Érzelmek – evolúciós perspektíva

1. Érzelmek – evolúciós perspektíva Általános lélektan III. Tisljár Roland tisljar@gmail.com

2. Érzelmek és racionalitás • Értelem – a civilizáció és a kultúra terméke • Érzelmek – mély, „zsigeri” parancsokat követnek • Freud pszichodinamikus elmélete • Az érzelem átveheti a hatalmat a gondolkodás és a viselkedés felett • Gondolatok és érzések mint mentális ágensek versengenek a befolyásért (Pinker 2002) • „A karcsú testet akaró Én úgy jár túl a desszertet akaró Én eszén, hogy kidobja a süteményt a szemétbe, amikor éppen ő van hatalmon.” • Az érzelmek mélyen befolyásolják a racionális gondolkodást (Bower, Forgas, Fiedler) • A gondolkodás tartalmát (mit), és a folyamatát is (hogyan) befolyásolják (Forgas 2008) • Pl. hangulatkarbantartási hipotézis (Clark és Isen 1982), funkcionalista „kognitív hangolási” hipotézis (Schwarz 1990) • Nem „kívülről” gyakorolnak hatást kognitív működéseinkre, hanem azokkal szoros kölcsönhatásban növelik a következtetések és érvelések hatékonyságát.

3. Evolúciós eredet és funkció • Az érzelmek olyan pszichológiai adaptációk, melyek az ősi környezet állandó és visszatérő szituációira adott sajátos válaszreakciókként foghatóak fel (Cosmides és Tooby 1992, Nesse 1990). • Alkalmazkodási problémák: • Riválisokkal való harc, ragadozók előli menekülés, megfelelő házastárs kiválasztása, szexuális hűtlenséggel való konfrontáció • Érzelmi állapotok: • Félelem, harag, szerelembe esés, féltékenység • „Fitogtasd vágyadat, de ne add könnyen magad.” (Pinker 2002)

4. Felkészülés és cselekvés • I. Felkészítés a megfelelő válaszra • II. Akcióforgatókönyveket kínálnak, melyek számos esetben megelőzik, helyettesítik a racionális döntéseket • Amikor nem tudjuk, hogy • Mi fog történni • Megjósolni viselkedésünk várható következményeit • Jobb, mint • Nem cselekedni • Találomra dönteni egy tevékenység mellett • Az események időrabló elemzése • Félelem, csecsemők jelzései, erotikus ingerekre adott „automatikus” érzelmi reakciók

5. A félelem által aktivált mentális programok(Tooby & Cosmides, 2008) • Észlelés és figyelmi aktivitás • Eltolódik a szignáldetekciós küszöbérték • Célok és motiváció-súlyozás • A biztonság válik az első számú prioritássá • Más célok, és az ezeket működtető komputációs rendszerek deaktiválódnak • Éhség, szomjúság, fájdalom, etc. • Az információ-gyűjtő programok átirányítódnak • Hol vannak a többiek, akik meg tudnak védeni?, Honnan látom és hallom jobban mi is történik konkrétan?, etc. • Fogalmi keretek automatikus változása • Veszélyes – biztonságos • A korábbi megítélés megváltozhat • Emlékezeti folyamatok fókusza változik • Kommunikációs változások • Vészjelzés (sírás, etc.), vagy beszédképtelenség • Arckifejezés

6. A félelem által aktivált mentális programok(Tooby & Cosmides, 2008) • Speciális következtetési rendszerek aktivációja • A veszélyt hordozó helyzetéből és tekintet-irányából való következtetés • „Seeing is knowing” • Egyéb jelzések mély feldolgozása (evett e nemrég a ragadozó, etc.) • Speciális tanulási rendszerek aktiválódása • Pl.: félelem kondicionálás, érzelmi tanulás • Fiziológiai változások • A vér elhagyja az emésztőrendszert • Adrenalinszint megemelkedik • Szívritmus megváltozik • A vér a perifériákba áramlik • Készenléti izomállapot • Viselkedéses döntési szabályok aktivációja • A fenyegetés természetétől függően eltérő cselekvések • Elrejtőzés, menekülés, önvédelem, „lefagyás”

7. Evolúciós eredet és funkció 2. • Pozitív érzelmek • Jelzik az egyén számára a túlélése és szaporodása szempontjából szükséges erőforrások megszerzésének és megtartásának várható sikerét • Negatív érzelmek • vagy elvesztésük kockázatát (Geary 1998) • Pozitív érzelmi állapot • Asszimilatív • Sémákra épülő, felülről lefelé irányuló feldolgozási stílus • Negatív érzelmi állapot • Akkomodatív • A nyers adatokhoz alkalmazkodó, alulról felfelé irányuló, a külvilág tényeire figyelő feldolgozási stílus (Fiedler 2001)

8. Empirikus bizonyítékok • A szomorú hangulat javítja a személyészlelés pontosságát (Sinclair és Mark 1992) • Kevésbé heurisztikus, elsőbbségi hatás nem érvényesül • A pozitív érzelmek spontán korlátozása nehéz társas feladatokat megelőzően • Idegennel találkozás (Parrott 1993) • A negatív érzelmek rontják a társas viselkedést bejósló jelek értelmezését (Ambady és Gray 2002) • A kellemes hangulat növeli a sztereotipikus pontosságot, a rossz hangulat viszont a differenciális pontosságot (Forgas 2008)

