Az írásfajták kialakulása

1. Az írásfajták kialakulása

2. Névrajz • Vaktérkép • Bates: Jó széllel... (Fair stood the wind for France), 63. és 139. oldal • Feliratok: hegy, utca, csillagnevek; turistajelek; magyarázó megírások; évszámok, magasság • Latin betűs idegen nyelvű térképek • Nem latin betűs: cirill (orosz), msh-írású (arab), szótagírású (japán) • Fogalomírású (kínai), képírású (törzsi írás)

3. Változatok • Egy név, több alak: Bécs, Belgrád, Fokváros − Arad • Egy név, többféle írás: Kairó, Cairo, El-Káhira, Al QāhirahPeking, Peiching (Wade–Giles), Beijing (pinjin) • Egységesítési törekvések (ENSZ, FNB) • Szabályok − hagyományok • Politikai érzékenység: Kárpát-m., Japán-t., Indonéz-ó., Erdély, Elefántcsontpart

4. Képtől a betűig • Történelem előtti korszak = írás előtti korszak • Kép (piktografikus): indiánok • Fogalom (ideografikus): Egyiptom • Szó (logografikus): Kína • Szótag (szillabikus): Japán • Betű (alfabetikus): Fönícia (hiányos) • Betű: Görögország (teljes)

5. Képírás I. • Konkrét tárgyak stilizált rajzai • Pályaudvarok nemzetközi jelei • Nyelvtől független, nincs rögzített hangértéke • Mindenki érti ☺  

6. Fogalom- és szóírás • Fogalomírás: konkrét tárgy vagy vele összefüggő fogalom, pl. Nap = Nap, meleg, fény; víz = víz, könny, szomjúság; láb = láb, járás; nyelvtől függetlenül értelmezhető, rögzített hangérték nincs.  • Szóírás: önálló hangalak (nyelv) tartozik egy-egy képhez (jelhez); lehet diktálni.

7. Szótagírás Szavak szótagokra bontása; összetett, hosszabb szavak leírása egytagú szavak képével (jelével) = képrejtvény; nyelvhez tartozik. Lépcső = láb rajza + cső rajza Követ = kő rajza + magot szóró alak rajza Silány = sí + lány

8. Betűírás I. Szavak és szótagok hangokra bontása (Kína: új jeleket találtak ki) • Új, idegen szavak és nevek, fogalmak • Csak a kép (jel) kezdő hangját olvassák sál + íj + rózsa + determinatívum = sír (ige v. főnév)

9. Betűírás II. • Msh-írás (hiányos betűírás): arab, héber (föníciai: malk – király, malki – királyom, malák – uralkodik, malaka – uralkodott, malaku – uralkodtak) • Msh- és mgh-írás (kopt, görög, latin) • Betűnevek (alfa, béta, gamma, delta)

10. Betűírás III.(héber msh-írás) dá = דָda = דַ de = דֵ di = דִ do = דֹ du = דֻ

11. Fontosabb írások I.(sumér) • Konkrét tárgy képe agyagban ékírással(i. e. 3000), több száz jel • Egyszerűsödés: fogalomírás – szóírás – adott jel (többnyire egytagú) szó vagy jelentéstől független szótag: szótagírás + determinatívum (értelmező jel) • Írásirány agyagtáblán (fentről le és jobbról balra) 90 fokkal balra fordult

12. Fontosabb írások II.(egyiptomi) • 800 hieroglif jel (i. e. 3000) • Szó + szótag (msh-csoport) + betű (24 msh) + determinatívum (hangérték nélküli) • Le és balra, majd sor balra, sorváltáskor jobbra (madár az iránnyal szemben). • Hieroglif (szent kőben), hieratikus (kézírás papiruszra), démotikus (népi gyorsírás).

