Szociális, életviteli, környezeti kompetenciák fejlesztése

1. KOMPETENCIA-KONFERENCIA DEBRECEN 2006. NOVEMBER 23. Szociális, életviteli, környezeti kompetenciák fejlesztése SNI tanulók integrált nevelése-oktatása Készítette: Csajági Józsefné HBMPI

2. „Mindenki meg tudja állapítani, mikor fejlettek, vagy fejletlenek a szociális készségek, de senki sem tudja definiálni mik is azok” (Curran) A szociális kompetencia egymáshoz lazán kapcsolódó viselkedésbeli, kognitív és performancia jellegű dimenziók összessége, a szokások, készségek, képességek, ismeretek komplex rendszere

3. Megváltozott társadalmi-gazdasági környezet A 21. század globális ökológiai, gazdasági és társadalmi problémái

4. Megváltozott társadalmi-gazdasági környezet • A rendszerváltás ellentmondásai • A hagyományos közösségek felbomlása • A hagyományos szerepek lazulása • Az iskola szerepének és helyének megváltozása • A tudásról alkotott felfogás gyökeres megváltozása

5. A társadalmi környezet változásai • Az információrobbanás, a gyorsuló idő • A demokratizálódás • A globalizáció

6. Az iskolai tudás hagyományos képe • A tudásról alkotott kép megváltozott • a hagyományos felfogásmód: a tudás olyan ismerethalmaz, amelyből az „egységes világkép” alakul • Ezt támogatja: ismeretcentrikus tanárképzés, ismeretcentrikus tananyagok, tankönyvek, ismeretközpontú követelmények, vizsgakérdések, ismeretközpontú TV-Quiz műsorok („Kérdezz-felelek” típusú vetélkedők, tanulmányi versenyek, felvételi vizsgák, érettségi helyzetek) • Az iskola hagyományos világát ismeretközvetítés, az ismeretek „elmagyarázása”, bemutatása és számonkérése határozza meg.

7. Az iskolában szerzett tudás mai képe • A PISA 2000 és 2003 vizsgálatok tanulsága: a hazai diákok tudása „ nem eléggé életszerű”, nem eléggé hasznos és nem alkalmazható az „életben” • a tudás személyes konstrukció, amelyet a tanuló önmaga épít • a tudás típusai: szakértelem és hozzáértés, műveltség és a kompetenciák világa • a tudással szemben támasztott mai követelmények: alkalmazhatóság, életszerűség, társadalmi és személyes sikeresség, munkaerő piaci versenyképesség. • a tudás képessé tesz a konstruktív, felelős, reflektív állampolgári életvitelre • a tudás megszerzése folyamatos, az élethosszig tartó tanulás során történik - az iskola szerepét újra kell definiálnunk.

8. A 21. század nemzedéke Az új igényekhez alkalmazkodó személyiség fejlődésének támogatása

9. Kiemelt középtávú célok a közoktatás fejlesztésében • Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén • Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése • Az oktatás minőségének fejlesztése • A pedagógus szakma fejlődésének támogatása • Az IKT alkalmazások fejlesztése • Az oktatás tárgyi feltételei javítása • A közoktatás irányításának javítása

11. A szociális kompetencia fejlesztésének alapelvei • Elvárt viselkedés helyett tanítandó attitűd • Az egész iskolai környezet változása szükséges • Új pedagógus szerep • Az önbizalom fejlesztése alapvető fontosságú • Nem tantárgyspecifikus • A kooperatív tanulás előtérbe kerül

12. A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők • Az egyén személyiségéből fakadó tényezők • A család által képviselt tényezők • Az iskolai környezetből fakadó tényezők köre (az iskola és az osztály fizikai környezete, szociális strukturáltsága, kultúrája)

13. Gyermekek szociális kompetenciája • Felhívni magára a felnőttek figyelmét • Kiaknázni a felnőttekből adódó lehetőségeket • Társakhoz kapcsolódóérzések kifejezése • Vezetés, követés, utánzás képessége • Teljesítmény feletti büszkeség • Interakciók száma, milyensége

14. IQ EQ A gyerekek: magányosabbak rendetlenebbek idegesebbek depresszívebbek haragvóbbak agresszívebbek aggályoskodóbbak

