A kereskedelmi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések, tapasztalatok

1. A kereskedelmi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdések, tapasztalatok

2. Jogszabályi háttér • 2005. évi CLXIV. tv. a kereskedelemről • 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről • 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól • 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről

3. 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 21. § (1)-(3) • (1) Tilos szeszes italt forgalmazni a diáksport egyesület és a nevelési-oktatási intézmény sportlétesítményeiben, kivéve azokat a rendezvényeket, amelyeken 18 éven aluliak nem vesznek részt. Tilos 5%-nál magasabb alkoholtartalmú italok forgalmazása a versenyrendszerben szervezett, illetve a sportág versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvény kezdetét megelőző két órától a sportrendezvény befejezését követő egy óráig terjedő időszakban a sportlétesítmények területén. • (2) A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos szeszes italt kimérni nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül. • (3) A (2) bekezdésben megjelölt intézmények napi működési idejének lejárta után történő szeszes ital kimérést a jegyző – a kimérés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, valamint a vámhatóság előzetes írásbeli véleményének figyelembevételével – engedélyezheti.

4. 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 24. § (1)-(2) • (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy másolattal köteles igazolni, hogy eleget tett a kereskedelmi tevékenység bejelentési kötelezettségének, illetve rendelkezik működési engedéllyel, továbbá megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. • (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a kereskedő nem teljesíti, emiatt vele szemben nem alkalmazható jogkövetkezmény, ha a kereskedő az ellenőrzés időpontjában tevékenységét ténylegesen a szükséges engedély birtokában vagy bejelentés alapján folytatta.

5. 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 10. § • (1)A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. • (2) A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. • (3) A működési engedélyről szóló igazolás tartalmát is érintő adatokban történő változás esetén a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést követően – a korábban kiadott működési engedély igazolásának bevonásával egyidejűleg – a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyről szóló igazolást ad ki. • (4) Az üzlet használatára jogosult személyében történő változás esetén – amennyiben az üzletben folytatott tevékenységet, illetve forgalmazott üzletköteles termékkört nem érinti – a (3) bekezdés szerinti eljárást kell alkalmazni azzal, hogy a változást – annak megfelelő igazolása mellett – az új jogosult köteles bejelenteni.

6. 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 29. § (3) • Az e rendelet hatálybalépésekor már működő és hatályos működési engedéllyel rendelkező üzlet esetében a kereskedőnek csak az 1. melléklet szerinti adatokban bekövetkezett változás esetén kell az e rendelet szerinti új működési engedély iránti kérelmet vagy bejelentést benyújtania. A jegyző a 6. § (6) bekezdése, illetve a 10. § szerint jár el.

7. Ker. tv. 9. § (4)-(5) bekezdés • (4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése esetén – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság • a) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását, • b) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását, • c) ha a kereskedő tevékenysége a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében • ca) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve az üzlet kötelező éjszakai zárva tartását rendeli el, • cb) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet, • cc) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát, • d) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését, • e) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt, • f) bírságot szab ki, illetve • g) a külön jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmaz. • (5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a), valamint c)–g) pontjában foglaltak megsértése esetén hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

8. Köszönöm figyelmüket! Kisnémet Tamás

9. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet

10. A Kormány 1032/2011. (III. 28.) Korm. határozata A Kormány elrendelte, hogy azon vendéglátó üzletekben, amelyekben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható, a megyei kormányhivatalok közreműködésével összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzéseket kell végrehajtani.

11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ellenőrzésiütemterve Jász-Nagykun-Szolnok megye: 78 település A települések többségében nincs zenés, táncos szórakozóhely, vagy csak alkalomszerűen tartanak rendezvényeket. Az ütemterv alapján 22 településen volt összehangolt, fokozott hatósági ellenőrzés

12. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ellenőrzési ütemterve • 2011. május 31-ig közel 200 ellenőrzés • Ellenőrzésekben résztvevő hatóságok: • Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, • Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv, • Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, • Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok, • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság, rendőrőrsök, • Jegyzők.

13. Az ellenőrzések tapasztalatai • A vendéglátó egységek nem tartják be a nyitvatartási időt, azt a vendégek tartózkodásáig meghosszabbítják. • Az éjszakai órákban a visszamért italok kiszolgált tömege kevesebb volt a kért mennyiségnél. • A vásárlók könyvét több esetben a pulton belül tartották.

14. Az ellenőrzések tapasztalatai • Nehezen bizonyítható a fiatalok szeszesitallal és dohányáruval való kiszolgálása, ez csak tettenéréskor sikerül. A fiatalok nem ismerik el, hogy kiszolgálták őket, ezzel védik a kiszolgáló személyzetet. • Melegkonyhás üzletkörre kérnek engedélyt, ételkiszolgálás viszont nincs, csak ital, ami egyébként tiltott lenne, mert a közelben oktatási intézmény van.

15. Az ellenőrzések tapasztalatai • A kiértesítés nélküli ellenőrzések során is az tapasztalták, hogy a létszámmal kapcsolatban pontos információval rendelkeztek a szórakozó helyen (számozott belépő karszalag), jellemzően nem lépik túl a megengedett létszámot. • Villamos berendezések érintésvédelmi hiányosságai, munkaköri orvosi vizsgálatok hiánya, munkavédelmi dokumentációk hiánya. • A légtechnikai berendezések és azok karbantartási dokumentációjának hiánya. • Menekülési útvonal jelzésének hiánya, tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv hiánya.

16. Az ellenőrzések tapasztalatai • Az önkormányzatok képviselőtestületei helyi rendeletben ritkán szabályozzák az éjszakai nyitva tartást. • A szórakozóhelyek éjszakai nyitva tartásának korlátozásával ritkán élnek a kereskedelmi hatóságok.

17. 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeleta zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket: • Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak és annak befogadóképessége egyidejűleg 300 főt meghaladja, • Olyan tömegtartózkodásra szolgáló építményekre amelyekben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, illetőleg amelyen (híd, kilátó) bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodhat

18. Olyan rendezvényekre amelyeket a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont amelyen résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (szabadtéri rendezvény).

19. 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeleta zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről • zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános , nem zártkörűválogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni; • rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény; • alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

20. 23/2011. (III. 8.) Korm. rendeleta zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről A rendeletet nem kell alkalmazni: • a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; • a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; • a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre; • a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és • a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

21. Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége • A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás • Felel a biztonsági tervben foglaltak és a tűzvédelmi szabályok betartásáért • Gondoskodik arról, hogy elsősegély nyújtásra képzett személy legyen a helyszínen

22. Köszönöm a figyelmet!