160 likes | 295 Views
A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015 - Véleményezés -. Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-dunántúli Kirendeltsége Tatabánya, 2013. VGT2 ütemterve.
E N D
A Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015- Véleményezés - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-dunántúli Kirendeltsége Tatabánya, 2013.
VGT2 ütemterve A VITAANYAG célja a második vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemtervének és munkaprogramjának társadalmi véleményezése.
Vízgazdálkodási Tanácsok tagjainak véleménye • Vitaanyag összesen 80 szervezetnek került megküldésre • 27 vélemény érkezett be • 27-ból összesen 17 egyetért a vitaanyaggal • Győr-Moson-Sopron megye: Albizottsági és Tervezési Bizottság hatáskörébe tartozó szervezetek • Csorna Város Önkormányzata • Fertő-Hanság NPI • GyMSMegyei Önkormányzati Hivatal • GyMS Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság • Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata • Reflex • Szigetközi Természetvédelmi Egyesület • Komárom-Esztergom megye: Albizottsági és Tervezési Bizottság hatáskörébe tartozó szervezetek • Dorog Város Önkormányzata • Kisbér Város Önkormányzata • KE Megyei Kormányhivatal Földhivatal • Komárom Város Önkormányzata • Tatabánya Város Önkormányzata • Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozó szervezetek • ADU VIZIG • KDV VIZIG • NYUDU KTVF • Pest Megyei Önkormányzat • Somogy Megyei Önkormányzat
Ütemtervbe beépíthető javaslatok • szoros együttműködési igény szükséges a határvízi bizottságokban, különösen a határon átnyúló felszín alatti víztestek hasznosítására, és a határt képező és metsző víztestek esetében a mederben hagyandó vízkészletek vonatkozásában és az " Árvízi Irányelv" végrehajtásában. Az ütemezéseket egyeztetni kell, ami a tapasztalatok alapján időigényes. Kezdeményezni kell a nemzetközi munkacsoportok kijelölését (ÉDUVIZIG) • a 221/2004 (VII. 21.) rendelet 2. mellékletének II. 1. pontja előírja, hogy a VGT felülvizsgálata során beépítendő tartalmi elem a VGT előző változatának közreadása óta végzett változtatások, korszerűsítések összefoglalása, a VGT2 témakörei között ez nem szerepel (NYUDU KTVF) • nem derül ki a vitaanyagból, hogy a VGT felülvizsgálatának végrehajtásához szükséges jogi háttér megteremtése a tervezés melyik szakaszában történik (KDT KTVF ) • a csatolt jogszabályok jegyzéke enyhén zavaros időrendiség szempontjából és tartalmilag hiányos (Reflex) - felül kell vizsgálni!
Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok Szervezeti struktúrával összefüggő javaslatok • VKI végrehajtásáért felelős államigazgatási szervezeti struktúra, intézmény tagoltság és feladatmegosztás kétségessé teszi a hatékony tervezési munkát: • központi szakértői csoport felállítása - koordinálás (DD VIZIG) • az ÁKK és a VGT elkészítését végző szervezetet nem kellene szétválasztani, mivel eltérő szakmai felkészültségű emberek vannak a VIZIG-eknél és a NeKI-nél, valamint a víztestek típusbesorolásához be kell vonni a VIZIG-eket(ADU VIZIG)
Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok Jelentős Vízgazdálkodási Kérdésekkel összefüggő javaslatok • a jelentős vízgazdálkodási problémák alapját képező szempontrendszer honlapra történő felkerülése (Szigetközi Természetvédelmi Egyesület) • az előző JVK anyagának felülvizsgálata szükséges (ÉDUVIZIG, ADUVIZIG, DDVIZIG) • javasolja figyelembe venni a Komárom-Esztergom megyei népegészségügyi problémákat az intézkedések meghozatalakor (pl. ivóvízellátás, ivóvízminőség-javító beruházás, egyedi vízellátás, természetes fürdők, állattartás, hulladék- és szennyvízkezelés, veszélyes üzemek) (KEM-iKormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve)
Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok Állapotértékeléssel összefüggő javaslatok: • az első VGT-ből kimaradt hiányosságok pótlására tett javaslat(VIZIG) • a mederben hagyandó, ökológiai szempontból szükséges vízkészlet újbóli áttekintésére tett javaslat, pl. Ipoly vízgyűjtő esetében (VIZIG) • a felszín alatti vizek esetében a jó mennyiségi állapotra vonatkozó határértékek meghatározására tett javaslat (VIZIG) • javaslat, hogy a tervdokumentumok víztest szinten is utaljanak arra, hogy az egyes értékek, becslések milyen adatok alapján történtek, (valamint a jelenleg érvényben lévő tipológiája és a víztestek besorolása és a minősítés alapjául szolgáló vízminőségi határértékek felülvizsgálata az állapotértékelés előtt megtörténjen).(NYUDU KTVF)
Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok Intézkedések meghatározásával összefüggő javaslatok • nem történt előrelépés a víztesteket és a környezetet kímélő, illetve azokat kevésbé terhelő mezőgazdasági tevékenységek kialakításában (DD VIZIG) • jó állapot elérésére a társulati és önkormányzati kezelésű víztestek esetében nem történt előrelépés a források kihasználtsága tekintetében (DD VIZIG) • a jó ökológiai állapot hidromorfológiai feltétele az egyes víztesteknél a meder és a nyílt ártér kapcsolatának biztosítása, a nem vízügyes tulajdonban lévő (idegen tulajdonú) területeken a mezőgazdasági művelés ill. a területkezelés nem kontrollált és nem befolyásolható (DD VIZIG) • belvízkockázati-kezelési terv beépítése a szélsőséges állapotokra tekintettel (belvíz és aszály váltakozása) (GyMSM-i KFI) - tervek jelenleg készülnek, párhuzamos tervezés a VGT2-vel
Későbbi tervezés során figyelembeveendő javaslatok • a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltak figyelembevétele az intézkedések végrehajtása során: • nagy hangsúlyt kell fektetni a jó minőségű termőföld védelmére a VGT tervezési és intézkedések megvalósítási fázisaiban • a mezőgazdasági, valamint a gazdaság többi szektorának irányítóival és egyéb szereplőivel folytatott intenzív párbeszéd folytatása • a vízügyi és a földügyi feladatok összehangolása markánsabb legyen a tervdokumentációban illetve az intézkedések megvalósulása során is • a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek és a jó minőségű termőföldek fogalma nemokvetlenül ugyanaz (GyMSM-i Kormányhivatal Földhivatal) Társadalom tájékoztatása • egységes, könnyen kezelhető, felhasználóbarát adatbázis kialakítását (ADU VIZIG) • emissziós leltár, a víztestek minősítése, a jelentős vízgazdálkodási problémák feltárásával stb. kapcsolatban kér folyamatos tájékoztatást Tatabánya térségében (Tatabánya Város Önkormányzata) • fontosnak ítéli az érdekcsoportok és a társadalom bevonását, valamint a szóbeli fórumokon történő véleményezési lehetőséget is (Reflex)
Elvetendő javaslatok • a VGT1-ben a vízhasználatok gazdasági elemzésénél a különböző szektorok vízhasználatának 2015-ös előrejelzése található, bizonyára ezért üres a "vízhasználatok gazdasági elemzése" feladatsor (GyMSM-iKormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság) - 2013 2. félévben esedékes • a kiírt határidőkhöz képest el van késve a véleményeztetési fázis, határozott dátumot kellene kitűzni, hogy meddig lehet véleményt küldeni, amit figyelembe vesznek a feldolgozásnál (ÉDUVIZIG) - konkrét határidő kitűzésre került • a figyelembeveendő további jogszabályok, egyéb jogi eszközök fejezet a Vízgazdálkodásról szóló törvényt nem említi (ÉDUVIZIG) - 21. o. felsorolásban megtalálható • az intézményi rendszerek együttműködési nehézségei miatt kevés a tervezésre szánt 3 éves időintervallum / az előkészítésre szánt idő túl rövid - 2015 a VKI által előírt határidő • az ÁKKT intézkedéseit mindenképp figyelembe kell venni a VGT2 esetében, ami ne csak ajánlás legyen, hanem legyen kötelező (KDV VIZIG) – késések, párhuzamosan készül
Elvetendő javaslatok • az egyes tervekben kezelt adatok struktúrájukban nehezen áttekinthetőek, mivel az összetartozó adatokat eltérő helyen kell keresgélni (ADUVIZIG) – félreértés • túlságosan általános, nem kellően részletes az ütemterv ("az ördög a részletekben lakozik")(Magyar Mérnök Kamara) - vitaanyag a társadalom számára készült, természetesen az egyes feladatok ütemezése az érintettekkel részleteiben is megtörténik • a terv túlságosan kevés figyelmet szentel a víztestek ökológiai adatainak gyűjtésére, értékelésére hasonlóképpen az előző VGT-hez, valamint a tervezésben komolyabb hangsúlyt kell fektetni az ökológiai adatok összegyűjtésére és kiértékelésére, és erre legalább 2014 év végéig legyen lehetőség (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) - az állapotértékelés fázisa 2014-ben lesz esedékes, az elmúlt 3 év adatai alapján • jelentősebb szennyező források térinformatikai megjelenítése(KDV VIZIG) – VGT1-ben is ábrázolásra kerültek
