Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179

1. Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179 10.1A.) A szovjet felszabadítás és megszállásB.) Az ország háborús emberáldozata és anyagi veszteségei • Emelt szint: Anemzetközihelyzethatása a magyarbelpolitikaalakulása 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németekkitelepítése)‏

2. 1944. Október 15 T:87.old Hadműveletek Magyarországon Budapest ostroma http://www.archivnet.hu/naplo/a_donkanyarrol_egy_magyar_pancelos_szemevel.html

3. 1944. Október 15 Szálasi Ferenc 1945. április Horthy Miklós Veszteségek ANYAGI KÁROK Háborús pusztítás SZEB Hadsereg ellátása Ember veszteség Kb. 1 millió fő Katonák fosztogatásai Szovjet hadifogság emigráltak Jóvátételi szállítások Felszabadítás/megszállás

4. Felszabadítás HÁBORÚ VÉGE Megszállás Tk 4 (Sz) F: 144/(1).old. Tk 4 (Sz) F: 182/(18,19,20)old. SZEB I Ország szervezett kifosztása Megszűnt a nyilas diktatúra Katonák szervezetlen rablása, erőszakoskodásai Megszűnt a zsidóság deportálása Civilek elhurcolása Kommunisták támogatása

5. Budapest, 1946. december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges-zajló Duna. MAFIRT felvétel

6. Budapest, 1947. április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt.-ben MAFIRT: Rév Miklós

7. Budapest, 1948. január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. Magyar Fotó: Kovács Géza

8. Recsk. A hatalom koncentrációja és a diktátort övező személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta.

10. A II. világháború idején fölrobbantott budapesti Duna-hidak pótlására először épített szovjet katonai pontonhíd, amely a Margitszigetet és Budát kötötte össze. A vicces népnyelv "Manci-hídnak" nevezte el.

11. Az élet megy tovább... A régi Erzsébet-híd roncsai még a Dunában fekszenek. A közelben kikötött stégen fiatalok

12. Tk 4 (Sz) 178. old 1944. dec. Debrecen Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben 230 fő, 39% komm., mindössze két napig ülésezett. . Ideiglenes Kormány Tk.F:179/3 tagjait Moszkvában jelölték ki . (Legfőbb hatalom) SZEB Fegyverszünet Tk 4 (Sz) F: 180/(5) old. Voroszilov Szvidorov

13. 1944. dec. Debrecen Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzetgyűlés Ideiglenes Kormány I SZEB fegyverszünet Radikális földreform Tk 4 (Sz) F: 181/7, 8

14. Kisgazdapárt 1939-es programja 3 millió kat. hold föld Félmillió paraszti családfő (100 ezer földnélküli)‏ A kisajátított földekért kártalanítás járt volna „Életképes parasztgazdaság” Nemzeti Parasztpárt 1945-radikális Úri birtok esetén 100 kat. hold Paraszti birtok esetén 200 kat. hold Kártalanításra nem helyezett hangsúlyt Kommunista Párt Életképtelen törpebirtok Propaganda eszköze

15. A kommunisták megszerzik maguknak meg a földművelésügyi tárcát és népszerűsítették Nagy Imrét mint földosztó miniszter

16. Bogár hóhér a börtönudvaron . Néhány perccel később fölakasztják a Népbíróság által halálraítélt háborús főbűnösök első csoportját. (1946. tavasza)‏

17. Bárdossy László Népbíróság előtt (Budapest, 1945. november 2.-án vallomást, a Zeneakadémia nagytermében.) Az egykori miniszterelnököt Magyarország II. világháborúba történt beléptetéséért és a zsidó lakosságot sújtó rendelkezések meghozataláért állították az igazságszolgáltatás elé Bárdossy László kivégzése http://www.magyaralmas.hu/napok/bardossykivegzese

18. Szálasi Ferenc Budapest, 1946. február 6.A megbilincselt Szálasi Ferenc levett kalappal áll a Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében. A volt nyilas nemzetvezetőnek megmutatják a magyar fővárosnak a II. világháborúban elpusztított létesítményeit. MAFIRT (Reismann Mariann)

19. Sztójay-kormány belügyminisztere Budapest, 1946. április 11. Jaross Andornak, a golyó általi kivégzése a Markó utcai törvényszéki épület udvarán. (Oszlophoz kötik.) MAFIRT felvétel

20. I Ideiglenes Kormány 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés Dálnoki Miklós Béla Fegyverszünet SZEB (Tk Radikális földreform Igazolási eljárás közalkalmazottakigazolásieljárásalábocsátását, a háborús és népellenes bűnösök felelőségre vonását végző Népbíróság hitelét rontotta, hogy megkérdőjelezhető volt eljárásainak szakszerűsége, illetve, hogy néhány évvel később a diktatúra kiépítésére használták fel

