Duna Stratégia hatása az ingatlanfejlesztésekre

1. Duna Stratégia hatása az ingatlanfejlesztésekre Medgyesy Balázs Kormánybiztos EU Duna Régió Stratégia 2012. március 9.

2. Miért jó a makro-regionális stratégia? • Makro-regionális : olyan problémák kezelését teszi lehetővé, amelyekre eddig korlátozott hatásunk volt • Célok: • a meglévő uniós és nemzeti regionális fejlesztési finanszírozási források hatékonyabb felhasználása • A regionális különbségek csökkentése makro-régiós szinten • Megújult uniós partnerség a szomszédos régiókkal,a Nyugat-Balkánnal való együttműködés erősítése • Az első példa: EU Balti Tengeri Stratégia

3. Miért a makro-regionális stratégiák? • EU ernyő • Az uniós szakpolitikák összehangolását elősegítő keret: • Közösen elfogadott prioritások • Összehangolt finanszírozás (strukturális) • Kiemelt uniós kezdeményezések végrehajtása • Az „uniós vívmányok” végrehajtásának elősegítése: • A folyamat irányítója az Európai Bizottság • A stratégiai és a szakpolitikai döntéseket a tagállamok hozzák • A nem uniós partner-országok bevonásával

4. Földrajzi kiterjedés

5. Menetrend 2011 első fele: az Európai Tanács magyar elnöksége 2009 Június:Európai Tanácsi Következtetések 2010 December: Az Európai Bizottság Akcióterve és Kommunikációja 2011 Február:11 Prioritás Terület koordinátorai-nak kijelölése 2010: előkészítő konferenciák társadalmi egyeztetés 2011 Április 13: ÁÜT elfogadja az EUDRS-t: informális intézményrendszer, a Stratégia végrehajtásának előkészítése, Akcióterv, feladatok, menetrend megállapítása 2011 Június 24: a Tanács megerősíti az EUDRS-t – A Stratégia végrehajtása megkezdődik 2011 Május-Június: A 11 PT Irányító Bizottság alakuló ülései, régiós célkitűzések (targetek) 2011 második fele: Irányító Testület ülések, megvalósítható célok kidolgozása, példaprojektek 2012 első fele: Akciók lebontása (útitervek) PAC jelentések a Bizottságnak 2012 második fele: HLG az első előrehaladási jelentésről 2013 közepe: Bizottsági jelentés a mrs jövőjéről

6. Stratégiafelépítése

7. 4 Pillér, 11 PrioritásTerület, Akciók és Projektek A. Kapcsolatok teremtése a Duna-régión belül B. Környezetvédelem a Duna régióban C. A jólét megteremtése a Duna régióban D. A Duna régió megerősítése

8. Irányítás és végrehajtás (első fázis) Stratégia Akcióterv EurópaiTanács Európai Bizottság DG REGIO Magas Szintű Munkacsoport NemzetiKapcsolattartó Prioritás Terület Koordinátorok Hálózata Végrehajtás Jelentések Pénzügyi Intézmények EU és nemzeti programok Projektek Végrehajtás segítése, iránymutatás Nemzeti Ügynökségek Európai Bizottság

9. Az EUDRS informális intézményrendszere 1. Európai Tanács A Stratégia megerősítése, politikai szintű döntéshozatal, iránymutatás 2. Magas Szintű Munkacsoport (High Level Group) A Bizottság tanácsadó testülete 3. Európai Bizottság Koordináló és közvetítő szerep Jelentéstétel a Tanács felé a Stratégia előrehaladásáról 4. Nemzeti Kapcsolattartó Nemzeti koordináció Tanácsadás és információáramlás 5. Prioritás Terület Koordinátorok A tematikus Prioritás Területek irányítói Az akciók végrehajtásának felelősei

10. Végrehajtás – irányító bizottságok Prioritás Terület Koordinátorok és a Steering Group Stratégiai együttműködési fórum Tagjai az EUDRS országok delegáltjai Akciók lebontása, útiterv Célok felülvizsgálata Akciók felülvizsgálata „Ajánlólevelek” kiadása Projekt értékelés Projekt minősítés

