Az üzleti élet íratlan szabályairól

1. Az üzleti élet íratlan szabályairól

2. A tolerancia és a türelem szükségessége az idegen kultúrákban A külkereskedelmi tárgyalásokat a kultúra két vonatkozásban érinti: • Az eladót és a vevőt elválasztó különbségekhez hozzáadódnak a hazai és az idegen környezet kulturális különbségei, • A tárgyalópartnereknek meg kell oldaniuk, hogy helyesen értelmezzék a másik mentális és emocionális reakcióit.

3. Általános szabályok • Kulturális bázis jelentőségét kell felismernünk, • Tiszteljük a partner országának hagyományait, a formalitásait, a tabukat és az ideológiai különbségeket, • A közeledés tényezőit keressük, ne a különbségeket élezzük ki.

4. Nagy Britannia kulturális életének legfőbb szabályai • A britek védelmezik magánszférájukat, individualitásukat, • A személyes kapcsolatok során ügyelni kell a partner rangjának megfelelő megszólításra, • Az általános viselkedési szabályok közé tartozik az önfegyelem, a pontosság, mások tiszteletben tartása, a nagyfokú tolerancia, • Reggel kilenc óra előtt üzleti tárgyalásokat nem folytatnak,

5. Nagy Britannia kulturális életének legfőbb szabályai • Hivatalos tárgyalásokon személyes dolgokat nem illik érinteni, • Ajándékozás: újévre naptárakat, könyveket lehet küldeni, • A britekről (angolok, skótok, walesiek) nem helyes „angolként” beszélni, • Üdvözlésként a kézfogást általában kerülik, • Individuális sajátosságokat inkább becsülnek, mint kritizálnak.

6. USA kulturális életének legfőbb szabályai • Az üzletemberdivat világméretű átvétele, az üzletember „egyenruha” kötelező használata, • A szigorú öltözködési stílushoz alkalmazkodni kell, • A keresztnéven való megszólítás erősen tanácsolható, • Az „uram”-on kívül minden más címhasználatot kerülnek a megszólításban, • A pontosság az angolokéhoz hasonlóan alapkövetelmény, • A nehéz üzleti ebédeknél, vacsoráknál humoros köszöntőt illik mondani;

7. USA kulturális életének legfőbb szabályai • Az ajándékozás nem szokásos, • Minden szolgáltatás borravalóköteles, • Ünnepi rendezvényeken nagy súlyt helyeznek a megfelelő viseletre. • Az adományozás, a karitatív tevékenység igen elterjedt és ajánlatos, • A lakásra szóló baráti meghívások gyakran csak udvariassági formulák, • A „keep smiling” az amerikai életforma része.

8. Japán kulturális életének legfőbb szabályai • A „nem” és az „igen” használata • A japán ember problémát körüljáró gondolkodásmódja, • Az életforma is különböző, • A közösségi gondolkodás, a kollektíva tisztelete rendkívül erős, • Az üdvözléskori kötelező mély meghajlások, a kötelező mosolygás, a vendégnek ellent nem mondás szabályának betartása, • A házigazdának soha nem szabad hátat fordítani, • A lakásba belépve a cipőt le kell venni,

9. Japán kulturális életének legfőbb szabályai • A teaszertartásnál illik másodszor is teát kérni, • A padlón ülve a lábakat nem illik kinyújtani, • A négyes és a kilences szám minden módon kerülendő, • A meghívás végét az jelzi, a címeknek, a rangoknak Japánban nincs nagy jelentősége, • A névjegyekkel Japánban különösen nagy jelentőségűek, • A korrekt öltözék az üzleti tárgyalásoknál elengedhetetlen, • Az üzleti tárgyalások időigényesek, • Az üzleti döntés hosszú mérlegelés eredménye.

