Az Európai Unió kapcsolatai Oroszországgal és Ukrajnával – megújuló keretek

1. Az Európai Unió kapcsolatai Oroszországgal és Ukrajnával – megújuló keretek Ludvig Zsuzsa Tudományos főmunkatárs MTA Világgazdasági Kutatóintézet Magyar Logisztikai Egyesület éves konferenciája Budapest, 2008. február 21-22.

2. Az EU-orosz és EU-ukrán kapcsolatrendszerek eddigi hasonlóságai és különbözőségei • Sok hasonló elem -(Ukrajna sokáignem kaphatott többet, mint amit az EU Oroszországnak kínált) • azonos intézményi keretek (PCA) • hasonló fórumok • gazdasági és politikai párbeszéd • Alapvető különbség a partnerség célját illetően • Ukrajna: tagsági ambíciók • Oroszország: ? politikai szövetséges az európai kontinensen és nemzetközi szinten

3. Szakaszok az EU-orosz, EU-ukrán kapcsolatrendszerekben

4. 2008- fordulópont I.A PCA lejárta - új megállapodások • A két kapcsolatrendszer eltérő gyorsasággal, eltérő irányokba terelődhet • Ukrajna • 2007 tavaszán a tárgyalások elkezdődtek az új megállapodásról • az új megállapodás („enhanced agreement”) tartalma nagyjából ismert • erőteljes gazdasági közeledés - „deep and comprehensive free trade” - erre vonatkozó tárgyalások a WTO-döntést követően elindulhatnak (hatásfeltáró előtanulmányok már készültek) • energetikai és tranzitszerep kiemelése („EU-ukrán energiadialógus”) • a politikai kapcsolatok további erősítése (pl.JHA, külpolitikai együttműködés)

5. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 2008 - ? fordulópont II. • Oroszország • a tárgyalások megkezdése elhúzódott (!de a lengyel vétó 2007 végén megszűnt) • az új megállapodás („strategic and partnership agreement?”) tartalma kevéssé ismert, a jövőbeli tárgyalásokon fog kialakulni • a politikai tartalom kérdőjelei: a partnerség mélysége és eltökéltsége • formai kérdőjelek, a megállapodás jogi formája • a „négy közös térség” továbbfejlesztése körüli kérdőjelek • gazdasági közeledés - esély egy „deep and comprehensive free trade” típusú megállapodásra (korlátozott orosz érdekeltség mellett, előkészületek hiánya, WTO-tagság időpontja nem ismert) • energiadialógus beemelése • a politikai kapcsolatok további erősítése (pl.JHA, külpolitikai együttműködés)

6. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Ukrajna - az Európai Unió gazdasági partnere: új dinamizmus • Külkereskedelem (EU25-Ukrajna, 2006) • Ukrajna részaránya az EU exportjában: 1,5% (18.hely), az importban: 0,6% (31.hely) • Az EU Ukrajna legjelentősebb kereskedelmi partnere, részaránya az exportban: 25,6%, importban: 42,6%, • Tőkebefektetések • az EU Ukrajna legjelentősebb külföldi befektetője, fordulópont 2005-ben (pl. banki szektor kiemelkedése), részaránya az FDI-állományában 2007 júliusában: 76,6% (18,5 mrd dollár!), Ciprus nélkül: 59,5% (14,4 mrd dollár) • Tranzitszerep (energetikai szektor jelentősége) • az EU által importált földgáz 40%-a az ukrán tranzithálózaton keresztül érkezik • erősödő tranzitszerep a kőolaj esetében is

7. Az EU25-ök külkereskedelme Ukrajnával, milliárd euró

8. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Az EU25-ök és Ukrajna közötti közvetlen tőkebefektetések állománya, milliárd euró

9. Oroszország - az Európai Unió gazdasági partnere • Külkereskedelem (Oroszország- EU25-ök, 2006) • Oroszország az EU 3. legnagyobb kereskedelmi partnere(részaránya az exportban: 6,3%; importban: 10,4%) • az EU Oroszország legjelentősebb külkereskedelmi partnere(részaránya az exportban: 56,6 %; importban 44,5 %.) • Energetikai függőség • Oroszország részaránya az EU25-ök teljes külső energiabehozatalából -SITC3 - 2006-ban: 27,3% • az EU27-ek részaránya az orosz szénhidrogén-kivitelben (2004-ben) • földgáz: 67,9%; nyers kőolaj: 72,8%; kőolajtermékek: 55,8%

10. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Oroszország és az EU25-ök közötti éves közvetlen tőkebefektetések, milliárd euró

11. Az új EU-orosz megállapodás lehetséges megoldásai • Orosz kutatói válaszok: • Módosított, modernizált PCA - a meglévő elemek (pl. a „négy közös térség”) erősítése, új elnevezés • alapvetően új alapok és új keretek - középpontban az egyenjogú partnerség - ? „stratégiai unió” (szelektív harmonizálás, szelektív integrálódás) • Uniós kutatói válaszok: • jelenlegi keretek: PCA megtartása • PCA + politikai nyilatkozat a „stratégiai partnerségről” - a kapcsolatrendszer mérföldköveinek elérését követően ( (WTO-tagság, Energia Charta stb.) • rövid, jogilag kötő erejű „Treaty” kötése

12. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Tartalmi hasonlóságok a megújuló keretekben • tagsági alternatíva nincs napirenden • gazdasági integrálódás: FTA valamilyen változata várható • jogi harmonizációs folyamat elindítása • a gazdasági kapcsolatokon belül az energetikai (és tranzitkérdések kiemelt szerepe) • eddigi politikai együttműködések folytatása • vízummentesség kérdésének napirenden tartása

13. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Különbségek a megújuló keretekben • Eltérő intézményes megoldások: (ENP - versus „négy közös térség; „enhanced agreement” - versus stratégiai és partnerségi megállapodás) • Eltérő célok: ukrán elkötelezettség az EU-hoz való gazdasági és politikai közeledésben a teljes integrálódás céljából - versus egyenjogú partnerségre törekvő orosz magatartás • Eltérő időtáv: rövid távon eredménnyel kecsegtető új egyezmény Ukrajnával - versus lassan, ?középtávon formálódó új keretrendszer Oroszországgal

14. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Kérdőjelek és következményeik • WTO-tagsággal kapcsolatban: • orosz tagság időpontja? • integrációs dilemmák: • lesz-e EU-orosz FTA (mikor?), és ha igen egyszerű vagy mély („harmonizációs dilemma”), kivételekkel telezsúfolt vagy teljeskörű? • lesz-e ukrán tagsági ígéret? • orosz-ukrán kapcsolatrendszer jövője: • Az EU-orosz és EU-ukrán kapcsolatok alakulása jelentősen befolyásolja (Európai Unió felelőssége!) • Lehet-e háromoldalú módon közelíteni a közös energetikai kérdésekhez? • Kérdőjelek száma az EU-orosz kapcsolatrendszerben több, de elvi lehetőség azok felszámolására, és az EU-ukrán kapcsolatrendszer tartalmához közelítő megoldások alkalmazására, de eltérő intézményes keretek között

15. MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Várható hatások a gazdasági szereplők számára

16. Köszönöm a figyelmet! zsludvig@vki.hu www.vki.hu