11. Magyar hozzájárulás • A Tanácsi eljárás sikeres lezárása (magyar EU elnökség 2011) • Távlati terv: kiemelt szerep fenntartása az EUSDR-ben • Magyarország szempontjai: • Élhető Duna régió - zöld régió változatos természeti kincsekkel • Fejlődő gazdagodó régió • A gazdag kulturális és tudományos örökség megőrzése és hasznosítása • 3 PT közös koordinációja: • PT2: Fenntartható energia-ellátás a régióban (HU-CZ); • PT4: Vízminőség, integrált és fenntartható vízgazdálkodás (HU-SK); • PT5: Környezeti kockázatok kezelése, árvíz, aszály (HU-RO); • A „Budapest Duna Kontakt Pont” létrehozása

12. EUDRS Prioritás Területek és példák a célokra

13. Akciók EUSDR PA2 Akciók: A fenntartható energia használatának ösztönzése Fellépés – „A transzeurópai energiahálózatra, valamint az új energiabiztonsági és infrastruktúra‑fejlesztési eszköz körülményeire, különösen az energia‑infrastruktúra hiányosságaira vonatkozó szakpolitikai felülvizsgálat keretében bevezethető változásokról szóló közös regionális állásfoglalás kidolgozása.” Fellépés – „Annak biztosítása, hogy a fellépések összhangban álljanak az Energiaközössé általános megközelítésével, valamint az Energiaközösség és a Duna‑stratégia folyamata közötti szinergiák felkutatása.” Fellépés – „Regionális együttműködés megerősítése az észak-déli gázrendszer-összeköttetési projektek kidolgozásának és végrehajtásának érdekében.” Fellépés – „A gáztárolási kapacitás fejlesztése.” Energiapiacok Fellépés – „Az Energiaközösséggel való esetleges együttműködési lehetőségek kihasználása”, Fellépés – „A regionális hálózati integráció és az Új Európa Szállítási Rendszer (NETS) megvalósíthatósági tanulmány szerinti végrehajtására irányuló együttműködés.”

14. Akciók Fellépés – „Munkakapcsolat kialakítása a villamosenergia-piaci integráció közép-kelet-európai fórumával, amely a szomszédos országokra is kiterjeszthető.” Fellépés – „A biomassza (például fa, hulladék), napenergia, geotermikus energia, víz- és szélenergia használatának kiterjesztése”, Fellépés – „A Kárpátok Egyezmény érvényesítése a biomassza energiacélú felhasználására vonatkozó bevált gyakorlatok megosztásának érdekében.” Fellépés – „A megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervek végrehajtása, és a Duna régió megújuló energiára vonatkozó cselekvési tervének elkészítése.” Fellépés – „A helyi megújuló energiaforrásokból származó nagyobb energiatermelés lehetőségének vizsgálata az energiaautonómia érdekében.”

15. Akciók Fellépés – „A Duna és mellékfolyói (például a Száva, a Tisza és a Mura) vízienergia-termelési potenciáljának fenntartható fejlesztését szolgáló általános cselekvési terv kidolgozása.” Fellépés – „Előzetes tervezési mechanizmus kidolgozása és alkalmazása az új vízienergia-projektek számára alkalmas területek kijelölésére.” Fellépés – „Az épületek és fűtési rendszerek esetében az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának ösztönzése, ideértve a távfűtés és a kombinált hő- és áramszolgáltató létesítmények felújítását az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvben és a megújuló energiáról szóló irányelvben előírtak szerint.” Fellépés – „Az Energiaközösség tagjainak/megfigyelőinek ösztönzése a megújuló energiáról szóló irányelv elfogadására és végrehajtására.”

16. Útiterv példa Action: “To encourage the Energy Community Members/observers in adopting and implementing the Renewable Energy Directive”. Milestone n°1: Most of the Energy Community’s contracting parties started to consider the implementation of Directive 2009/28/EC. The Energy Community has an up-to-date information database on the current state of play regarding the adaptation and implementation of the Renewable Energy Directive. Milestone n°2: Priority Area will collect the available best practices, knowledge and list of experts from the EU Member States of the DRS related to the implementation of the Renewable Energy Directive Milestone n°3: Following the work identified in milestone no1 each DRS EU Member State must offer its available best practices and knowledge to the non-EU Member States within a specific topic, via TAIEX and TWINNING training programs. Milestone n°4: Elaborating and submitting project applications to the managing authorities of the TAIEX and TWINNING programs Milestone n°5: Implement the projects

