A mimika szerepe a jelnyelvi kommunikációban

1. A mimika szerepea jelnyelvikommunikációban A jelnyelvi és a hangzó nyelvi kommunikáció perspektívái Miskolci Egyetem 2012. november 23.

2. Elöljáróban - mi a mimika? • Definíciója: • Arcjáték, az arcizmoknak és az egész testnek az átélt esemény kiváltotta mozgása • Az arckifejezések útján történő kommunikáció, a mimika leginkább érzelmek tükröztetésére szolgál. • Az arc kifejező játékát jelenti, a fej mozgásaival együttesen.

3. Univerzális mimikák • Darwin nyolc érzelmet vett számba, amelyekhez külön izommozgás tartozik. • A mai felfogás szerint hét alapvető érzelemfajta tükröződik arcunkon (Ekman 1970)

4. Univerzális mimikák • Öröm, vidámság • Szomorúság, bánat • Harag, düh (agresszió) • Félelem • Meglepődés • Undor • Érdeklődés • Szégyen???

5. Univerzális mimikák • Ez a hétféle érzelem tükröződik arcunkon, s ezek kifejeződése, illetve felismerése a világban mindenhol teljesen azonos. A legősibb kultúráktól a civilizált nagyvárosok lakóiig hasonlóképpen mozdítjuk arcizmainkat. • Még a vakon születettek arcjátéka sem különbözik az épekétől. • Ez azért van, mert ezen érzelmek kifejeződése biológiailag meghatározott, és nem tanulásunk eredménye, nem tudatunktól függő megnyilvánulás.

6. Univerzális mimikákon kívül

7. És azontúl? • Siketeknél van-e plusz mimika? • És ha nem lenne plusz mimika, akkor? • nem fogom tudni, mennyire nagy, vagy pici, vagy mennyire sötét. • nem lenne plusz információ, milyenek lehetnek a hangok pl. forma 1-nél a startoló autók • És, ha hívnak segíteni pakolni, fogalmam nem lesz, mennyire nehéz, és mekkora - nem mindegy nekem, hogy 50 kg vagy 130 kg.  VAN!

8. Siketes mimika a szószinten I. • Külső-belső tulajdonság (csúnya, szép, hórihorgas, beteg, ideges, aranyos, kedves, utálatos …) • Méret és forma (sovány-kövér, kicsi-nagy, vastag-vékony) • Színárnyalat (sötét, világos, rikító) • Súly (könnyű-nehéz) • Halmazállapot (kemény-lágy)

9. Siketes mimika a szószinten II. • Mennyiség (mennyire sok, kevés) • Távolság (mennyire közeli, távoli) • Időzóna (tegnap, nagyon régen, nemrég, nagyon soká, holnap…) • Időjárás (napos, borús, zivatar, villámlik) • Hangutánzás (csikorog a kerék, sír a baba, pattog a labda) • Sebesség (mennyire gyors, lassú)

10. Siketes mimika a szószinten III. • Attitűd = a cselekvéshez kapcsolódó hangulat (negatív vagy pozitív + gőgös, fáradságos, farkaséhes…) • Módhatározó, akár utánzásszerűen is (hogyan ír, dolgozik, fut, eszik – pl. öreg néni reszketve iszik, párduc fut) • Mértékhatározó (nagyon sokat dolgozik – semmit se dolgozik)

11. A hallók mimikája • A legfontosabb különbség, hogy a hangzó nyelvben a mimika mindig csak színezi a mondanivalót, a jelnyelvben sokszor tényleges információt hordoz.

12. Fokozatosság kifejezése

13. Siketes mimika a mondatok szintjén A beszélő szándéka szerint egy mondat lehet: • Kijelentő • Kérdő (kiegészítendő, eldöntendő) • Felszólító • Felkiáltó • Óhajtó Pl. mondat: • Zoli elment tejet venni.

14. Összegezésül … • A mimika a jelnyelvtől elválaszthatatlan, annak szerves része: • Jelelés közben mimikával egészítjük ki a kezek révén átadott és átadható üzenetet, tehát az arc játéka alapvetően az információ pontosítását szolgálja. • Ha nem használnánk különböző mimikákat a jelelés során, akkor már-már értelmetlenné válna a mondanivalónk, a rossz mimika pedig félreértelmezhetővé teszi a közleményt.

15. Oktatás során... • Azért amikor tanítunk, akkor se várjuk el, hogy minden hallgató egyforma arckifejezéssel fejezzen ki egy érzelmet vagy attitűdöt, mint a tanár. • Amit produkál, az akkor már jó, ha egyértelmű.

16. Források: • http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/komm_elm/223__mimika.html • http://idegen-szavak.hu/keres/mimika • http://erettsegizz.com/magyar-nyelvtan/verbalis-es-non-verbalis-kommunikacios-jelzesek/ • A mimika szerepe a jelnyelvben. JOE szakmai továbbképzés 2004. (Juhász Ferenc, Mongyi Péter, Szabó Mária Helga)