A víztakarékosság és a szennyezés-megelőzés a vízválság tükrében

1. A víztakarékosság és a szennyezés-megelőzés a vízválság tükrében Egyéni viselkedés és globális környezeti problémákDr. Gayer József

2. Tartalom • Globális kihívások, vízválság • Az EU vízpolitikája és a társadalmi részvétel • Települési csapadékvizek példája

3. U.S. Bureau of the Census Richards (1991), WRI (1990) Reid & Miller (1989) NOAA Növekedési ütem

5. Egy vízmozgalom kialakulása • 1992: Dublin/Rióelvek, Riói Föld Csúcs, riói egyezmények (UNCBD, UNFCCC, UNCCD) • 1997: I. Víz Világfórum. . . . . . 2012: 6. Víz Világfórum, 35.000 résztvevő, miniszterinyilatkozatok, • 2000: ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok • 2003-2012 háromévente Víz Világjelentések • 2012: Rió + 20

6. Vízkészletek Édesvíz: 2,53% – 35 x 106 km3 2/3 hó, jég Eloszlás egyenlőtlen Észak és Közép-Amerika 15% víz – 8% ember Dél-Amerika 26% víz – 6% ember Európa 8% víz – 13% ember Afrika 11% víz – 13% ember Ázsia 36% víz – 60% ember Ausztrália, Óceánia 5% víz – < 1% ember

7. Vízkészletek Felszín alatti víz kitermelésének jelentős növekedése

8. Vízkészletek A túlhasználat következménye

9. Az élettel kapcsolatos kihívások 1,1 milliárd ember fenntartható vízellátás nélkül 2,4 milliárd ember szanitáció (szennyvízelhelyezés) nélkül • A vízhez kötődő betegségek: • A szennyezett víz fogyasztás – hasmenés • A vízi ökoszisztémában élő rovarok, csigák terjesztik – malária, bilharziázis • Elégtelen vízellátás, higiénés problémák – rüh, trachoma Millenniumi Fejlesztési Célok 2015-re felére csökkenteni az ellátatlanok arányát Évi kétmilliárd eset – 300 millió súlyos Halálos: malária 1 millió, többi 2,2 millió

10. Az élettel kapcsolatos kihívások Veszélyeztetett Emlősök 24% Madarak 12% Halfajok 33% Az ökoszisztémák A víz minden ökoszisztéma lényeges eleme, mennyiségi, vagy minőségi problémák csökkenthetik a biodiverzitást, táplálékforrást, stb. Földfelszín 6% mocsarak, lápok, mangroveerdők, vizenyős prérik 1800 óta 50% kiszáradt, Duna mentén 80%

11. Víz Világjelentés 2012 Vízgazdálkodás bizonytalanságok és kockázatok közepette

12. Víz Világjelentés 2012 • Az érintettek minél korábban kapcsolódjanak be a döntéshozatali folyamatokba: • javítva a döntések minőségét, • növelve elfogadottságát és • növelve a megvalósítás sikerét • A víz és a változások hajtóerői közötti összefüggéseket is feltárja.

13. Jó hír – rossz hír 2012-ben • UNICEF/WHO közös jelentése (2012) szerint a MDG vízellátási cél teljesült! • A szanitációs cél viszont nem fog teljesülni 2015-re!

14. A globálistól a helyi szintig

15. Magyarország Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény (1994) EU tag(2004)

16. Magyarország • Teljesítenünk kell az EU VKI-t • Duna-medence, • országos és • egyéb releváns szinteken

17. EU Víz Keretirányelv (VKI) Végső cél a vizek jó állapotának elérése 2015-re Felszíni vizek: ökológiai és kémiai Felszín alatti vizek: kémiai és mennyiségi § a vízzelkapcsolatoseurópai jog összefoglalótörvénye

18. EU Víz Keretirányelv (VKI) • a vizekkel kapcsolatban lévő ökoszisztémák véd. • fenntartható vízhasználatok elősegítése • emisszió csökkentésével a vízminőség javítása • felszín alatti vizek védelme • árvizek és aszályok káros hatásának mérséklése

19. EU VKI jellemzői 800.000+ km2 81 millió lakos 14 (+5) ország Minden víz Környezeti célkitűzések Vízgyűjtő-szemlélet Az érintettek bevonása

20. Társadalmi részvétel

21. Az érintettek bevonása

22. A Valenciai Víz Bíróság

23. A Valenciai Víz Bíróság

24. Az érintettek bevonása • A társadalmi részvétel eszköz: • a döntéshozatal javítására • a környezeti ügyek társadalmi tudatosítására • a tervek elfogadtatására

25. Az érintettek bevonása Ha a kormányzati szervek megosztják a felelősséget az érdekeltekkel, az javíthatja a hatékonyságot. A társadalom tagjai is felelősséget viselnek. Nem erőltethető rá az emberekre a részvétel. Az érdekeltek részéről szándék, bátorság, érettség és energia-ráfordítás szükséges, hogy bekapcsolódjanak a folyamatba.

