Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 13. óra

1. Csík-hágó Iskola Magyar Történelem 2010-2011-es tanév 13. óra A 20. század elejétől az első világháborún át a Bécsi Döntésekig (1900-1940) tanár: Németh Károly

2. Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! (“Himnusz”, Kölcsey Ferenc verse (1823))

3. Felhasznált anyag: http://hu.wikipedia.org/wiki/Reformkor http://hu.wikipedia.org/wiki/1848-49-es_forradalom_és_szabadságharc http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiegyezés http://hu.wikipedia.org/wiki/Osztrák-Magyar_Monarchia

4. I. Ferenc József (1848 december 2 – 1916 november 21)

5. Erzsébet királynő (“Sisi”) a magyarok támogatója. Jelentős szerepe volt az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés létrejöttében és Az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásában.

6. Magyarország nemzetiségi megoszlása 1869-ben: a lakosság 40%-a volt magyar.

7. Osztrák-Magyar Monarchia (1869-1918)

9. Magyarország nemzetiségi megoszlása 1910-ben: a lakosság 54%-a volt magyar. A színek a helyileg többséget alkotó nemzetiséget jelölik, közöttük mindenhol más nemzetiségek is éltek.

10. 1914 június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolja a Monarchia trónörökösét és feleségét Szarajevóban, Bosznia fővárosában. A merénylő a szerb titkosszolgálat embere volt.

12. Az “S.M.S. Szt István” csatahajó. Fiumében épült, a Ganz-Danubius magyar vállalat műhelyében. S.M.S. : Seiner Majestats Schiff (H.M.S. His Majesty's Ship), Őfelsége Hajója.

14. Olasz front Kb. 200 ezer halott a Monarchia részéről, 800 ezer az Olaszok részéről (egyedül a Piave folyói csatánál 600 ezer olasz halt meg) . 1918 október végén-november elején Az olaszok túlerővel és amerikai-brit-francia támogatással áttörték A Monarchia védvonalát Vittorio Veneto-nál és 500000 hadifogjot ejtettek. Ennek következtében Magyarország kilépett a Monarchiából és Ausztria és Magyarország külön-külön tűzszünetet kötöttek az Antant-tal.

15. Őszirózsás “forradalom” (1918 okt. 28-31.) 1918 áprilisában az Antant önálló államokat ígért a Monarchia népeinek. Erre egymás után lázadt fel a Monarchia hátországa. A császár október 16-án megkísérelte szövetségi köztársasággá átalakítani a Monarchiát, de elkésett. Október 28-án Csehország bejelentette függetlenségét, rövidesen követték a cseheket a szlovákok és a horvátok. Károlyi Mihály gróf megalakítja a Nemzeti Tanácsot, amelynek célja Magyarország függetlenedése és köztársasági államfprma a munkásosztályra támaszkodva. A hosszú háborúban kimerült, békét akaró katonákra és a kommunistákra támaszkodva katonai puccsot hajt végre, megszállja katonáival Budapestet és erőszakkal a forradalmi kormány miniszterelnöke lesz.

16. Gróf Károlyi Mihály, a történelmi Magyar Királyság szétverője.

17. A románok mindössze 5-6000 főnyi katonasággal foglalták el Erdélyt, mert Károlyi folyamatos visszavonulást rendelt el a Magyar Hadsereg számára.

18. A Tanácsköztársaság (1919 március 21 augusztus 1). A franciák jóváhagyták a román csapatok előrenyomulását a Tisza vonaláig, erre a Károlyi kormány lemondott. Helyére a Kun Béla vezette kommunisták alakítottak kormányt. Ők egy darabig megpróbáltak harcolni az előrenyomuló románokkal és cseh-szlovákokkal, de végül sikertelennek bizonyultak. bevezették az un. proletárdiktatúrát, és borzalmas öldöklést vittek végbe a gazdagabb polgárság, a falusi parasztság és a vallásos emberek körében. végül a román hadsereg egész Budapestig bevonult és elfoglalta a fővárost és teljesen kifosztotta a fővárost és egész Kelet-Magyarországot. A román megszállás augusztus 2-ától november 16-ig tartott Budapesten.

