160 likes | 284 Views
A vízimanó alakja a szlávoknál. Pokoljárás Workshop Belső-ázsiai és mongol buddhizmus 2012. 03. 19. Készítette: Prekop Lívia Kovacsics Anett (szlavisztika – cseh szakirány). Tartalom. A vízimanó alakjának elhelyezése a cseh mitológiában A vízimanó jellemzői
E N D
A vízimanó alakja a szlávoknál Pokoljárás WorkshopBelső-ázsiai és mongol buddhizmus2012. 03. 19. Készítette: Prekop Lívia Kovacsics Anett (szlavisztika – cseh szakirány)
Tartalom • A vízimanó alakjának elhelyezése a cseh mitológiában • A vízimanó jellemzői • A vízimanó kinézete • A vízimanó alakjának ábrázolása a szépirodalomban • Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep
A vízimanó alakjának elhelyezése a cseh mitológiában • A cseh mitologikus lényeket alapvetően négy csoportra oszthatjuk • gnómok/törpék (gnómy): a föld szellemei • szalamandrák (salamandry): a tűz szellemei • szilek (sylfy): a levegő szellemei • nimfák („udiny”, nymfy): a víz szellemei Elméletileg a tűzmanó a maga kategóriájában egy szinten áll a vízimanókkal, a cseh népi filozófiában azonban a vodníkok világát összekapcsolják a benső paradicsommal, így a cseh kulturában a pogány, evilági lények között abszolút szuperior a vízimanó.
A vízimanó jellemzői 1. • A cseh népirodalomban a vízimanó alakja (vodník, hastrman, basrman, vodnímužíček, vodnístrašidlo stb.) hagyományosan összefonódik más varázslatos vízi lény/szellem alakjával: sellőkkel, tündérekkel, az ún. žilkákkal és egyéb lényekkel • A vízimanó a mocsarak, folyók és mély medencék ura • Birodalmát állandóan növelni szeretné sárral és vízzel, hogy leránthassa az embereket a mélybe (áldozatai lelkét egy-egy kő alatt fogva tartja)
A vízimanó jellemzői 2. • Hatalmának terjedése: amikor bejárja birodalmát, a rozsdás sírok mentén halad és a sír melletti vizekből, pocsolyákból iszik, ott táncol, ezzel felerősítve a víz hatalmát a földben • Hétévenként nyeri el legnagyobb hatalmát, ilyenkor a vízimanó mindent felfal, hogy erőt gyűjtsön, különben a többi szellemek föllázadnának ellene • Ha találkozik női szellemekkel, gyermekük sellő lesz, mozdulatlan zöld szemekkel, ködből font ruhában
A vízimanó kinézete 1. (Josef Mánes – Utonulý, 1867) (Vodník Ladův - Ladův kraj emblémája)
A vízimanó kinézete 2. (Jaroslav Špillár - Vodník (Vodníkův zimní klid)) (Hanuš Schwaiger - Vodník, 1886)
A vízimanó kinézete 3. • A vodník egy zöld emberkére hasonlít, kinek gyér szakálla van, és hal-szemeivel ködösen figyel az árnyékból/mélységből • Úszói vannak, testét alga és halászhálók darabja borítják • A vodníkok az emberi települések közelében általában kicsik, ráncosak, összeaszottak, míg víz alatti vad királyságukban fényesek, erősek, hatalmasak, már-már óriások, akik akár kisebb hajókat is a mélybe ránthatnak • Képesek hatalmas csukává vagy harcsává válni
A vízimanó alakjának ábrázolása a szépirodalomban • Ontológia/metafizikai (legalapvetőbb szempont) • Etikai (kísértés természete) • Idillikus (a természet és az ember együttélése) • Erotikus (ördögök - vodníkova nevěstka) • Krajinotvorný vodník (a vodník-karakter befolyásolja egy terület képét (saját) történelméről, szokásairól, a meséken keresztül segíti a kultúra felépülését)
Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 1. • Romantika: a költők előszeretettel fordulnak a mitologikus lényekhez, írnak természetfeletti eseményekről, költészetüket sok esetben a felfokozott érzelmek mellett a misztérium hatja át (beilleszthető a vízimanó alakja) • Karel Jaromír Erben: Vodník(cseh) • France Prešeren: Povodni mož(szlovén)
Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 2. Vodník Povodni mož Janez Vajkard Valvasor : Slava vojvodinske Kranjske Leány tragikus találkozása a vízimanóval Megelőző történések -> tánc -> végzetes befejezés (vízbemerülés) • Népi elbeszélésekből, babonákból • Leány tragikus találkozása a vízimanóval • Megelőző történések -> vízbemerülés -> együttélés -> látogatás az anyánál -> végzetes befejezés
Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 3. • Tánc: • „Podaljimladeničprelepijerôko,inurnotadvástapopóduzletela,ko de bilahképeretniceimela,bilabibreztruplaokrog se vrtela,ne vidi se, kdaj de podnogaudar',plesalasta, kobijunosil vihar.” • („Odanyújtja a szép fiu ekkor karját, /s szökkenve repülnek a tánchelyen által,/akár ha a légben a szárny maga szárnyal,/két testtelen őselem indulatával./Kiük ér-e, te föld szine, lábaival?/Pihe pördül emígy, ha cibálja vihar.”) • /France Prešeren: Povodni mož/
Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 4. • Éjszaka, misztérium: • „Na topole nad jezeremseděl vodník podvečerem:„Sviť, měsíčku, sviť,ať mi šije niť.“ • („Nyárfáról a tóra lesve, vizimanó ült egy este: „Süss te, süss te, holdacska, tű a cérnám forgassa.”) • /Karel Jaromír Erben: Vodník/
Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 5. • Lelkekelrablása a víz alá • „A můj muž - bůh polituj!mokře chodí v sušea ve vodě pod hrnéčkystřádá lidské duše.“ • („S a férjem - irgalom, isten! – bárhol jár, csurom víz,és a vízbe, bögrék alá, emberlelkeket visz.) • /Karel Jaromír Erben: Vodník/
Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 6. • Leány elrablása • „Toreče, hitrejesta se zasukála,indaljeindaljeodpôdaspustila,na breguLjubljance se trikratzavila,plesáje v valovešumečeplanila.Vrtinecsovidličolnarjidereč;alUršikevidelnobeden ni več.” • („Szólt, s táncoltak tova még sebesebben,/el a hűlt vigalomból, el erre vagy arra,/kikeringve emígy a Ljubljanica-partra,/s így buktak a vízbe, a habba, a tarajba./Vizi nép örvényt csak lát sebesen…/Szép Uršikaeltünt, nincs nyoma sem.”) • /France Prešeren: Povodni mož/