26. Az európai vízpolitika és a társadalom Preambulum „Ezen irányelv sikere . . . az információktól, a konzultációktól és a nyilvánosság, ide értve a vízhasználókat is, bevonásától függ.”

27. AKTÍV INFORMÁCIÓ INFORMATION KONZULTÁCIÓ ACTIVE ACTIVE ACTIVE INFORMATION INFORMATION CONSULTATION CONSULTATION CONSULTATION RÉSZVÉTEL ÁTADÁS SUPPLY INVOLVEMENT INVOLVEMENT INVOLVEMENT SUPPLY SUPPLY Biztosítani kell Bátorítani kell Az európai vízpolitika és a társadalom A társadalmi részvétel szintjei VKI 14. cikk

28. Az európai vízpolitika és a társadalom • A társadalmi részvétel eszköz: • ….. • a tervek elfogadtatására VGT

29. A VKI konzultációs határidői VGT határidők: 2009, 2015, 2021(dec.) -3 év: VGT ütemterv és munkaprogram (benne konzultációs terv), -2 év: jelentős vízgazdálkodási kérdések, -1 év: VGT tervezet. Minden esetben 6 hónap konzultáció!

30. VGT egységek

31. A társadalom bevonás stratégiája • Írásos és szóbeli konzultáció • 42 alegységen • 4 részvízgyűjtőn • országosan www.vizeink.hu

32. Az intézményi biztosítékok • országos – Orsz. Vízgazdálkodási Tanács • 4 részvízgyűjtő – RVT • 12 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottság (KÖVIZIG)

33. A tanácsok összetétele 40% kormányzat 20% civil szerv. 20% vízhasználók 20% szakma-tudomány + Alulról-felfelé delegáció!

34. A tanácsok feladata • figyelemmel kísérik a folyamatot, • tájékoztatják a nyilvánosságot, • véleményezés, javaslattétel, • a VGT társadalmi kontrollja. • Erős civil részvétel. Az OVT tagjai között: • WWF Magyarország • HOLOCÉN • Magyar Hidrológiai Társaság • GWP Magyarország • Duna Környezetvédelmi Fórum

35. 42 fórum (VGT 2009) Cél: Észrevételek gyűjtése, 30-40 résztvevő/fórum, 40-50 észrevétel/fórum, Emlékeztető Összesen: 1500 résztvevő, 2300 észrevétel

36. 25 tematikus és területi fórum • mezőgazdaság, • halászat, • rekreáció, • fejlesztési programok, • termálvizek, • az önkormányzatok szerepe, • Duna, Tisza, Balaton, Dráva, • nagy tavak, . . . Összesen: 1100 /1500

37. A civil szervezetek kérésére meghosszabbított írásos konzultáció

38. A VGT tartalma • A vízgyűjtő bemutatása • Vizeket érő terhelések és hatásaik • Védett területek kataszterezése • Monitoring hálózati térképek • Monitoring hálózatok eredményei • Környezeti célkitűzések • Vízhasználatok gazdasági elemzése • Intézkedési programok • A közvélemény bevonása • Egyéb releváns programok és tervek listája • A klímaváltozás kezelése

39. Víztestek 213 869 185 www.vizeink.hu

40. Ivóvízbázis védőterülete Erózióvédelem Jó mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő tápanyag- és növényvédőszer-használat NATURA2000 Hullámtér-szélesítés, Puffersáv (védősáv) Mg-i művelés megszüntetése a parti sávban Nitrát-felesleg megszüntetése (jó mg-i gyakorlat, !! karszt, szennyezett területek Meder-rehabilitáció Intézkedések példái

41. Duna-medence Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény (1994)

42. Black Sea Commission Megfigyelők

43. A „Blueprint” • Az EU vízpolitika céljait 2015-re nem fogjuk elérni. (EEA 2010) • EU válasz: „BlueprinttoSafeguard Europe's Water”, elkészül 2012 végére • Cél: jó minőségű, megfelelő mennyiségű víz minden jogos vízigény kielégítésére. Időtávlata 2020 - 2050, (EU 2020 stratéga)

44. A „Blueprint” előkészítése 12. Zöld Hét május 22-25. 3. Európai Víz Konf. Brüsszel, május 23-24. http://ec.europa.eu/greenweek

45. A városiasodás hatásai t t t vízhozam vízhozam vízhozam

46. vízhozam t vízhozam t Változó koncepció 1970-es évekig: „Minél gyorsabbanszabaduljuk meg a csapadékvíztől” 1990 – „Amilyen lassan csak lehet”, Vízminőség szabályozás

47. T XX. század Urbanizáció Változás Hatás Válasz Pb, Zn, Cu, SO4, BOI, KOI, N, P, stb. extremizáció

48. A csapadékvíz mint készlet

49. A csapadékvíz mint készlet • Tetővíz hasznosítás • locsolás, • WC öblítés, • mosás . . .

50. Tetővíz hasznosítás