A Víz Keretirányelv természetvédelmi feladatai

1. A Víz Keretirányelv természetvédelmi feladatai Érdiné dr. Szekeres Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal - Természetmegőrzési Főosztály VITUKI Rt., 2003. október 29.

2. A VKI természetvédelmi szempontú értékelése • Ökológiai szemlélet: - élőhely - ökológiai minősítés-víztől függő ökoszisztémák • Integrációs szemlélet:- ökorégió - vízgyűjtő-gazdálkodási tervek • Holisztikus szemlélet:- EU-szint - Páneurópa-szint • Nyitottság:- Harmónia az EU természet- védelmi irányelveivel

3. A természetvédelmi ágazat feladata a VKI végrehajtásában • Védett területek regisztere Természetvédelmi szempontból védett terület:„Az élőhelyek és állatfajok védelmére kijelölt területek, ahol a víz állapotának megőrzése vagy javítása a terület védelmének fontos tényezője, ideértve a kapcsolódó Natura 2000 területeket is.”[VKI IV. mell. 1.(V)] • Víztől függő ökoszisztémák lehatárolása

4. A természetvédelem közreműködése (TVH, NP igazgatóságok) a VKI megvalósításában • természetvédelmi szempontú szakmai jogharmonizáció • víztér-tipológia kialakítása • referencia-/interkalibrációs helyek kialakítása • meta-adatbázis és a VKI-t kiszolgáló adatbázis fejlesztése • feltáró monitorozásban való aktív részvétel előkészítése Legsürgősebb tennivalók:

5. A területi szervek (NP igazgatóságok) további lehetséges szerepvállalása a VKI gyakorlati tennivalóiban I. • Ökológiai szempontú minősítés • Élőhelytípusok feltárása, felmérése, a víztér-tipológia konkretizálása • Referencia vízterek felkutatása, kijelölése, ökológiai állapotának jellemzése • Monitorozásba bevont területek, szervezetek kijelölése, aktív szerepvállalás

6. A területi szervek (NP igazgatóságok) további lehetséges szerepvállalása a VKI gyakorlati tennivalóiban II. • A hazai vízterek (kisvizek) felmérése, kapcsolódó programok megvalósítása (Ramsari Egyezmény, Nemzeti Vizes Élőhely Adatbázis, Ex lege védett természeti területek) • A természeti értékek általános védelmén belül: a természetes vagy természetközeli állapotú vízterek megóvása, ellenőrzése • A víztereket érő jelentős morfológiai változások, vízkormányzási munkák hatásának becslése

7. A területi szervek (NP igazgatóságok) további lehetséges szerepvállalása a VKI gyakorlati tennivalóiban III. • A részvízgyűjtők felszíni vízteret érő antropogén terhelések típusáról, nagyságáról információk adása • A részvízgyűjtők felszín alatti víztereit érő jelentős antropogén hatásokról információk gyűjtése, vízkivételek és vízbevezetések mennyiségi és minőségi mutatóinak jellemzése • A vízgyűjtő gazdálkodási terv kidolgozásában (területi szinten) együttműködés

8. A területi szervek (NP igazgatóságok) további lehetséges szerepvállalása a VKI gyakorlati tennivalóiban IV. • Intézkedési programokban való együttműködés (mint hatóságok és szakhatóságok) • Intézményfejlesztés: a biológiai paraméterek részbeni koordinálása • Adatbázis-építés • Szoros kapcsolattartás a többi területi szervvel