21. I 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Kormány Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Nemzetgyűlés Fegyverszünet SZEB Radikális földreform Igazolási eljárás Népbíróság ???? választás Tk.F:181/9

22. Életem első szavazása

24. SZEB választás Kisgazdapárt Koalíciós kormány Tk (Sz) F: 181(9) old. Rákosi Mátyás Tildy Zoltán Belügy hadügy Gazdasági Főtanács

25. Békéscsaba, 1946. április 22. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára a Viharsarokban egy vasúti kocsi lépcsőjéről szónokol. A propaganda körútjára elkísérte Rajk László belügyminiszter is, aki a kép bal oldalán látható, virágcsokorral a kezében.(MAFIRT: Bass Tibor)‏

27. A köztársaság kikiáltása

28. A köztársaság kikiáltása 1946. Február 1

29. Nagy Ferenc Az új miniszterelnök beszédet mond a Magyar Köztársaság kikiáltásának alkalmából a Parlament előtt. (MAFIRT felvétel)‏

30. 1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. Baloldali Blokk 1946 március „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” „A földet vissza nem adunk!” A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt. Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton 1946. március 7.(Legújabbkori Történeti Múzeum ) de A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomatákugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”

31. 1946 Forint Budapest, 1946. augusztus 1. Magyarországon a világtörténelem addigi legsúlyosabb inflációja zajlott le a II Világháború után.. A tarthatatlan állapot felszámolására 1946. augusztus 1-jén kibocsátották az új magyar fizetőeszközt, a forintot. A képen: Az utcasepró billpengős bankjegyeket söpör össze a budapesti utcán.

32. Újjáépítés Tk 4 (Sz) 179 old. Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása 30% A történelem legnagyobb méretű inflációja „batyuzások” Forint 1946

33. Budapest, 1946. július 29.A forint bevezetését reklámozza egy textilkereskedés: "Csak forintért" MAFIRT: Bass Tibor

34. Budapest, 1946. december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges-zajló Duna. MAFIRT felvétel

35. A tanuló ifjúság

36. Gyér forgalom az November 7. (Oktogon) téren

37. Goldberger Textilgyár divatbemutatója

38. Első osztályos lettem

39. Gyerekek a Balatonnál

40. Érettségi feladatok

41. 2007/20. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit 1944-45-ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt!

42. „A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat.” (Márai Sándor: Napló; 1944. október 17.)

43. „A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra.” (Ungváry Krisztián történész)

44. A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végén Élő erők és eszközök Szovjet csapatok (Vörös Hadsereg) Német-magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség) Arány Személyi állomány 528 000 127 000 4 : 1 Lövegek 10 867 2 800 3 : 1 Aknavetők3 974 880 9 : 2 Harckocsik 565 kb. 140 4 : 1

45. „A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az években elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján »közös« német-magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a »zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen… Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon… A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát, »stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, »stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [...] A parasztok […] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez volt az ára – vásároltak egy másik lovat.” (Márai Sándor: Föld, föld!...)

46. A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

47. Érettségi- 2005 május 10. Az alábbi feladat a XX. századi magyarság sorsára vonatkozik. Töltse ki az életrajzi leírás felhasználásával a szöveg alatt található táblázatot,illetve válaszoljon a kérdésre! Használja a Történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont) „1913–ban születtem Ungváron. Azóta itt élek. Mégis öt különböző állampolgára voltam. Első emlékem I. Ferenc József halálakor elrendelt gyászhoz kötődik. Az első világháború után szülőföldem a kisantant egyik országához került. Az újabb világégés idején ugyanahhoz az országhoz csatoltak, amely a Sárospatakon élő unokatestvérem hazája. Később a Vörös Hadsereg betörése nyomán ismét egy másik állam polgára lettem. Az utcán járva, még a feliratokat sem tudtam elolvasni. Istennek hála a nagy birodalom összeomlott, én meg újabb állampolgárságot kaptam.” (PetrókJózsefné visszaemlékezése 1995-ből)

48. a) Állam, államalakulat (ország) neve 1. Ferenc József halálakor - ………. 2. A kisantant létrejöttekor - ……….. 3. Az újabb világégés idején- ………. 4. A kommunista diktatúra alatt - ……. 5. Jelenleg- ………. b) Nevezze meg azt a földrajzi (történeti) tájegységet, ahol a visszaemlékező lakott! …………………………………………………………………………… 3 pont

49. 10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.)

50. Népmozgások Magyarországon a második világháború után