210 likes | 335 Views
Zsolnai László Gazdaságetikai Központ Budapesti Corvinus Egyetem. Hit és spiritualitás a gazdaságban Szeged 2011 október 13. Előzmények. Kluwer , 2004. Springer, 2011. Europen SPES Forum, Leuven. The Forum defines spirituality as people’s multiform search for
E N D
Zsolnai LászlóGazdaságetikai KözpontBudapesti Corvinus Egyetem Hit ésspiritualitás a gazdaságban Szeged 2011 október 13.
Kluwer, 2004 Springer, 2011
EuropenSPES Forum, Leuven The Forum defines spirituality as people’s multiform search for meaning which connects them with all living beings and to God or Ultimate Reality. http://www.eurospes.be/
Part I: The Nature of Spirituality religion and spirituality, spirituality and rationality, neuroscience of spirituality, transpersonal psychology, spiritual intelligence, gender and spirituality
Part II: Spiritually Inspired Economics Aristotle and economics, Indian management philosophy, Buddhist economics, Confucianism and Taoism, Budo philosophy, Jewish perspective on economics, Catholic Social Teaching, Protestant economic principles, Islamic economics, Quakers spirituality, Personalism, Liberation theology, Schumacher's economics, Bahai perspective on business, Teaching of the Elders
Part III: Socio-Economic Problems in Spiritual Perspective Spiritual Meaning of the Economic Crisis, Materialistic Value-orientation, Avarice, Globalization, Deep Ecology, Climate Change and Spirituality, Ecological Sustainability and Organizational Functioning , Responsibility for Future Generations, Authenticity, Frugality, Civil Economy
Part IV: Business Spirituality Spiritually-based Leadership, Spirit-driven Business Organizations, Transformation Management, Mindfulness in Business, Voicing Meaningfulness at Work, Multinational Companies and the Common Good
Part V: Good Practices and Working Models Business in Society, Corporate Conscience, Self-assessment and Improvement Process for Organizations, Edgewalker Organizations, The Economy of Communion , Ethical Branding, Fair Trade, and Ethical Banking
Luk Bouckaert: Spirituality and Rationality A racionalitása nyugati kultúrábanésüzleti világbannagyon is kétes eredménykethozott. Növekvőanyagijólétaz egyikoldalon, de a közösségekszétszakadása és a természeti ökoszisztémák túlhasználataa másik oldalon.
A spiritualitás a tudományontúli forrásokatmozgósít (bölcsesség, hagyomány, önmegfigyelés, meditáció) és a hasznosság-elventúlmutatóeszközöket alkalmaz (belsőmotiváció, érzelmek, intuíció, megvilágosodás). A racionalitásspirituálisalapúkoncepciója helyreállíthatjaa szellemprioritásáta rationalitásfelett.
Tim Kasser: Materialistic Value-orientation Számospszichológiaitanulmány kimutatta, hogyazemberek minélnagyobbsúlytadnaka materiálisértékeknek, annál alacsonyabblesz a személyesjól- létükésboldogságuk, ésannál valószínűbb, hogymanipulatív, versengő, ésökológiailagpusztító viselkedéstfolytatnak.
Luk Bouckaert, Hendrick Opdebeeck and Laszlo Zsolnai: Frugality A mértékleteséletmód alacsonymateriális fogysztástésegyszerű életmódotindukál, és megnyitja a személytaz olyanspirituálisjavak felé mint a belsőszabadság, a békesség, azigazságosság és a végsővalóságkeresése.
A valódifrugalitásön-eltávolodástés másokfeléfordulástjelent, de eznemzárja ki a gazdaságiracionalitást. A spirituálisalapú, mértéktartóélet racionáliseredményrevezet a természeti környezetkímélése, a társadalmi dezintegrációcsökkentéseés a jövő generációkkalvalótörődésáltal.
Peter Pruzan: Spiritually-based Leadership A spirituális-alapúvezetés inklúzív, holisztikus, személyesmegközelítés, amelyintegrálja a vezető belsőperspektívájátaz identitás, a legfőbbcélok, a felelősségvállalás kérdéseiben a külső világbanelérhetósiker kritériumaival.
A hagyományosüzletvezetésbenazoptimális gazdaságiteljesítményt a belsőéskülsőkorlátok figyelembevételévelhatározzák meg ésaz érintettekanyagiigényeinekkielégítésétcélozzák. A spirituálisalapúvezetésben a szervezetlét- értelmespirituáliskérdéskéntfogalmazódik meg, szolgálvánazösszesérintettmélyebbspirituálisés materiálisigényeinekkielégítését.
Frans de Clerck: Ethical Banking Azetikusésökológia- orientáltbankok a pénzügyimegtérülés melletttársadalmiés ökológiaikritériumokatis alkalmaznak a hitel- kihelyezéseiksorán. Képesektisztességes profitotprodukálni a teljes átláthatóságésetikus működésmellett.
Konklúzió A poszt-materiálisgazdaságkereteinbelül a profit és a növekedésmárnemvégső célok,hanemcsupánegyszélesebb célegyütteselemei. Hasonlóképp, a költség- haszonkalkulációknemkizárólagos eszközei a management döntéseknek, hanemegyátfogóbbbölcsesség-alapú vállalatvezetésrészei.
A hagyományosüzletimodellekkülső (pénz-vezérelt) motivációnalapulnakés a sikertkizárólagpénzbenmérik. A spirituálisanmotiváltvállalkozások a közjótkívánjákszolgálniés többdimenziós,holisztikussiker- kritériumotalkalmaznak.