Dr. Vincze Anikó főosztályvezető Hatósági és Jogi Főosztály Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

1. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési gyakorlata, eljárása Dr. Vincze Anikó főosztályvezető Hatósági és Jogi Főosztály Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012. április 17. - Budapest

2. Kiindulási szempontok • Állami intézményrendszer • Fogyasztóvédelmi politika változásai • Hatóság szerepe, szankcionálás • Pozitív lista, Fogyasztóbarát Vállalkozás Embléma • Nemzeti Fogyasztói Termékkosár • Hatósági eljárás, ellenőrzési gyakorlat, döntések

3. Az NFH szervezeti felépítése Kormány Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Kormányhivatalok Fővárosi/ megyei felügyelőségek

4. Új jogalkalmazási politika • nagyobb figyelem a prevencióra és az alternatív eszközök igénybe vételére • a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, ha a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét NEM sérti vagy veszélyezteti • Szankcionálás: fokozatosság, arányosság, méltányosság • a kis- és középvállalkozások segítő, felkészítő hatósági gyakorlat • együttműködési megállapodások segítségével (MKIK, KISOSZ, stb.) • országjárással • szakmai konferenciákon való részvétellel • hírlevelek indításával, megújult honlap • hatósági tanácsadó irodák – valamennyi megyeszékhelyen • közös tanácsadó irodák a PSZÁF-fal • hétvégi telefonos ügyelet: 06-30-9-NFH-SOS

5. Pozitív lista • cél: azoknak a vállalkozásoknak az „elismerése”, amelyek valamennyi ellenőrzött jogszabályi rendelkezést betartottak • a listára kerülésről a vállalkozás igazolást kap • a listán való szereplés felelősséget jelent • ellenőrzés kérésének lehetősége, panaszok soron kívüli vizsgálata • a listáról le is lehet kerülni • jelenleg közel 1300 vállalkozás szerepel a listán • mindössze 6 esetben kellett intézkedni a listáról való eltávolításról • egyre több az önként jelentkező vállalkozás

6. Pozitív lista – vizsgálatok 2012 • Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén • Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése • Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése, különös tekintettel a vendéglátó egységekre

7. Fogyasztóbarát Vállalkozás embléma Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikájának megvalósítására irányuló, 2014-ig szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1011/2012. (I. 23.) Korm. határozat követelményként fogalmazta meg, hogy a hatósági jogalkalmazás tekintetében a jogkövető magatartást preventív és alternatív eszközökkel is elő kell mozdítani, ezért elrendelte a vállalkozásokra vonatkozó fogyasztóbarát embléma feltételrendszerének kidolgozását és bevezetését. A feladat megvalósítása érdekében alakította ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a „Fogyasztóbarát” Tanúsítási Rendszert, amelynek elnyerésére 2102. március 29. napján pályázatot írt ki.

8. Fogyasztóbarát Vállalkozás embléma A „Fogyasztóbarát” Tanúsítási Rendszer célja, hogy: -    a vállalkozások közül kiemelje és a fogyasztók figyelmébe ajánlja a jogkövető magatartáson túli eszközökkel a fogyasztók bizalmát és elégedettségét növelő és fenntartó cégeket, -    a megfogalmazott kritériumok nyilvánosságra hozatalán és az eredmények kihirdetésén keresztül növelje a fogyasztói tudatosságot és a fogyasztói kultúrát, valamint - ösztönözze a vállalkozásokat a fogyasztók bizalmát és elégedettségét fokozó tevékenység végzésére, innovatív ötletek és megoldások kidolgozására, a fogyasztói kultúra és tájékozottság növelésére. A tanúsítás odaítélése pályázati rendszerben működik, a sikeresnek minősített vállalkozás jogosultságot szerez a „Fogyasztóbarát” védjegy viselésére.

9. Nemzeti Fogyasztói Termékkosár A Nemzeti Fogyasztói Termékkosár (továbbiakban: Termékkosár) koncepció kialakításával az volt a célunk, hogy ráirányítsuk a fogyasztók figyelmét a hazánkban gyártott vagy forgalmazott biztonságos, minőségi, fogyasztóvédelmi szempontból megfelelő termékekre. A Termékkosár egyaránt tartalmazhat Magyarországon gyártott termékeket és olyan globális termékeket, melyek a hazai fogyasztói kultúrában elismerhetők. A Kosár nem jelent minősítést – hiszen a minősítésekkel a tanúsító védjegyek foglalkoznak -, ugyanakkor egyfajta „garanciát” nyújt arra, hogy az adott termék biztonságos, megbízható és megfelelő minőségű.A Termékkosár összeállításának célja az olyan termékek összegyűjtése és ajánlása, amelyek a hazai fogyasztók értékelése alapján minőségében és ár/érték arányban is kiemelkednek a honi kereskedelemben. Célul tűztük ki továbbá, hogy összegyűjtsük mindazokat a termékeket, amelyek egy elismert rendszeren keresztül már valamilyen díjazásban részesültek. A harmadik cél: segítségnyújtás a fogyasztóknak a napi/havi/éves kiadások leghatékonyabb elköltésében azáltal, hogy minőségi termékekből választhatnak, illetve megfelelő segítséget kaphatnak a mindennapi vásárlásokhoz, a tudatos választáshoz.

