Az 1971. évi OTK

1. Az 1971. évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány 2013.10.14.

2. Az OTK előzményei • Politikai • 1968: új gazdasági mechanizmus életszínvonal emelkedése, vállalkozói jókedv megjelenése • Kádár János: lojalitás bizonyítása drasztikus centralizáció • Tudományos • Évtizedes viták a célkitűzések és a gyakorlat körül • Folyamatos publikációk településfejlesztési témákban • Eredmény: minőségileg új politika szükséges!

3. Az OTK tartalma • Teljes településrendszerre vonatkozó stratégiai terv • Redisztribúció lépcsői szerinti differenciáció • Hierarchia-szintek kialakítása (6 szint) • 127 település (4%) • Fejlesztési források 83%-a • Gyorsított urbanizációs folyamatok indukciója • További települések (cirka 3000) alá-fölé rendeltsége: megyei tanács • ∑ eddig nem tapasztalt tudatosságot áraszt + megadja a politika stratégiai céljait és a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeivel való összhangot

4. A hierarchia-szintek 1. Budapest 2. Kiemelt felsőfokú központok 3. Felsőfokú központok 4. Részleges felsőfokú központok 5. Teljes körű középfokú központok 6. Részleges középfokú központok

5. A hierarchia-szintek - Budapest • Fejlesztésével kapcsolatban nemzetközi összevetések reális lehetőségét jósolja • Egyértelmű kiemelés

6. A hierarchia-szintek – Kiemelt felsőfokú központok • Regionális centrumok • 1,5 millió lakos felsőfokú szerepkörét biztosítják • Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr

7. A hierarchia-szintek – Felsőfokú központok • Megyei szintű felsőfokú szükségletek ellátása • Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár

8. A hierarchia-szintek – Részleges felsőfokú központok • Felsőfokú központok segítése, saját térségen belüli feladatok ellátása • Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sopron, Tatabánya, Veszprém, Szekszárd, Baja, Eger, Salgótarján, Dunaújváros, Hódmezővásárhely

9. A hierarchia-szintek – Teljes körű középfokú központok • Járásnyi területen középszintű szerepkör biztosítása • 64 település, pl.: Karcag, Kazincbarcika, Szigetvár, Balassagyarmat, Pápa, Mosonmagyaróvár, Kalocsa

10. A hierarchia-szintek – Részleges középfokú központok • Teljes körű középfokú központok munkájának segítése • 39 település, pl.: Hajdúszoboszló, Sárospatak, Kunszentmárton, Dabas, Kapuvár, Barcs

11. Az OTK értékelése • Pozitívumok • tudatosította a települések összetartozását, hálózat-jellegét • településekkel kapcsolatos érdekek tudatosítása • lokálpatriotizmus erősödése, helyi energiák aktiválása • Budapest túlsúlyának alapvető csökkentése • nagy és középvárosok dinamikus fejlődése, a fejlesztésekhez kedvezőbb feltételek teremtődése • városhiányos területek központokkal való ellátása várossá nyilvánítások! • városi funkciók átalakulása • hierarchia-szinten belüli kiegyenlítődés • rávilágít a tudományos kutatások szükségességére

12. Az OTK értékelése • Negatívumok • nem sikerült átfogni a településhálózat egészét (kicsi, de legfontosabb rész fejlődését irányítja) • nincs összhang a terület-, a településfejlesztés és a közlekedéshálózat fejlesztése között • megyehatárok megnövekvő szerepe • túlzott jelentőséggel bír a hierarchia • települések ellenkező hozzáállása, eltérő viszonyulás • népességbeli kérdések, rurális térségek migrációja • nincs összehangolt centrum-vonzáskörzet fejlesztés • érdekkülönbségek, aggályok • városhiányos területek látványos csökkenése, DE egyes térségekben hiányzik az igazi város (fejlődési motor)

13. Vajon hatékony volt a koncepció? • Egy várható eredmény, prognózis, mely az OTK-tól függetlenül beteljesül? • A településhálózat globális makrofolyamatok eredménye • Roppant nehéz eldönteni; nem élte meg a tervezett időt • Haszna, javai: • Deklarálta a területi, települési szempontok létét • Szélesebb körben elfogadtatta a ‘regionális gondolkodást’ • Funkcionális és hálózati szempontok előtérbe helyezése • Infrastruktúrális fejlesztések arányának növekedése • Megyék közötti különbségek mérséklődése • DE • Tervutasítás, sematikus modellek -> alkalmatlan az irányításra • Célok világosak, az oda vezető út nem! • Műszaki és közigazgatási szemlélet: társadalmi problémákat

14. Az OTK utóélete, megítélése • Periodikusság • 1970-es évek • pozitív visszhangok, támogatás • 1980-as évek • Változás • Kritikák megfogalmazása • Felülvizsgálatok • 1990-es évek • Alapvető elutasítás • 2000-es évek • ‘újrafelfedezés’ • Aktualizálás • Dokumentum szakmai rehabilitációjára mutató törekvések

15. Forrás • Az 1971. évi OTK és hatása a hazai település-rendszerre (szuburbanizáció, aprófalvak, tér-szerkezet) – Szombathely, 2011

16. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!