10. Arab országokA vallás írott és íratlan szabályai: • napkeltétől napnyugtáig a vallásos arab üzletembernek böjtölnie kell, a külföldi üzletember toleranciáját becsülik; • az arab üzletembereknek a napi ötszöri imádkozás parancsának is eleget kell tennie. • az üzleti életben az időnek nincs szerepe. • a baráti kapcsolatok az üzleti életben nagyon fontosak • célszerű néhány udvariassági formulát arabul is megtanulni, ezt – mint a partner előzékenységét – sokra becsülik.

11. Ami a vallási előírások szerint tilos: • alkoholfogyasztás • a sertéshús fogyasztás • a nők nem öltözködhetnek kihívóan • isten teremtményeiről fényképeket készíteni tilos, ha partnerünket le akarjuk fényképezni, előbb kérjük engedélyét; • leülésnél vigyázni kell arra, hogy a cipőtalp nem mutathat a partner felé (természetesen a talp sem mezítláb); • Allah nevének használatát minden módon kerülni kell • az arab országok „balkezes” társadalmak, ezért bal kezet kézfogásra nyújtani, sem azzal enni soha nem szabad!

12. Tisztesség – Üzleti etika

13. Tisztességes üzletember = Tisztességes ember • Tisztességes ember = Tisztességes üzletember

14. Az üzleti etikai kérdései két síkon is felvetődnek • marketingakciókat elhatározó és kivitelező, az ügyleteket kötő vállalat – vállalkozás síkján, • Illetve az ezeken közreműködő üzletember személyes tisztessége síkján.

15. Mikor válik egy figyelmességi üzleti ajándék a megvesztegetés eszközévé? • 1. Az adott idegen kultúrában melyek a tabuk? • 2. Hol a határ a figyelmességi ajándék és a megvesztegetést célzó „ajándék” között?

16. Ha a megvesztegetést versenyeszközként alkalmazzuk • Az adott vásárlásnál a bevásárlócsoport melyik résztvevője a döntéshozó? • A döntéshozó személy megvesztegethető-e?

17. Minden kereskedőnek tudni kell, hogy számára hol a határ, • hogy a kereskedői trükkök és praktikák mikor ütköznek saját emberi és üzleti moráljába, • hogy mely hazugságok minősíthetők „jó” hazugságnak, s melyek rossznak.

18. Az üzleti titoktarás és titokvédelem:Üzleti titok lehet: • egy új termék, • vagy egy új gyártási eljárás kifejlesztésére irányuló tervezői folyamat, • egy elhatározott termék-bevezetési stratégia, • egy megvalósítani kívánt reklámhadjárat, • a vállalat legújabb árai és üzleti kondíciói

19. Az amatőrök hibái: • a „lojális” alkalmazott, aki társságban, üzleti ebédeken jól értesültségével kérkedve gátlástalanul mesél vállalata belső ügyeiről, • a házon belüli – fél információkat tévesen értelmező – folyosói információáramlás, • a részmunkaidős, az időszakosan alkalmazott munkatársak „jól értesültsége”

20. Felelőtlenségi károk: • a nem megfelelően ellenőrzött látogatók, • a bezáratlan irodaajtók, • a tárgyalópartnerek egyedül hagyása, az üzleti dokumentumokat tartalmazó irodában vagy tárgyalószobában, • a hanyagul papírkosárba dobott elrontott levelek, árlisták • az információk bárki számára hozzáférhetőségétől nem védett computerek, • szerteszét heverő műszaki tervváltozatok, laboratóriumi tesztek mérési adatai • a szállodakulcs felelőtlen kezelése, • az újságírók felelőtlen tájékoztatása

21. Egy szakkönyv veszélytényezői: • az üzletember, • a titkárság, • a telefonlehallgatás, • lehallgatókészülék a bútorokban, a falban, • a gyorsírófüzet, • az egyszer használatos írógépindigó, • az elrontott fénymásolat a papírkosárban, • az „ablaktisztítók”, s más csalók behatolása

22. Tanulság: Az információ HATALOM!!!!

23. A prezentációt készítették Kató Zsófia Kiss Gábor Kovács Krisztina