Megvitatandó javaslatok Elhagyhatók-e a különálló alegységtervek, elegendő-e az alegységi melléklet? Ütemterv szövege: „A felülvizsgálat során változás az előző tervezéshez képest, hogy külön alegységi tervdokumentumok nem készülnek. Az alegység specialitásait bemutató és az intézkedési programot víztest szinten bemutató alegységi tervek a részvízgyűjtő tervek mellékletei lesznek. Ezáltal elkerülhető lesz nagy mennyiségű szöveges rész ismétlődése, amelyben a lényeges, kifejezetten csak az alegységre vonatkozó információk elvesznek.” Javaslatok • nem ért egyet azzal, hogy alegység szintű dokumentum nem fog készülni, mivel a gyakorlat számára az alegység terv a legfontosabb, törekedni kell a hierarchikus alulról felfelé történő építkezésre a dokumentum készítése során - az elfogadható lenne, hogy az alegységterveket részvízgyűjtőként csomagoljuk be (ÉDUVIZIG) • nem ért egyet az alegységi tervek elhagyásával, mivel ezek képezik a tervezési munka alapját, helyette javasolja a részvízgyűjtő tervek átalakítását (DDVIZIG) • nem ért egyet az alegységi tervek elhagyásával, általában ezeket használják a mindennapi szakmai munkában. Célszerűen megoldható az ismétlődő részek pl. részvízgyűjtőbe történő átemelése, de az alegységekre vonatkozó információknak egy egységben hozzáférhetőnek kell lennie. (ADUVIZIG)
Kérdések • Az engedély nélküli vízhasználatok visszaszorítása érdekében milyen intézkedések történtek és azok milyen eredményre vezettek?(Magyar Mérnök Kamara) • válasz: Az engedély nélküli vízhasználatok ellenőrzése és az ennek érdekében tett intézkedések az illetékes hatóság jogkörébe tartoznak, úgymint a felszíni vízvédelmi bírságok és a vízkészlet-járulék mulasztási bírságok kiszabása, engedélymódosítások, valamint az engedélyek visszavonása. A tavaly készített projektkatalógus alapján – mely a TVT előtt is bemutatásra került - a 2010-2012-es időintervallumra vonatkozóan KE megyében 86 esetben került sor intézkedésre az engedély nélküli, illetve engedélytől eltérően működő vízhasználatok megszűntetése/felülvizsgálata érdekében.
Kérdések • A felszíni vizeknél a mederben hagyandó vízhozamok meghatározása (becslése) és a felszín alatti vizeknél az igénybevételi határértékek meghatározása milyen eredményekre vezettek? • válasz: A mederben hagyandó vízhozamok, valamint az ökológiai kisvízigény tekintetében meghatároztak erre vonatkozó értékeket az első VGT során, de ezen értékek még több esetben pontosításra szorulnak. Azzal maximálisan egyetértünk, hogy a jelenlegi felülvizsgálatnál nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetni. A felszín alatti vizek esetében az igénybevételi határérték meghatározásának alapjai az első VGT-ben lefektetésre kerültek. A vízmérleg elemek a rendelkezésre álló információk alapján a FAV csoportokra meghatározásra került, melyet a VGT 5-2 melléklete tartalmaz . Ez alapján az engedélyezési eljárás alapjai is le lettek rakva. Az igénybevételi határérték ezáltal a víztestek közel felénél meghatározásra került, mivel az a legtöbb esetben azonos a rendelkezésre álló vízmennyiséggel .
Kérdések • Mai formájában a hatósági döntésekhez (pl. vízkészlet-gazdálkodási döntések) alkalmas-e a VGT, ha igen, mi módon alkalmazzák, ha nem, akkor milyen kiegészítések szükségesek ahhoz, hogy alkalmas legyen? • válasz: Sajnos a megfogalmazott intézkedések nincsenek olyan kidolgozottsági szinten, hogy azok minden esetben alkalmasak lennének a hatósági döntésekhez, többnyire hiányoznak a jogszabályi átültetések is. Pl.: nem került kidolgozásra a jó belterületi vízvédelmi gyakorlat; jó halgazdálkodási, horgászati gyakorlat; nem került rögzítésre, hogy az egyes víztípusok esetében min. milyen széles vízvédelmi puffersávot kell alkalmazni, stb. A KTVF nyilvántartások sajnos nem víztesteken alapulnak, ami megnehezíti az engedélyekben való figyelembe vételét a VGT-ben meghatározott pl. vízmérleg elemeknek.