Takarmányozástan

1. Takarmányozástan

2. A témakör helyzete, lehetőségei és fontossága a Vajdaságban: • Az állattenyésztés költségeinek közel 70%-át a takarmányozás költségei teszik ki. A mai nagy teljesítményre képes hibridek tartásának és termeltetésének eredményességét csak a megfelelő takarmnyozással lehet biztosítani. A tenyésztők legnagyobb része kész tápokat vásárol, de gyakran adódik olyan alkalom, amikor akár mezőgazdasági mellékterméket, akár más takarmánykomponenst saját forrásból etetne meg az állattal. Ezért a sikeres tenyésztőnek ismernie kell a takarmányozás alapjait, a takarmányok összetételét, a legjelentősebb tárolási előírásokat, a romlási folyamatokat és még sok más buktatót. A képzés során az érdeklődők megismerkednek a főbb gazdasági állatfajok emésztési sajátosságaival, a takarmányok összetételével, az elkészítés, tárolás és felhasználás lényegesebb ismereteivel. Ez a tudás mindenképp kell akkor, ha valami hiánytünet, viselkedési zavar, vagy szokatlan probléma üti fel a fejét az állatpopulációban, mert olyankor gyorsan ki kell szűrni a takarmányozásból származó probléma eredetét.

3. A képzés során ismertetett témakörök • Gazdasági állataink emésztési típusai • A takarmányok beltartalma • Takarmányismeret • A takarmányok feldolgozása • A takarmányok előkészítése • A takarmányok tartósítása • Adalékanyagok • Melléktermékek hasznosítása takarmányként

4. Emésztési típusok • Madarak emésztése • Együregű gyomrúak emésztése • Kérődzők emésztése

5. A takarmányok összetétele

6. A takarmányok víztartalma • 15% vízveszteség mát elhullással jár • Újszülött állat víztartalma: 75-80%, kifejlett állat: 40-60 % • Emésztésben betöltött szerep • Kiválasztás • Testhőmérséklet fenntartás • Oldószer • A takarmányokban lévő vizet vegetációs víznek nevezzük

7. Nitrogéntartalmú anyagok • Nyersfehérjék • Az állatok fehérjét csak fehérjéből tudnak előállítani • Aminosavak • Limitáló aminosavak • Nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavak • Elsőrendű (komplett) fehérjék • Másodrendű (inkomplett) fehérjék

8. N mentes anyagok • Zsírok • Nélkülözhetetlen zsírsavak (linolsav, linolénsav). Hiányában ekcémaszerű bőrbetegség lép fel. • Telített és telítetlen zsírsavak. • Hosszú és rövid szénláncú zsírsavak • avasodás

9. N mentes kivonható anyagok • Szénhidrátok (cukrok, keményítő, glükogén) • Szerves savak (citromsav, almasav, borostyánkősav) • Erjedési savak: tejsav, ecetsav, propionsav, vajsav • Bendőben illó zsírsavak (ecetsav propionsav, vajsav)

10. Nyesrost • A növények sejtfalának szilárdságát adja • Cellulóz, hemicellulóz, lignin, • Pektin

11. Vitaminok • Vízben oldható vitaminok • Zsírban oldható vitaminok

12. Ásványi anyagok • Makro elemek • Mikro elemek

13. A takarmány káros hatású anyagai • Antinutritív anyagok: • Glikozidok (ciánhidrogén – almamag, mandula, durrin – cirokmag, linomarin – lenmagban, mustárolaj glikozidok – repce, olajretek, káposztaféle) • Mérgező fehérjék: • Tripszingátlók • Lektinek • Mérgező alkaloidák: • Szolanin – sertések és baromfi számára mérgező • Lupanin, lupinin – csillagfürtben • Szaponinok (pillangós züldtakarmányokban) • Tanninok (cirok és repce)

14. Hormontartalmú anyagok • Fuzárium toxinok ösztrogén hatású anyagok

15. Fényérzékenységet okozó anyagok • Orbáncfű, cickafark... • Világos bőrű állatok érzékenyek

16. Somkórómérgezés szarvasmarhában és lóban – vérzékenység (kumarol okozza) • Gyapotmagban Gossipol – monogasztrikus állatok

17. Nitrát és nitrittartalom • Túl nagy nitrogénműtrágya adag után • A vér hemoglobinjával methemoglobint képez, amely nem képes oxigént szállítani

18. Adalékanyagok • Premixek • Ízfokozók • Állagjavítók • Technológiai adalékanyagok (zsír, melasz)

19. A takarmányok előkészítése • Darálás • Pelyhesítés • Őrlés • granulálás

20. A takarmányok tartósítása • Szárítás • erjesztés

21. Melléktermék hasznosítás • Cukorgyártás mellékterméke • Söripari melléktermékek • Hűvelyesek szármaradványai • Édesipar melléktermékei • Konzervipari melléktermékek