Makrogazdasági kilátások (elemzői fórum) Inflációs Jelentés 2010. május

1. Makrogazdasági kilátások(elemzői fórum)Inflációs Jelentés 2010. május

2. Ahonnan indultunk: a februári Jelentés főbb üzenetei • Reálgazdaság • az idei év elején véget érhet a hazai recesszió • a kilábalást az export-szektor aktivitása vezeti, miközben a belföldi kereslet még 2010-ben is visszaesik • érzékelhető növekedés csak 2011-től jelentkezik • Munkapiac • a laza munkaerőpiacon erős kettősség mellett historikusan alacsony bérnövekedés jellemezheti a versenyszférát • CPI • Erősödő importált hatások lassítják a várható dezinflációs pályát, de 2011 elejétől az éves infláció a középtávú inflációs cél alá süllyedhet • Egyensúlyi pozíció • jelentős javulás várható a külső egyensúlyi pozícióban • költségvetési egyensúly: a kitűzött hiánycél eléréséhez 2010-ben és 2011-ben is további intézkedések szükségesek

3. A konjunkturális szempontból kedvezőbb környezetben lassul a hazai dezinfláció, a monetáris politika időhorizontján cél körül alakulhat az árindex • Gazdasági növekedés • a külső keresletünk dinamikus bővülése jellemző maradhat • a belföldi kereslet az idei évben még hátráltatja a kilábalást • érzékelhető GDP növekedésre 2011-től számíthatunk • Munkapiac • a bérek várhatóan nem okoznak költségoldali inflációs nyomást • Az exportra termelő ágazatokban már 2010 közepétől a foglalkoztatottság bővítése lehet szükséges • az emelkedő aktivitás mellett a munkanélküliség tartósan magas maradhat • Infláció • a globális környezetből származó inflációs hatások tovább erősödtek, ami lassítja a várható hazai dezinflációt • a belföldi kereslet élénkülésével a maginfláció ismét emelkedhet

4. Erősen felfelé mutató inflációs, és alacsonyabb GDP irányába mutat növekedési kockázatokat érzékelünk CPI legyezőábra GDP legyezőábra

5. A magyar gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltsága tartósan csökkenhet • Külső finanszírozási igény • finanszírozási képességünk tartósan fennmaradhat • ám a belföldi kereslet élénkülése ismét a folyó fizetési mérleg egyenlegének romlását okozza • Költségvetési hiány • a költségvetési politika várható irányáról információval nem rendelkezünk, ezért technikai kivetítéseket végeztünk • a jelenleg érvényben lévő hivatalos hiánycélok további intézkedések nélkül nem teljesülhetnek • a gazdasági növekedés beindulásával a hiány lassan csökkenhet

6. A költségvetési kockázatok egy magasabb hiánypálya irányába mutatnak

7. Nemzetközi környezet/külső feltételek

8. Az eurozóna növekedését egyelőre csak az export és a készletfelhalmozás fűti Eurozóna negyedéves növekedés

9. A nemzetközi kereskedelemben az ázsiai gazdaságok súlya felértékelődik A világkereskedelem alakulása

10. A gyenge euróból az európai exportszektor profitálhat

11. A német gazdaság export-teljesítménye meghatározó számunkra Német és magyar export-értékesítések és az IFO indikátor

12. Külső keresletünk idei bővülésében átmeneti tényezők is szerepet játszanak. Elmúltak a válság előtti „aranyévek” Átlag: 2004-2008

13. A globális környezetből származó inflációs hatásokat a gyenge EUR/USD árfolyam is fokozza

14. Hazai helyzetértékelésünk

15. A vártnál erősebb év eleji gazdasági növekedésben az ipar teljesítménye lehetett meghatározó GDP negyedéves változása MNB becslés

16. Az export erős maradhat, de az átmeneti hatások kifutásával az ipari felívelés dinamikája fokozatosan csökkenhet

17. Az importban kezdetben a készletfeltöltés dominálhat

18. A lakossági fogyasztás változatlanul gyenge, de egyre kevésbé fogja vissza a gazdasági növekedést

19. A válság alatt a lakossági viselkedést gyorsan és jelentősen megváltoztató tényezők hatása az enyhülhetett Erősödő vagyoni pozíció, alacsony szintre süllyedt reálkamat

