A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása

1. A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása A helyi önkormányzatok finanszírozásának tervezési kihívásai Mezei Cecília tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete ÁROP Pilot Pécs, 2014.

2. Fragmentált önkormányzati rendszer Széles feladat- és hatáskör az önkormányzatoknál Túlzó közszolgáltatási minimum-meghatározások Évről-évre csökkenő állami támogatás Kistelepülések - nagy gondok Nagy önkormányzatok (város, megye) - eladósodottság Területi kiegyenlítés szükségessége Kivételesnek szánt ÖNHIKI-támogatás, ami általánossá vált A normatív támogatások rendszerének átalakulása A többcélú kistérségi társulások rendszere – pénzügyi ösztönzőkön keresztül hatott Az új jogszabályi környezet 2011-től – új helyzetet teremtett I. Az önkormányzatok finanszírozása 2013 előtt

3. Európai önkormányzati modellek – Forrás: László Cs. 1994.

4. Felelősségi körrel arányos pénzügyi források jogosultsága • Költségekkel lépést tartó pénzügyi források jogosultsága • Helyi adóhatalom elve • Ekvalizációs elv (önk. között) • Pénzeszközök relatíve szabad felhasználása • Pántlikázott pénzek korlátozása • Diszkrecionalitás elve (önálló gazdálkodási döntések) • Pénz- és tőkepiachoz való, fejlesztési célú hozzáférés • Participáció elve (központi döntésekbe való beleszólás) Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, 9. cikk a finanszírozásról, a gazdálkodási elvekről:

5. GYENGE PONTOK Eladósodottság Naprakész információk hiánya a gazdálkodásról Ellenőrzés hiánya Túlzott feladatátadás Alacsony hatékonyság Szabályozatlan hitel- és kötvénykibocsátás II. Az új szabályozás súlyponti elemei STABILIZÁCIÓS LÉPÉSEK Adósságkonszolidáció Áht. Szabályainak módosítása (költségvetési tervezés) Törvényességi felügyelet kialakítása A feladatok (állami, önkormányzati) újraszabályozása Közös önkormányzati hivatal Stabilitási törvény

6. A finanszírozást is érintő változásokat hozott (többek között): Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2011. évi CXCIV. Törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról Új jogszabályi háttér

7. (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között …. e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; … A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei (Alaptv. 32 . cikk)

8. (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. (2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. (3) (4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét…. (5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti. Alaptörvény 34. cikk

9. Az Mötv. is tiltja a működési hiány tervezését, azonban a Stabilitási törvény már 2012-től (szűk körű kivételekkel) engedélyeztetési eljáráshoz köti az önkormányzatok hitelfelvételét. Az elfogadott költségvetésben szerepeltetett adósságkeletkezési szándékról is előzetesen tájékoztatni kell a Kormányt, a tényleges végrehajtás pedig az engedélyezéstől függ. Az adósságot keletkeztető ügyletek engedélyeztetésének szabályait a Stabilitási törvény 10. §-a, valamint az ennek végrehajtására kiadott, az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet határozza meg. Kivétel • a likvid hitel • A 10, 20 illetve 100 milliós fejlesztési célú hitel • De adott évi saját bevétel max. 50%-a terhelhető! Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. a hitelfelvételről

10. Önkormányzati feladat- és hatáskörök kötelező – csak törvény határozhat meg fakultatív – saját bevétel vagy erre a célra biztosított külön forrás terhére (költségvetésben elkülönítve kezelendő!) differenciált telepítés lehetősége • ágazati törvényekben meghatározott • szakmai szabályok, akkreditáció feltételei, tárgyi, személyi feltételek meghatározása Államigazgatási feladat- és hatáskörök is maradtak helyben:polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke valamint a jegyző törvény vagy kormányrendelet alapján láthat el államigazgatási hatósági hatáskört A honvédelem és a katasztrófa-elhárítás országos államigazgatási feladatainak helyi irányításában és végrehajtásában való részvétel Mötv. a feladat- és hatáskörökről

11. 111. § (1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. (3) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. (4) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. 112. §(2) A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. 116. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.  Mötv. az önk. gazdálkodásáról

12. 117. §(1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátásátfeladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. Mötv. a feladatfinanszírozásról

13. 117. § (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe vételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. A támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja, ellenkező esetben kamatokkal együtt kell visszafizetnie a jogosulatlanul felhasznált részt. Az önként vállalt önk. feladatok is támogathatók az állam által. Kivételesen a működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható. Mötv. a feladatfinanszírozásról

14. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti megállapodásban rendezik. Njtv. „133. § A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. „ Njtv. „78. § (3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.” A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

15. 5. § (1) A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. (3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. 9. § (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. Az MÖtv. 110. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekrőla jegyző nyilvántartást vezet. 2011. évi CXCVI. tv. a nemzeti vagyonról

16. A normatív finanszírozás hiányosságai, változás szükségessége: megváltozott SZJA rendszer (egykulcsos SZJA) a korábbi finanszírozás nem vette figyelembe az önkormányzatok eltérő bevételi lehetőségeit, az ellátandó feladatok nagyságát egyre több kötelező önkormányzati feladat, átláthatatlan feladat- és hatásköri rendszer feladatok ellátásához szükséges források biztosítása gyakran elmaradt III. A normatív finanszírozási rendszer (Forrás: Harsányi G. 2014) Következmény: eladósodás, vagyonfelélés, működési hiány folyamatos növekedése.