10. Ellenőrzési prioritások Célok: • Veszélyes, nem biztonságos termékek kiszűrése • Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárása • Fogyasztók megfelelő tájékoztatásának ellenőrzése • A vásárlók vagyoni érdekeinek védelme A hivatalból lefolytatott ellenőrzések és a fogyasztói panaszok, konzultáció tapasztalatai alapján

11. Főbb területek - 2012 • Piacfelügyelet (villamossági termékek játékok, csecsemő és kisgyermek ruházati termékek, fényfüzérek, nyílászárók piacfelügyeleti ellenőrzése) • Az árfeltüntetésre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése a kereskedelemben és a szolgáltatások területén • Élelmiszerekkel kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok feltárása, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)- (4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében • Megkülönböztetett minőségi jelöléssel ellátott, különleges minőségű lekvárok és gyümölcsszörpök laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)- (4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében • „Mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)- (4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében

12. Főbb területek - 2012 • Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése • Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése, különös tekintettel a vendéglátó egységekre • Cigaretták kátrány, nikotin és szén-monoxid hozamának, valamint csökkentett gyúlékonysági képességének ellenőrzése • Elektronikus hírközlési szolgáltatók ellenőrzése • Elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a veszélyes termékek és megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrésére • Gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése, különös tekintettel a dohányreklámokra, valamint a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmét szolgáló jogszabályok vizsgálata • Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése • A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kivonásának ellenőrzése • RAPEX riasztás keretében érkező termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruházakban

13. Eljárás megindulása/megindítása • Közigazgatási eljárási törvény (Ket.), fogyasztóvédelmi törvény (Fgytv.) szabályai • A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg (kérelem, közérdekű bejelentés, hivatalból) • Szemle, hatósági ellenőrzés (helyszíni ellenőrzés)

14. Szemle • Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (a továbbiakban együtt: szemletárgy) vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, a hatóság szemlét rendelhet el. • Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. • Akadályozása esetén: eljárási bírság

15. Szemle • A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

16. Mintavétel, próbavásárlás – Fgytv. • A fogyasztóvédelmi hatóság – jegyzőkönyv felvétele mellett – jogosult minta és ellenminta vételére a termék biztonságosságának, minőségének, illetve összetételének vizsgálata céljából. A minta költségét is tartalmazó mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi, illetve az egyéb vizsgálatok költsége eljárási költség. • Az eljárási költséget a jogsértésért felelős vállalkozás viseli, ha a minta az előírt követelményeknek nem felel meg. • A fogyasztóvédelmi hatóság termék vagy szolgáltatás tekintetében próbavásárlást végezhet. • A próbavásárláshoz a fogyasztóvédelmi hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. • Próbavásárlás esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja. • Termék próbavásárlását követően az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a vállalkozás képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles annak árát visszatéríteni. • Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költség, amelyet a jogsértésért felelős vállalkozás visel, ha a szolgáltatás az előírt követelményeknek nem felel meg.

17. Fiatalkorúak védelme – Fgytv. • Próbavásárlással/megfigyeléssel • Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével – alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni. • Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szexuális terméket értékesíteni, illetve kiszolgálni. • Tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére dohányterméket értékesíteni, illetve kiszolgálni. • A vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni. A felelősség objektív.

18. Hatósági ellenőrzés • A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. • A hatósági ellenőrzés eszközei: a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, b) helyszíni ellenőrzés, vagy c) ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

19. Illetékesség • Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az a hatóság jár el, amelynek illetékességi területén a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban együtt: lakcím), illetve székhelye, telephelye, fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) van, b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, c) az ügy tárgyát képező tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, vagy d) a jogellenes magatartást elkövették. • Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés). • Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

20. Jegyzőkönyv (egyszerűsített jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés) A jegyzőkönyv tartalmazza a) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét, c) az alkalmazott hatósági tanú nevét, d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is, f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

21. Jegyzőkönyv • A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi. • Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld.

22. Értesítés Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, b) a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b)az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

23. Ügyintézési határidő • A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. • Az eljáró hatóság vezetője – ha azt jogszabály nem zárja ki – az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. • Be nem számító időtartamok (pl.: hatásköri-, illetékességi vita, jogsegélyeljárás, hiánypótlás, fordítás, eljárás felfüggesztése, közlés)

24. Tényállás tisztázása, ügyféli jogok • Nyilatkozattétel • Adatszolgáltatási felhívás • Iratbekérés • Valóságbizonyítás (Fttv.-s eljárások) • Tárgyalás tartása, tanúmeghallgatás • Iratbetekintés • Lefoglalás

25. Döntések, jogorvoslat • Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása (hatáskör, illetékesség hiánya és áttételnek nincs helye) • Áttétel • Eljárás megszüntetése (kérelem visszavonása, hivatalból indított eljárásban nincs jogsértés vagy a tényállás nem tisztázható, nincs az eljárás folytatására okot adó körülmény) • Érdemi határozat a felelősség kérdésében • Hatósági szerződés (Ha jogszabály lehetővé teszi, az elsőfokú hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet) • Fellebbezés • Bírósági felülvizsgálat

26. Közigazgatási bírság kiszabásának eljárásjogi jogalapjai – Ket. • Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé – ide nem értve az eljárási bírságot –, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. • Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul, b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

27. Jogkövetkezmények - Fgytv. Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot, d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, e) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, f) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, h) a 16/A. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását, illetve i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.

28. Jogkövetkezmények - Fgytv. Külön jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg. A jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. A jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, a jogsértéssel érintett áruk értéke, valamint az alapozhatja meg, hogy a vállalkozás tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt egyéb feltételekkel végzi-e.

29. Bírságösszeg maximuma • A bírság összege 15 ezer forinttól a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet. • A nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság minimális és maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozás esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a hatóság felhívására közölt, az Szt.-nek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

30. Kötelező bírságkiszabás A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a) a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás – amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon telephelyen – ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, b) a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, továbbá c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor.

31. Köszönöm a megtisztelő figyelmet! a.vincze@nfh.hu