20. Az óvatossági megfontolások szerepe is csökkenhetett Bizonytalansági mutatószámok

21. Az alacsony kapacitáskihasználtság és a szigorú hitelfeltételek mellett a vállalati beruházások bővítése még nem indokolt

22. Új beruházásokat csak az állami fejlesztések és néhány nagyobb energetikai beruházás jelent

23. Az új lakáspiacon idén tovább gyorsulhat a visszaesés

24. Munkapiaci folyamatok

25. Az erős év eleji bérkiáramlás különösen a feldolgozóiparra volt jellemző

26. Az erős feldolgozóipari bérnövekedést a ledolgozott munkaóórák jelentős növekedése magyarázhatja

27. Az aktivitás növekedése emelte a munkanélküliek számát

28. Mi állhat az erős versenyszféra bérnövekedés hátterében • a vállalatok átmenetinek ítélik a kereslet élénkülését – nem akarnak új munkaerőt felvenni • egyes ágazatokban a munkaerő-kereslet és kínálat között jelentős képzettségbeli eltérések jelentkeznek – nem tudnak új munkaerőt felvenni • várakozási probléma – inflációs várakozások a célnál magasabb szinten ragadtak • egyedi tényezők – ágazati bérminimumok bevezetése, cafeteria megadóztatása – okozzák a bérindex megugrását • mérési problémák

29. Az erős bérnövekedés keresleti hatásai egyelőre nem érzékelhetőek…

30. Tényinfláció és várakozások

31. Az emelkedő energiaárak lassuló maginfláció mellett is 6 százalék közelében tartották a fogyasztói árindexet

32. A trendinfláció év eleji megugrása várakozásainknak megfelelően átmenetinek bizonyult

33. A visszafogott belföldi kereslet árleszorító hatása a szolgáltatás árakban továbbra is jelentős, az iparcikk árakban érdemi lassulás nem érzékelünk Indirekt-adó hatástól szűrt adatok

34. A recessziós időszakban is cél fölötti inflációs várakozások a növekedés újbóli beindulásával veszélyeztethetik a dezinflációs folyamat tartósságát MNB becslés

35. Aktuális előrejelzésünk

36. Technikai alapfeltevéseink magasabb infláció irányába változtak

37. A jövedelmezőség folytatódó helyreállítása a korábbi éveknél visszafogottabb bérezéssel párosul

38. A háztartások további alkalmazkodására nem számítunk, de viselkedésük a válság előttinél óvatosabb maradhat

39. Az idei évi növekedést átmeneti tényezők is segíthetik, hosszabb távú képünk nem változott • A háztartások fogyasztása idén – a koráábban vártnál kiseeb mértékben – visszafogott marad • A külső kereslet pozitív hatásai az export mellett az erősödő készlet-felhamozásban jelentkeznek • 2011-től a belső és külső komponensek is támogatják növekedést

40. A növekedés kettőssége az idei évben még fennmarad, a kilábalás azonban nem lesz töretlen

41. Az erősödő globális hatások az év második felében is 4 százalék közelében tarthatják az inflációt. A negatív kibocsátási rés ellenére a maginfláció a kereslet élénkülésével már emelkedhet. Előrejelzésünk változás (februárhoz képest)

42. Erősen felfelé mutató inflációs, és alacsonyabb GDP irányába mutat növekedési kockázatokat érzékelünk CPI legyezőábra GDP legyezőábra

43. Egyensúlyi pozíció

44. A finanszírozási képességünk tartósan fennmaradhat

45. A gazdaság élénkülésével a költségvetési hiánypálya is lassan csökkenhet, de az érvényben lévő hiánycélokat nem tartjuk elérhetőnek* * az adósság-átvállalással kapcsolatos kockázatok nagyságával kapcsolatban képünk megegyezik legutóbbi 2009. novemberi becslésünkkel

46. Összefoglalva - aktuális előrejelzésünk • A globális környezetből származó inflációs hatások lassítják a hazai dezinflációt • A visszafogott belső kereslet és a kihasználatlan kapacitások továbbra is árleszorító hatással bírnak • A növekedés felívelésével ez a hatás fokozatosan gyengülni fog, a maginfláció ismét gyorsulhat • A gazdasági kilábalást rövid távon a külső kereslet élénkülése vezeti, érdemi növekedés 2011-től következhet be • a hazai gazdaság külföldi forrásokra való ráutaltsága tartósan alacsony marad • költségvetés esetében a jelenleg érvényes hiánycélok túllépése várható