17. Az önkormányzati finanszírozás 2012-ig a forráselosztás elvén alapult. Forráselosztás: - SZJA részesedés: • helyben maradó rész (8%) • jövedelem-különbség mérséklésének rendszere, normatívákba beépülve (32%) - normatív állami hozzájárulások (normatíva, fejkvóta): • felhasználási kötöttség nélkül • felhasználási kötöttséggel - működőképesség megőrzését biztosító támogatások („6/3”, ÖNHIKI) Normatív finanszírozási rendszer (2) Következmény: eladósodás, vagyonfelélés, működési hiány folyamatos növekedése.

18. 2013. Feladatfinanszírozás: - önkormányzati kötelező feladatokhoz igazodó, általános támogatások • hivatali feladatok támogatása, • település-üzemeltetési feladatok támogatása (közvilágítás, köztemető, közutak fenntartása, zöldterület-gazdálkodás), - köznevelési feladatok (óvoda): feladat alapú bér- és üzemeltetési támogatás, - szociális szakellátás (intézményi ellátások) Ahol nem valósult meg 2013-ban a feladatfinanszírozás: - szociális és gyermekjóléti alapfeladatok - kulturális feladatok Feladatfinanszírozás2013-2014

19. 2014. Első időszak tapasztalatai alapján a finanszírozási rendszer finomhangolása: szerkezetátalakítási tartalék keretében nyújtott kiegészítő támogatások beépültek az alapfinanszírozásba(20 Mrd forint, 22/2013. (VI. 11.) BM rendelet), településüzemeltetés: településkategóriánkénti fajlagos összegek szerinti finanszírozás, beszámításrendszere differenciált, törvényben rögzített sorrendben kell érvényesíteni (bővült az érintett jogcímek köre) gyengébb jövedelem-termelő képességű kistelepülések (2000 fő alatt) támogatása, pedagógus életpálya-modell, gyermekétkeztetés: feladat-alapú bér- és üzemeltetési támogatás a normatív elosztás helyett. Feladatfinanszírozás 2013-2014

20. - 2013-ban is igényelhettek támogatást a helyi önkormányzatok a működőképességük megőrzésére a fejezeti tartalék terhére, a megyei önkormányzatok pedig a megyei tartalék támogatás terhére. - 2014-ben továbbra is biztosít forrást a költségvetési törvény a működőképesség megőrzéséhez (az önkormányzati fejezeti tartalék előirányzata 2014-ben emelkedett: 38,6 Mrd forint), - új elem! rendkívüli támogatást is igényelhetnek a települések kivételes esetben a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében. A rendkívüli támogatás forrásául továbbra is a fejezeti tartalék szolgál. - A megyei önkormányzati tartalék kapcsán változás nem várható. Működőképesség megőrzését szolgáló támogatási rendszer változása

21. ÖNHIKI támogatás, működőképesség megőrzését segítő támogatás alakulása Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása Önkormányzatiműködési támogatások

22. A szerkezetátalakítási tartalékból juttatott támogatások (2013.) Önkormányzatiműködési támogatások (2) Ezekre reagáltak a változtatások a 2014-es költségvetési törvényben.

23. EU Önerő Alap támogatás  Az EU forrásból megvalósuló fejlesztések saját forrásának kiegészítésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott célokra (ivóvízminőség-javítás, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelvezetés és -tisztítás, hulladékgazdálkodás, az egészségügyi alap és járóbeteg-szakellátó, bölcsődei, óvodai és általános iskolai feladatokat ellátó intézmények fejlesztése) adható költségvetési támogatás. Önkormányzatifejlesztési célú támogatások

24. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása 2013-ban: kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésére, felújítására, óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésre, felújításra, közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítására. Önkormányzatifejlesztési célú támogatások (2)

25. NFM/NFÜ Önerő Alap támogatás Vis maior támogatás Szociális tűzifa támogatás Egyéb önkormányzati támogatások

26. 2014-ben folytatódott a feladatalapú finanszírozás rendszerének kialakítása A „finomhangolások” éve 2013. évi kiegészítő források (Szerkezetátalakításai tartalék) beépültek a 2014. évi források közé 2014. évi költségvetés

27. III. A településmorfológia hatásrendszere (Forrás: Kovács R - Sükösd A. 2014) Utcák szélessége Magasság Talajminőség Törvényi szabályzás a támogatásról Domborzati- vízrajzi viszonyok Lakósűrűség Vízminőség

28. IV. A pénzügyi modellezés eredményei (Forrás: Kovács R – Gazsó I. 2014) • Hatékonyság-vizsgálat: szűrni kell a hatásokat • Megfelelő mérési eszközrendszer szükséges • Feladat és intézményi szintű vizsgálatok • Mérethatékonyságit befolyásoló tényezők: • feladatspektrum; • ellátás minősége • Támogatási modell • Egyszerűbb rendszer: érdekeltség a hatékony ellátás – átcsoportosítható források • Összetett, kötött felhasználás: minél nagyobb költség, annál nagyobb támogatás

29. Több fázisú pénzügy információs rendszer • minimális adatigényű, célzott, és (pl. egyenleg, eladósodottság stb.), havonta frissített. • költségvetési ciklushoz kötődő bővebb, de a mainál célzottabb adatszolgáltatás • Amelyben elkülönülnek az álladó (pl. könyvvitelei mérleg), és a változó elemek (adott évi támogatások) • … és, amely biztosítja • Az üzemgazdaságossági kontrolling lehetőségét; • A kitöltési minőségét: megfelelő azonosítók, legördülő listák, ellenőrző rutinok; • A hozzáférhetőségét és a nyilvánosságot. Megfelelő pénzügyi információs rendszer szükségessége

30. A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP 1.1.22-2012-2012-0001 Köszönöm a figyelmüket! Mezei Cecília mezeic@rkk.hu