Az emberi beavatkozások hatásai és tanulságai a Duna-medencében - egy hidrobiológus szemével

1. Az emberi beavatkozások hatásai és tanulságai a Duna-medencében - egy hidrobiológus szemével Csányi Béla PhD, tudományos tanácsadó, VITUKI

2. A Duna természetes jellemzői • 2850 km hosszú folyam (> 800 ezer km2 vízgyűjtő) • Hidrológiai és hidraulikai változások hossz-szelvény mentén • Vízhozam-viszonyok • Mederesés, áramlási sebesség, elragadó erő • Hordalék-viszonyok, habitat-mintázatok • Hossz- és kereszt-szelvény menti benépesülés • Mintavételi módszertan magyarországi fejlesztése • A Szigetközi szakasz viszonylagos feltáratlansága

3. Fontosabb emberi beavatkozások • Folyamszabályozási munkálatok • Árvizek elleni védekezés • Mezőgazdaság számára terület nyerés • Vízhasználatok • Nagy síkvidéki folyami vízgyűjtők összekötése • Energiatermelő erőművek működtetése • Vízi közlekedés fejlesztése • Halászat • Rekreáció (horgászat, vízi turizmus) A folyamkutatás módszertani elmaradottsága mind a mai napig jellemző!

4. A Kárpát-medence vízborította és árvízjárta területei a folyamszabályozás előtt

5. Folyamszabályozások hatásai • Vízjárta területek drasztikus csökkenése • Természetes élőhelyek erőteljes beszűkülése • Természetes élőlény-együttesek megritkulása • Ártér beszűkülése, megszűnése • Szélsőséges vízjárás „Kiszárított ország” (Rakonczay Zoltán) Az ún. referenciális állapot (EU VKI szerint) nem határozható meg!

6. Vízhasználatok hatásai • Vízszennyezés Pusztul az élővilág • Kommunális és ipari szennyvizek kibocsájtása • Nem kellőképpen tisztított szennyvizek kibocsájtása • Trofitás növekedése • Veszélyes anyagok • Vízgyűjtő-specifikus mikroszennyezők • Priority Pollutants • Endicrine Disruptors Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!

7. Energiatermelő erőművek környezeti hatásai • Vízlépcső: hosszirányú átjárhatóság megszűnik, duzzasztott felvízi szakasz feliszapolódik, alvízi szakaszon medererózió, természetes hordalék-utánpótlás megszűnik (alvízi medermélyülés), természetes vízjárás helyett szabályozottság (kultúrtáj) • Hűtővíz felhasználása közvetlen átfolyásos (direkt) technológiával: hőszennyezés Az EU Víz Keretirányelv alkalmazása kötelező!

8. Vízi közlekedés fejlesztésének hatásai • Hajózhatóság javítása EU-szerte előtérbe került • Hogyan hatnak a beavatkozások a vízi élőlény-együttesekre? • NATURA 2000 hatásvizsgálatok megkerülhetetlenek • A folyam élővilágának vizsgálatára alkalmas módszerek fejlesztése • Természetes földrajzi izoláció megszűnése: Idegenhonos élőlények, invazív fajok megjelenése • Új stresszorok az eredeti élővilág számára? Releváns adatok szükségesek!

9. Mélységi (bentikus) mintavétel halfajok elterjedésének feltárására Gönyü Hercegszántó Braila Calarasi

10. Domos Elektromos kecével végzett felmérések Vac Gonyu Labatlan God Duna1786-1436 fkm: 359 km 175 db 500 m-es mintavételi egység: 87.5 km 33 faj, több mint 8000 példánya BUDAPEST Ercsi Kulcs Paks Dombori Baja Mohacs

11. Kecsege (Acipenser ruthenus) mélységi halászat, 2011 július) és harcsa (Silurus glanis) part menti halászat, 2010. október

