A tőzsdei kereskedés alapjai

1. A tőzsdei kereskedés alapjai Végh Richárd Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

2. Befektetések, értékpapírok • A befektetési döntések alapjai • A tőzsdei kereskedés • Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén • Az értékpapír ügyletek elszámolása

3. Befektetések, értékpapírok

4. Mi szükségünk a befektetésekre? • Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza • 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek • Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben Önálló jövedelemforrássá válhat Tartalék a jövőre

5. Megtakarítási lehetőségek Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények, részvények, befejtetési jegyek

6. Alapvető értékpapír típusok • Részvények • tulajdonosi jogokat testesítenek meg • Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat • Hitelpapírok • Fix jövedelmet nyújtanak • Lejáratig megtartva nincsen árkockázat • Befektetési jegyek • A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk, aminek költsége van • Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

7. Befektetői magatartás • Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne • Milyen időtávban gondolkozik? • Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? • A pénzügyi piacok alaptörvénye: • A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

8. Kockázat a tőkepiacon • A kockázat köznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége • A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

9. A befektetések árkockázata • Minél nagyobb egy termék árának változékonysága, a termék árában annál nagyobb mozgások valószínűsíthetők. • A kockázat mérőszáma a hozamok szórása, azaz milyen mértékben ingadozik az egymást követő időszakokban a hozamok nagysága.

10. Hozam vs. kockázatAz amerikai példa az elmúlt 80 évben Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

11. Az ingatlanpiac árkockázata Az amerikai ingatlanárak alakulása 1972-2002 között (NAREIT Index alakulása) %

12. Befektetés - portfolió • Befektetéseink összessége a mi befektetési portfoliónk • Egy kitüntetett befektetési eszköz vagy több befektetési eszköz? • A kockázatok mérséklése érdekében érdemes befekteté-seinket megosztani több eszköz között – diverzifikáció • Intézményi befektetők egytől-egyig ezt a stratégiát követik befektetési politikájukban • Részvények kockázata = egyedi + szisztematikus • A z egyedi kockázat diverzifikációval megszüntethető • A piac magasabb hozammal a szisztematikus kockázatot jutalmazza

13. Diverzifikáció - példa • 2003 május vége • 10 millió forint - 3 befektetési stratégia: • A teljes összegből OTP részvény vásárlása • A teljes összegből Richter részvény vásárlása • 5 millió forint OTP részvénybe és 5 millió forint Richter részvénybe

14. Eredmény 2 hónap után

15. Eredmény 1 év után

16. „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

17. Milyen időtávra fektessünk? • Rövid távú befektetők – spekulánsok • A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat • Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat • Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont • Hosszú távú befektetők • Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni • Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei • Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő • A hosszú távú befektetés a portfolió időbeli diverzifikációja

18. A részvény mint hosszú távú befektetés Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Forrás: NASD Befektetés futamideje

19. A részvény mint hosszú távú befektetésMagyarországon is igaz

20. A befektetési döntések alapjai • - • Mennyit érnek a részvények?

21. A KÉRDÉS • Mi határozza meg a részvények árát? • A VÁLASZ • - A vállalat jelenlegi és jövőbeli teljesítménye • - Az egész gazdaság jelenlegi és jövőbeli teljesítménye • - A világgazdaság jelenlegi és jövőbeli teljesítménye • - A mindenkori politikai helyzet • - A befektetők félelmei, érzései • - stb

22. Elemzési módszerek, megközelítések • Légvár elmélet • Lord Keynes • Szépségverseny-hasonlat • Ki a nagyobb bolond elmélet • Reálérték elmélet • belső érték • diszkontálás • DIV+PVGO • EPS, P/E

23. Osztalék (1) + Eladási ár (1) Eladási ár (2) Osztalék (2) + Eladási ár (3) Osztalék (3) + … A részvény reálérték elmélete • A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg • Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat

24. A jövőbeli osztalékok meghatározása • Osztalék •  • Társasági nyeresége •  • Társaság tevékenysége •  • Iparág helyzete, kilátásai •  • A gazdaság helyzete, kilátásai •  • Világgazdaság helyzete, kilátások

25. Gazdaság és tőzsde

26. A BUX és a vállalati eredmények

27. Hol támadható a reálérték elmélet? • A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére • Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni • Pl. • OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán • (OTP ára ekkor: 2400 Ft) • Merrill Lynch – 2900 Ft • Morgan Stanley – 2600 Ft • Citigroup – 2963 Ft • K&H – 3329 Ft • (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

28. Elemzési módszerek, megközelítések • Légvár elmélet • Lord Keynes • Szépségverseny-hasonlat • Ki a nagyobb bolond elmélet • Reálérték elmélet • belső érték • diszkontálás • DIV+PVGO • EPS, P/E

29. Technikai elemzés - a chartok bűvöletében • A technikai elemzés a tőzsde múltbeli alakulását figyeli, ebből próbál következtetéseket levonni a várható jövőbeli eseményekről • Árfolyamábrák és forgalmi táblázatok elemzéséből következtet az árak jövőbeli alakulására.A piac 10%-ban logika és racionalitás, 90%-ban pszichológia • Általában rövid távú döntések támogatására szolgál • Alapelvek:- Az árakban minden információ benne van • - Az árfolyamok többnyire trendek szerint mozognak, megfigyelhető szabályszerűség • - A történelem ismétli önmagát