19. (Vitéz nagybányai) Horthy Miklós, ellentengernagy, az Adriai Flotta parancsnoka (1818 februártól), Magyarország kormányzója “Csepel” torpedóromboló “Novara” cirkáló

20. A Horthy Miklós átal szervezett Nemzeti Hadsereg Szegeden alakult meg 8000 fővel, Onnan vonult Budapestre francia jóváhagyással. November 16-án vonult be a fővárosba. 1920 március 1-én Horthyt az országgyűlés kormányzóvá választja.

21. Trianoni békediktátum (1920 június 4). Gróf Apponyi Albert a magyar tárgyalóküldöttség vezetője. A folyosón írták alá. Magyar részről Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ és Bénárd Ágost munkaügyi miniszter írták alá.

22. Az Antant hatalmak gátlástalanul ígérgettek a Monarchia népeinek A Magyar Királyság területéből.

23. Gróf Teleki Pál által készített nemzetiségi eloszlási térkép. A fehér foltok a nagyon ritkán lakott vidékeket jelzik.

25. Gróf Teleki Pál Miniszterelnök (1920 július 15 – 1921 március 6). Hallgatólagosan támogatta a Habsburgok visszatérését a magyar trónra, ezért hamar leváltották. Nevéhez fűződik az első Numerus Clausus törvény is, amelyik az uj határokon túlról a csonka Magyarországra üldözött hivatalnokok és értelmiségiek állásigénye miatt jött létre és korlátozta a nemzetiségek és a zsidóság állásvállalását értelmiségi pályákon.

26. Bethlen István Miniszterelnök (1921 március 6 - 1931 augusztus 19). Külföldi befektetések segítségével az ország gazdaságát az I. Világháború elötti szinvonalra emeli. Megszünteti az első Numerus Clausus törvényt. A nagy világgazdasági válság kitörésekor, 1929-ben azonban összeomlik a gazdaság.

27. Károlyi Gyula, Miniszterelnök (1931 augusztus 24 - 1932 szeptember 21). A gazdasági válságot megszorításokkal próbálta kezelni. Nagyon népszerűtlenné vált, ezért hamar leváltották.

28. Gömbös Gyula Miniszterelnök (1932 október 1 – 1936 október 6). Alapítója (1920-ban) a Magyar Országos Véderő Egyletnek, tagja az Antibolsevista Comité-nek. “Fajvédő” politikus. Németországi szélsőjobboldali szervezeteket is támogat. Mussolini és Hitler fasiszta vezetők jó barátja. Sikerül elérnie, hogy Olasz és Németország megnyissák piacaikat és ezáltal a magyar gazdaság ujra fel tudott lendülni, olyan mértékben, amit a társadalom is érzékelt. Sikerrel építi ki hatalmát, tömegpártottá változtatja a Nemzeti Egység Pártját, támogatott emberei lesznek a hadsereg vezetői. Rákban halt meg 1936-ban.

29. Haderőviszonyok az 1920-as években. A békediktátumok nem engedélyezték nagyobb magyar haderő felállítását. Mindössze 35000 katona lehetett a hadseregben, nehézfegyverzet nélkül.

30. Darányi Kálmán Miniszterelnök (1936 október 16 – 1938 május 11). 1938-ban fegyverkezési programot hirdet. Parlamenti képviselői helyekhez segíti a nyilasokat (a magyarországi fasiszta párt), Ezért Horthy lemondatja.

31. Vitéz Ómoravicai Imrédy Béla Miniszterelnök (1938 május 1939 január). Először keresztényszociális politikusként lépett fel, majd egyre inkább szélsőjobboldali politikát folytatott a fasiszta Németország sikerében bízva. Ugyanakkor a nyilas pártot végig elítélte, mert a társadalmi rend felforgatóit látta bennük.

34. Horthy Erdélyben, 1940-ben.

36. Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. (Vörösmarty Mihály “Szózat” című verséből (1836))