13. Hieroglifák

14. 760 kg-os gránitlap Francia vereség Champollion (1790–1832) Két nyelv (óegyiptomi és ógörög) Három írás (hieroglif a papoknak, démotikus a köznek, görög a művelteknek) Rosette-i kő, 1799

15. Fontosabb írások III. (hettita ékírás)

16. Egyéb fontosabb írások IV. • Arab: 800-tól 3 jel a mgh-ra (a, i, u) • Díszítőelem, alakok • Nem arab muszlimok arab betűs írása (török, perzsa, afgán, maláj) • Török: 1929-től latin betűs (Németh Gyula) • Görög: Föníciai betűk átvétele mgh-kra is • Cirill: Görögön alapul (bolgár, orosz, szerb, ukrán) • Etruszk, germán, latin

17. Török írás (1929. I. 1-jétől) "RÉGI ÍRÁS SOK GOND"

18. Török írásreform (1928) • A magyar nyelv rendszerénekhasonlósága • Magánhangzó-illeszkedés • Ragozás • Közös artikulációs bázis • Magyar nyelvújításimódszerek • Személyes kapcsolatok

19. Török eredetű nevek • Kizil-kum (Cirillből magyarosan) • Kızılkum (Törökből változtatás nélkül) • Kyzylkum (Cirillből nemzetközi átírással) • Кызылкум (Cirill betűkkel)

20. Fontosabb írások V. (kínai) • Képírástól több tízezer négyzetes szójelekig • Nincs rag (izoláló nyelv, a japán nem rokona) • Kis mennyiségű egytagú szavak: szinonimákat ad. Papír (i. e. II.), nyomtatás (i. sz. IX.). 1955-ig hátulról lapoztak, oszlopokban, azóta európai minta szerint és sorokban • Pinjin (pinjin írással pinyin), esetenként a hanglejtés jelölése, 1958 (Tajvan: 2009-től)

21. A kínai szójelek fejlődése hegy Nap Hold eső felhő

22. Tajvan: a pinjin 2009-től hivatalos • 台湾 (kínai), Tajvan (magyar), Taiwan (angol), Taiwan (pinjin) • 台北 (kínai), Tajpej (magyar), Taipei (angol), Taibei (pinjin) • 淡水 (kínai), Tansuj (magyar), Danshuei (angol), Danshui (pinjin) • 新竹 (kínai), Hszincsu (magyar), Hsinchu (angol), Xinzhu (pinjin)

23. Fontosabb írások VI.(japán) • Ragok (ragozó nyelv, a kínai nem rokona) • Hiragana (V., kínai szójel, japán szótag), katakana (XI., egyszerűsített) • 70 szótag + n + néhány ezer kandzsi (kínai szójel) • 1942: vízszintesen, balról írnak • Romanizálás (rómadzsi): egyszerűsített angolos átírás és Hepburn-átírás

24. Fontosabb írások VII.(koreai, vietnámi) • Korea: XV. századtól betűk kínai jel helyett • Szótagjelek: 태권도 (t+ae + k+wo+n + d+o)koreai átírás:taekwondomagyar átírás: thekvondo • Vietnám: Kínai után portugál hatásra latin betűírás. Hat szóhangsúly jelölése diakritikus jelekkel egytagú szavakon • Nincs ragozás (izoláló nyelv) • s = s, x = sz, ch = ty

25. Névmutatók • A + Á + B + C + CS ... O + Ó + Ö + Ő • A, Á + B + C + CS ... O, Ó + Ö, Ő • A, Á, Ä, Ą, Ằ • O, Ó, Ö, Ő, Õ, Ŏ, Ǿ • CUKOR, CSUPOR, CSÜLÖK • CSÜLÖK, CSUPOR, CUKOR • Beijing, Peiching, Peking

26. Irodalom

27. Segédeszközök • Átírási szabályok, határozatok • Nemzetközi, közvetítő nyelvi és hazai átírások • Szakszótárak • Idegen nyelvű források • Áttekintő táblázatok • Szakemberek