17. Akciók és projektpéldák PT1 Fenntartható városi közlekedési rendszerek és mobilitás Projektkezdeményezés: Közforgalmú hajójárat az agglomerációban • Közvetlen hatásokra példák • Épületenergiahatékonyság • Műemlék rekonstrukciók • Közvetett hatásokra példák • Logisztika- építőipar szállítási költségei • Városi területek feltárása • Árvízbiztonság • Gazdaságfejlesztés

18. Akciók és projektpéldák PT1 Fenntartható városi közlekedési rendszerek és mobilitás Projektkezdeményezés: Közforgalmú hajójárat az agglomerációban • a Duna mint víziút hasznosítása a tömegközlekedésben • az agglomerációban élők bejutása Budapest legfontosabb intermodális csomópontjaira • É-D irányú, ill. átlós kapcsolat létesítése a budapesti közösségi közlekedés hálózatrendszerében • megújuló energiaforrások felhasználása mellett a közúti eljutási időkkel versenyképes szolgáltatás biztosítása • új kikötési pontok létesítése, új közlekedési csomópontok létrejötte

19. Akciók és projektpéldák az EUSDR Akciótervből PT2: A fenntartható energia használatának ösztönzése • Akció - „Tanácsadás helyi hatóságok, civil szervezetek és az üzleti szféra részére az energiahatékonyság és klímaváltozás elleni küzdelem területén” • Projektpélda - „Együttműködési mechanizmus létrehozása városok között az üvegház-hatású gázkibocsátás csökkentésére, és tapasztalatcsere a megújuló energia használatáról” • Akció – „Az épületek és fűtési rendszerek esetében az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának ösztönzése, ideértve a távfűtés és a kombinált hő- és áramszolgáltató létesítmények felújítását.” • Projektpélda – „Innovatív és fenntartható szigetelőanyag előállítására irányuló (kkv-kra is kiterjedő) kutatás-fejlesztési program, valamint egyéb intézkedések végrehajtása az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében.”

20. Akciók és projektpéldák az EUSDR Akciótervből PT4: A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése Akció: „A szennyvízkezelési rendszerekbe történő befektetések fenntartása és kibővítése a Duna-medencében, intézkedések az infrastrukturális kapacitások bővítésére lokális szinten” Projekt: „A Blue Danube” együttműködési projekt megvalósítása, technológia- és tapasztalatcsere a városi szennyvízkezelés területén (Ulm)”

21. Akciók és projektpéldák az EUSDR Akciótervből PT5 Környezeti kockázatok kezelése Akció – „Területfejlesztési és építési tevékenységek kidolgozása az éghajlatváltozás és a növekvő árvízveszély jegyében.” A városfejlesztésnek és a lakásépítési beruházásoknak figyelembe kell venniük az éghajlat-változási tényezőket is. PT10 Intézményi együttműködés erősítése Akció – „Nagyvárosi régiók fejlesztése a Duna régióban.” Az agglomerációfejlesztési stratégiák terén szükség van az ismeretek cseréjére. Ez azt eredményezné, hogy a bevált gyakorlatok gyorsabban terjednének és felismernék az állami hatóságok szintjén és üzleti téren létező ígéretes együttműködési területeket.

22. Akciók és projektpéldák Egyéb területek: • „A Duna menti egyházi épített örökség helyreállítása, rekonstrukciója; vallási turizmus fejlesztése a határon túli magyar egyházak bevonásával” • Cél: A Duna menti épített örökség turisztikai vonzerejének kihasználása, gazdaságélénkítő hatás kifejtése • „Dunai Limes közép-európai részének UNESCO Világörökség jelölése” • Cél: A római Limes dunai szakaszának jelölése az UNESCO Világörökség listán szereplő „Római birodalom határai” világörökségi helyszín bővítéseként, valamint a kapcsolódó helyszínek bemutathatóvá tétele, fejlesztése. • „Duna-menti kulturális örökség helyszínek művelődéstörténetileg hiteles helyreállítása” (munkaigényes alágazat) • Cél: A Duna-menti épített örökség védelme, rekonstrukciója, művelődéstörténeti szempontból is igényes helyreállítása, látogathatóvá tétele.

23. Köszönöm a figyelmet!