30. Néhány „elvetemültebb” elemzési módszer • - Piaci bessz és szoknyahossz • - A szuperkupa indikátor • Kisember-elmélet • Vak majom

31. Amikor minden elmélet borul … • A piac néha elveszti racionalitását • Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. • Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, „@” stb

32. Az internetes lufi felfújása és kipukkanása

33. Mit mond erről a közgazdaságtan? • Hatékony piac elmélete • A befektetők nem hisznek benn + túlzott önbizalom • Vak majom, őrültek, nóbel díjasok

34. A BÉT részvénypiaca az idők viharában BUX index MOL OTP Richter MATÁV 1997 Feb. 5000 1500 Ft 150 Ft 2400 Ft 700 Ft      2005 Feb. 18000 16000 Ft 7000 Ft 26000 Ft 940 Ft

35. Tanulság • „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

36. Intézményi Magán Hazai Külföldi Befektető típusok • Fedezeti ügyletkötő • Spekuláns • Arbitrazsőr • Hosszú távú megtakarító

37. Fedezeti ügylet Egy importőr vállalatnak jelentős kifizetése lesz fél év múlva euroban. A cégvezető fél, hogy a forint esetleges gyengülésével a társaságnak nem tervezett vesztesége lesz, mert drágábban tudja csak beszerezni a szükséges devizát a kifizetés előtt A vezető már ma megállapodik a bankkal, hogy az milyen árfolyamon fogja számára az eurot odaadni.   Hosszú nyitott pozíció Semleges pozíció

38. Spekuláció Optimista befektetőnk 880 forintos árfolyamon vásárol MATÁV részvényt, mert arra számít, hogy a papír árfolyama egy-két hónapon belül 1000 forint fölé emelkedik. Befektetőnk a MATÁV részvény árának alakulása függvényében nyerhet vagy veszíthet.   

39. A spekuláns - „lehull a lepel” • Valamennyi piac hasznos és nélkülözhetetlen szereplői • Ők vállalják át a kockázatot a fedezni szándékozóktól • Ők adják a piac likviditását • Szűkítik a vételi és eladási árak közti különbséget • Nem a spekulánsok növelik a kockázatot, de annak létezése szükséges a spekulánsok megjelenéséhez

40. Arbitrázs Leleményes befektetőnk észreveszi, hogy az egyik kereskedelmi banknál olcsóbban lehet dollárt vásárolni, mint egy másiknál eladni. Minden pénzét dollárra váltja ott ahol olcsó és azon nyomban el is adja ott ahol drága. A két ár közti különbség a befektető kockázatmentes profitja.  

41. Az egyes befektető típusok funkciói • Fedezeti ügyletkötő - az ármozgásoktól függetlenül keresletet és kínálatot biztosítanak a piacon • - Spekulánsok - biztosítják a piac likviditását • - Arbitrazsőrök - térben és időben összehangolják az egyes árufajták közti árfolyam alakulást

42. A tőzsdei kereskedés

43. PÉNZPIAC A pénzügyi közvetítői rendszer BANKOK HITELEK BETÉTEK Értékpapírok jegyzése MEGTAKARÍTóK Biztosítások VÁLLALATOK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC Értékpa-pírok jegyzése BEF. ALAPOK Befektetési jegy Nyugdíj megtakarítások PÉNZTÁRAK

44. Mi is az a tőzsde? • Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben • Szerepe elsősorban a tőkeallokáció • Mitől tőzsde a tőzsde: • nyilvánosság • egynemű, helyettesíthető termékek • szabályok szerinti működés

45. Miért érdemes tőzsdén üzletelni? • Tőzsdén kívüli ügyletkötés (OTC piac) • a partner felkutatása nehézkes lehet • partnerkockázat • az árak megbízhatóságát nehezen lehet ellenőrizni • Tőzsdei ügyletkötés • az árak nyilvánosak, megbízhatóak • nem kell partnert keresni • nincs partnerkockázat • kevesebb tőkét igényel (pl. napon belüli üzletkötés) • gyorsaság • rugalmasság

46. megbízások Nyílt kikiáltásos kereskedési rendszer Box Box Box Box Box Parkett Üzletkötők Box Box Box Box Box megbízások

48. Elektronikus kereskedési rendszer működése Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer

49. Árjegyzői vs. ajánlatvezérelt piac • Az ajánlatvezérelt piacon az ajánlatok egy központi ajánlati könyvbe kerülnek. Az ajánlatok párosítása automatikus • Árjegyzői piacon egy adott termék könyvét egy árjegyző (kereskedő) vezeti, ő gondoskodik arról, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon ár.

50. Mivel lehet egy tőzsdén kereskedni? • Gyakorlatilag bármilyen könnyen azonosítható, helyettesíthető, forgalomképes áruval • Értékpapírokkal - értéktőzsde • Árucikkekkel (gabona, olaj stb.) - árutőzsde • Fentiek származékaival (határidős, opciós ügyletek) • Extrém példa: időjárás