott szavak alakját.

10. Beszédszüneteket nem érzékelik a valóságnak megfelelően. • Nemegyszer egész mondattal helyettesítik a meg nem értett szót. Főzőkanalat helyett „Főzik a kanalat”. • Vannak, akik szerint a gyermeki agy felépítése dichotikus. E szerint az egyik fülére jobban hall, mint a másikra. Pedagógiai gyakorlat szempontjából figyelembe veendő.

11. Szupraszegmentális jelek • A szegmentumok (az elkülöníthető nyelvi egységek) ‘fölötti’ jelek – intonáció, beszéddallam. Zömükben folytonos jelek, legtöbbször indexek. Nyelvenként jelentős eltéréseket mutathatnak. • E korban nagyobb jelentőségűek a megértésben, mint a későbbiekben.

12. Kassai Ilona (1979,81) összegzése: • A szituáció szerepe nagy. • Az intonációs görbe több információt közvetít. • A fonemikus különbségek akkor lépnek előtérbe, amikor a dallamgörbe, melyen keresztül megjelennek, konvencionális, tehát kontextustól független.

13. Kassai anyai dallammenettel kérdezett fürdés után. „Hol a lába, megfogom?” A gyermek kinyújtotta a lábát. (Egy hét múlva) „Hol a lámpa, megfogom?”

14. A gyermek az intonációból és a szituációból kiindulva ezt is az elsőként említett mondat jelentésében fogta fel. Valószínűsítenek, de tévedhetnek.

15. Igei jelentés felfogása • H. Hagendorf (1980. 262) kísérlete. • Kísérleti személyek 3-4 évesek. • Játéktárgyakkal bizonyos mondatokat, mondattartalmakat „játszatott” el Hagendorf a gyermekekkel.

16. Igazságtartalmuk szerint: • Valószínűtlen (kisgyerek mosdatja a mamáját) • Valószerű (mama mosdat) • Képtelen ( kő mosdat) • Gyerekek választottak. • Előszeretettel választották az első típust. Szokatlanság- és érdekességhatás.

17. Gesztusok, arcjátékok • Először megfigyeli a szüleit, környezetét. • Globálisan értékeli a jegyeket, mint a szupraszegmentális vokális élményeket.

18. Tanácsok a beszédérzékelés fejlesztésére • Hosszú és rövid távú emlékezet megkülönböztetése. • Először a szupraszegmentális szintet figyeli. Harag, tréfa..

19. Verbális és nem verbális percepciós jegyekből rájön, hogy„gyermekekhez szóló” vagy „felnőttközi” beszéd folyik. • A szavak és jelentésük a hosszú távú emlékezetben raktározódik. • Rövid távú emlékezet szükséges! A szöveg elemeit össze kell vetnie a hosszú távú emlékezeti elemekkel.

20. Megosztott figyelmi képességet növelni kell, ez segíti az észlelés folyamatát. Versek, népdalok stb. (memóriafejlesztő) Ez a beszédészlelést is javítja.

21. Figyelemfejlesztő játékok. • Pszichológiai vizsgálatok. • A figyelmi készséget is növelik.

22. Peabody – teszt • Verbális anyagra épül. • 2 – 14 éves korig. • 150 * 4 kép • Melyik az a kép amelyik a szó jelentését ábrázolja? (baba, autó, agg, kereskedelem..) • Nem szabad a tesztet a visszájára fordítani.

23. Felhasznált irodalom • Büky Béla: Az anyanyelvi képességek fejletsége és továbbfejlesztése életkoronként, 96–105. o. • Órai jegyzet

24. Köszönöm a figyelmet!