9. Szexuális hűtlenség, paternitás, féltékenység • Féltékenység (Symons 1979, Buss és Schmitt 1993) • Férfiak – a szexuális aktusra koncentrálódik • Nők – mert a párjuk túl sok időt töltött egy másik nővel • Számos viselkedési programot aktivál: • Vetélkedés a riválissal • A házasságtörő büntetése (kettős morál) • Az apaság valószínűségébe vetett bizalom erősítése

10. A harag és a düh funkcionalitása • Intenzív, irracionális és sokszor bejósolhatatlan formái az agresszív érzelmeknek • Minkét fél számára költségesek • 1. Védelem a kihasználástól - jelzés a másik félnek, hogy észleltük a csalást / cserbenhagyást, és nem toleráljuk azt (Nesse 1990) • 2. Fenntartja a kapcsolatot – akkor jelenik meg, mikor az adott kapcsolat olyan értékkel rendelkezik, ami miatt érdemes hosszú távon megvédeni

11. A harag és a düh funkcionalitása 2. • Azért irracionális, mert így hatékony • Jelzi a fenyegetés valódiságát (komoly kockázatok) (de Catanzaro 1999) • Az emberek a dühös arcot gyorsabban és pontosabban ismerik fel, mint más + vagy – érzelemkifejezéseket (Fox et al. 2000) • Gyakran szerelmesekre vagy barátokra irányul (Averil 1982) • A kötelék erősségének felmérését szolgálja • Feszültséget teremtve kiszűri azokat, akikből hiányzik a valódi elköteleződés

12. Agyi szabályozás • Limbikus rendszer – öröm – vagy élvezetközpontok – motivációs tevékenységekhez kapcsolódóan • Agykéreg – az érzelmek végső feldolgozása és tudatosítása – főként a jobb félteke (Davidson 2000) • Amygdala – „az agy központi érzelmi számítógépe” (LeDoux 1998)

13. Érzelmek és racionális gondolkodás • Az érzelmi eseményeket gyakran testi válaszokként éljük át (Damasio 1996, 2000) • Szomatikus markerek (+ és -) • csökkentik a lehetséges döntési alternatívák számát → növelik a döntési folyamat hatékonyságát

14. Kapcsolódási pont • Prefrontális kéreg ventromediális területe (döntéshozó áramkör) • Sérülése érintetlenül hagyja: • érzékelő képességet • beszédkészséget • intelligenciát • A legegyszerűbb döntések meghozatala is problémássá válik a számukra. • Elhibázott döntéseket hoznak • Lényegtelen dolgok miatt izgulnak • Az események érzelmi átélésének képességét is elveszítik

15. Kapcsolódási pont 2. • Damasio (1996, 2000) – a betegek azért hoznak rossz döntéseket, mert nem képesek az érzelmeikre hallgatni • Minden lehetőséget „névértéken” vesznek → eltúlzott, „hidegvérű” racionalitás • Kísérlet – 4 kártyacsomag közötti választás • érzéketlenek voltak a szomatikus markereikre • Érzelmi heurisztikáink (sz.m.) ugyanakkor számos tévedés forrásai lehetnek

16. Társas csere és kölcsönösség • Racionálisan kockázatosnak tűnő társas szerződések (pl.: baráti kölcsön) • A kölcsönösség iránti kezdeti, irracionális bizalom + a viszonzás belső, nem tudatos kényszere→cserekapcsolatok kialakulása • Támogató érzelmi állapotok: • hála • bűntudat • igazságérzet

17. Társas csere és kölcsönösség 3. • Regan (1971) • Akiket korábban üdítővel láttak el, sokkal több lottószelvényt vásároltak • Viszonzásra irányuló kötelességtudat • Free samples (nem reklám, hanem lekötelezés)

18. Barátság • Humánetológia megfigyelések – az ajándékozási készség és cserére való hajlam már kisgyermekkortól jellemző (Eibl-Eibesfeldt 1989) • A kölcsönösség az élet későbbi szakaszaiban is maghatározó jelentőségű a társas kapcsolatokban, főként a barátság kialakulásában

19. Barátság 2. • Grammer (1992) - 4-6 éveseknél • A támogatások a viszonzás alapján épülnek fel • Ritkák az aszimmetrikus kapcsolatok • Rotenberg és Mann (1986) – iskoláskorúak • A kötődés azok iránt a legerősebb, akik az övékével megegyező mértékű figyelmet, érdeklődést és segítséget nyújtanak számukra • A felnőttkori barátság – ellentétben a rokoni segítségnyújtással – csak kölcsönösségi alapon működik, egyébként nagyon törékeny • Kruger (2003) • A viszonzás hite 8X olyan prediktívnek bizonyult az önzetlenségre nézve, mint a másik fél iránti pozitív érzelmek

20. Barátság 3. • A reciprocitás belső kényszere miatt az is negatív érzésekkel jár, ha vmilyen oknál fogva nem tudjuk viszonozni a kapott támogatást • Buunk és Prins (1998) • Azok érzik a leginkább magányosnak magukat, akik úgy gondolják, túl keveset vagy túl sokat fordítanak a közeli barátaikkal való kapcsolataikra • Ez különösen igaz a magas együttműködési attitűddel rendelkezőkre • Duck (1988) • Ua. mértékű előnyök esetén azok iránt érezzük a legnagyobb hálát, akik a legnagyobb veszteség – energiaráfordítás, időfelhasználás, kockázat - mellett nyújtottak segítséget