12. Mederformációk a Bala-ágban Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán

13. Mederformációk a Bala-ágban Albert Kornél és Bálint Gábor (VITUKI) nyomán

14. A Duna szakasz-tipológiája vízi makrogerinctelenek alapján: 7 eltérő értékelő módszer szerint

15. Alföldi/síkvidéki folyam lapos bal parttal a Havasalföld mentén

16. Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, ráklukakkal

17. Alföldi/síkvidéki folyam szakadó márgás parttal, partifecske fészkekkel

18. Magas partvonulat az AL-Dunán, a jobb parton

19. Magas partvonulat az Al-Dunán, a jobb parton

20. Parti (K&S) és mélységi (Dredged) makrogerinctelen mintavétel eredményei a kereszt-szelvényben

21. Speciális mikrohabitatrefúgium-mozaik a meder mentén

22. Kagylók speciális mikrohabitatból

23. Mellékág-rehabilitáció – egy hazai példa

24. Vén-Duna keresztgátjának elbontása

25. Vén-Duna megkotort felső szakasza

26. AVén-Duna homogén medre

27. Invazív fajok: Corbicula fluminea

28. Cordylophora caspia telep (Al-Dunáról hozott kagyló-héjon akváriumba behurcolva 2011-ben)

29. Invazív fajok: Orconectes limosus

30. Invazív fajok: Pacifastacusleniusculus Mit lehet tenni?

31. Natura 2000 területek védett fajai

32. Natura 2000 területek védett fajai Uniocrassus Theodoxustransversalis

33. Kecskerák (Astacusleptodactylus) rákpiócákkal Sárgalábú folyami szitakötő (Stylurusflavipes) kibúvása (Al-Duna, 2011 június

34. Pseudocuma longicorne

35. Német bucó (Zingelstreber) gyomortartalma

36. Theodoxus sp.: T. fluviatilis?

37. 1 Theodoxusdanubialis 4 Theodoxusfluviatilis

38. Selymes durbincs(Gymnocephalusschraetzer), Felsőgöd, 1672 fkm, mélységi halászat, 2012 június

39. Magyar bucó (Zingelzingel) Felsőgöd, 1672 fkm mélységi halászat, 2012 október

40. Leánykoncér (Rutilus pigus) Mélységi halászat Felsőgödnél, 2012. május

41. Módszertan továbbfejlesztése sürgető Néhány speciális al-dunai halfaj (Călăraşi és Brăila között 347-194 folyam km)2011. 05.31-06.06. Alosatanaica Acipenserruthenus-Husohusohibrid Syngnathusabaster Benthophilusstellatus Sabanejewiabulgarica

42. A Felső-Duna élővilága ma • Már nem tudjuk Bizonyos élőlény-csoportok kiválóan léteznek pl. vízi rovarok és lárváik Ephoron virgo rajzása és párzás utáni pusztulása a Felső-Dunán Ephoron virgo

43. A vízi élővilág veszteségei a Felső-Dunán • Az emberi hatások következtében irreverzibilis kipusztulások • A német-osztrák Duna-szakaszon ma már nincs vízszennyezési probléma • Korábban viszont súlyos szennyezések történtek. • Miért tűnt el Nyugat-Európa folyóiból a tiszavirág (Palingenialongicauda)? • Számos élőlény végleg kipusztult • A vízlépcsők miatt számos helyen megszűnt a folyam felső-szakasz jellege

44. Mi legyen a Szigetközi Duna-szakasszal? • A fonatos ágrendszer mesterségesen szabályozott • Az eredeti Duna-ág részletes ökológiai állapot-felmérése nem történt meg • Speciális faunisztikai értékek: • a magyar Felső Dunán • a mellékágrendszerben • a mentett terület víztereiben • a Mosoni-Dunában: vajon megvannak-e még? • Részletes felmérés előtt nem lehet felelős szakértői véleményt megfogalmazni

45. Milyen legyen a Gönyü-Hercegszántó közötti Duna-szakasz? • A szennyvíztisztítást tovább kell fejleszteni! • Maradjon meg a folyam szakasz-jellege és az ehhez tartozó élővilág természetes összetétele! • A hullámtéri régi meanderező mellékágak problémája (Gemenc) • NE épüljön duzzasztó!!! • Ehelyett a hajózhatóság javítására a hagyományos beavatkozások (meder kotrása) javasolhatók, mert együttesen sem okoznak súlyos ökológiai állapot-romlást a hazai Dunán…

46. Tanulságok a hidrobiológus szemével • Nemzetközi (pl. természetvédelmi) kötelezettségek végrehajtása (VKI, Natura 2000, Habitat Direktíva) • Vizes élőhely-rekonstrukció (RiverRestore) • Részletes állapot-felmérés korrekt adatgyűjtéssel • Hosszú távú VKI specifikus monitoring (feltáró/operatív/kivizsgálási) • Természetkímélő beavatkozások tervezése (pl. hajózhatóság javítása) • Nemzetközi –Duna-medence szintű – együttműködés Folyamkutatás módszertanának továbbfejlesztése

47. Pelikánok az AL-Dunán (DunareaVeche 345 fkm) Köszönöm a figyelmet!