15. Iskolaérettség • Önbizalom • Kíváncsiság • Céltudatosság • Önkontroll • Kommunikációs érzék • Együttműködés • Társas kapcsolódás képessége

17. A programcsomagok kiemelt fejlesztési területei

21. Kompetencia fejlesztési módszerek Életkori és egyéni sajátosságok szerint, Differenciálóan fejlesztő feladatok, Egyéni és csoportos feladatok, Drámapedagógia, művészeti nevelés, pedagógiai projektek, környezeti nevelés, erdei iskola, témahét, iskolai ünnepségek, vetélkedők és más aktív tanulási helyzetek.

22. és kitörési pontok Akadályok • Az iskola hagyományos tudásképe miatt a hagyományos tanításra redukálódik: frontális órák, személytelen ismeretközlés és követelés, • Szakmai ártalmak: kiégés, kimerülés, túlterheltség, módszertani szegényesség • Szervezeti és vezetési problémák: indítékok és bátorítás hiánya, értékelés elmaradása, • Az intézmény nem fejlődésre, hanem túlélésre rendezkedik be.

23. Akadályok és kitörési pontok • Önfejlesztő iskola, bátorító és innovációkat támogató vezetés • Motivált, értékelt és támogatott módszertani fejlődés • A nevelői kompetenciák erősítésére irányuló érdekeltségi rendszer • A nevelés minőségére, annak értékelésére létrejött fórumok • Partnerek (fenntartó, szülők, társintézmények) bevonása • Kompetenciafejlesztési munkacsoportok létrehozása • Helyi önképzések, vitafórumok • Hatékony helyi tudásmenedzsment, a tanuló iskola megvalósulása • A változással, fejlődéssel kapcsolatos nyitottság és készség

24. Szociális kompetencia fejlesztése – tanórákon • Együttműködés • Szabálytartás • Önfegyelem • Önismeret • Stressz tűrés • Versengés • Tolerancia

25. SNI GYERMEKEK, TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE-OKTATÁSA EU-elvárásainak megfelelő oktatáspolitika Cél sikeres integráció

26. Az integrált oktatás feltételei • Az alkalmazott módszerek gazdagsága • Az alkalmazott eszközök sokszínűsége • A szakemberek speciális végzettségei

27. A befogadó iskola programja • kellően rugalmasak • a különböző képességű gyermekek számára egyaránt hozzáférhetők ilyen program a Nemzeti Fejlesztési Terv intézkedése keretében készültkompetencia alapú oktatási programcsomag.

28. Az SNI gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztése Idegen nyelvikompetencia Matematikaikompetencia Óvodaikompetencia A KT-ben értelmezettfogyatékosságtípusok–szinte teljesjelentéstartományátfelölelik Szövegértés-szövegalkotásikompetencia Szociális,életviteliés környezetikompetencia Életpálya-építésikompetencia

29. Milyen szempontokat kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjához a szociális,életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése során?

30. Az együttnevelés-oktatás sikerességének érdekében fokozottan figyelemmel kell lenni: • a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus–diák és a pedagógus–szülő viszonyára (a kommunikáció és kooperáció jelentőségére, az önértékelés képességének, illetve korszerű, árnyalt értékelési formák kialakítására)

31. – a nagyobb szabadság megteremtésére, lehetőséget nyújtva a diákoknak szabadabb beosztásra, a feladatok közötti választásra(a differenciált módszerválasztásra és tananyagkezelésre, a tanulásszervezési formákra, a tér- és időszervezés rugalmasságára);

32. – a tananyag problémaközpontú, aktuális és érdekes, motiváló megfogalmazására és feldolgozásának érdekessé tételére (a gyermekek és fiatalok kreativitásának fejlesztésére)

33. – a szükséges tárgyi és személyi feltételek kialakítására.

34. FONTOS! A pedagógusok hozzáállása a legfontosabb tényező a befogadó szemlélet erősödéséhez, az integráció sikerességéhez

35. Köszönöm a figyelmet! Készítette: Csajági Józsefné Felhasznált források:suliNova Kht, szoc-komp. programcsoportjának anyagai