130 likes | 287 Views
Makroökonómia. Pénzpiaci egyensúly. Pénzfunkciók. Elszámolási eszköz Relatív ár n áru esetén n*(n-1)/2 Információigény csökkenés n=100; N=4950 Nem származik pénzkereslet ebből a funkcióból Csere eszköz Árucsere közvetítő Pénzkereslet alapja. Pénzfunkciók. Fizetési eszköz Adósság
E N D
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly
Pénzfunkciók • Elszámolási eszköz • Relatív ár • n áru esetén n*(n-1)/2 • Információigény csökkenés • n=100; N=4950 • Nem származik pénzkereslet ebből a funkcióból • Csere eszköz • Árucsere közvetítő • Pénzkereslet alapja
Pénzfunkciók • Fizetési eszköz • Adósság • Pénzkereslet alapja • Vagyontartási eszköz • Készlet • Emberi tőke • Képzettség, munkaképesség • Fizikai vagyon • Tőkejavak, ingatlanok, természeti javak, tartós fogyasztási cikkek • Pénzügyi vagyon • Likvid • Lekötött-tartott-befektetett • Pénzkereslet alapja
Pénzkereslet • Árszínvonal • ↑P akkor csökken a vásárlóerő, de ugyanakkora likvid vásárlóerőt tartalékolnakegyenes arány • M/P • L=Md/P • Megtermelt reáljövedelem • ↑Y nő a reálpénzkereslet • Nominális kamatláb • Pénztartás költsége • ↑i Md • Md=P*L(Y;i) tekintünk el az inflációtól • Md=P*L(Y;r)
r Reál - pénzkereslet M/P ( reál-pénzmennyiség) Pénzpiaci kereslet és kínálat L
Pénzpiaci kereslet és kínálat r Reál - pénzkereslet 1.) -r L M/P ( reál-pénzmennyiség) 1.) A reál-pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye. Ha az emberek vagyonukat forgatható pénzben és lekötött, de kamatozó kötvényekben tarthatják, akkor a reálkamatláb csökkenésével csökken a kötvények hozama, így kötvénykereslet csökken, ezzel párhuzamosan pedig a pénzkereslet megnő. (Ilyenkor a (változatlan) reál-pénzkeresleti görbén lefelé mozdulunk).
Pénzpiaci kereslet és kínálat r Reál - pénzkereslet 2.) +ΔY L’ L M/P ( reál-pénzmennyiség) 2.) Ha nő a reáljövedelmünk, több dologra akarjuk költeni, így reál-pénzkeresletünk is nő. Mivel ilyenkor változatlan reálkamatláb mellett nőtt meg a reál-pénzkereslet, ezért az eredeti reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik. A nominális pénzkeresletre természetesen ugyanúgy hatnak a reál-pénzkeresletet befolyásoló tényező (r és Y), valamint az árszínvonal (P) is: kétszeresére növekvő árakhoz a nominális pénzkereslet is kétszeresére nő, amennyiben a reál pénzkereslet változatlan marad.
Pénzkínálat • Gazdaságban lévő pénzmennyiség • Központi bank • (Indirekt:Kamatpolitika, Rediszkont Politika, Kötelező tartalékráta, Nypm, refinanszírozási politika, Erkölcsi ráhatás • Direkt: Hitelkontingentálás, Viszontleszámítolás, Irányított hitelek, Tartalékráta előírás változtatása) • Nyílt piaci művelet (pénzmennyiség szabályozása) • Államkötvény vétel, eladás • Értékpapír vétel, eladás • Nemesfém vétel, eladás • Szabályoz • A pénzkínálat független a kamatlábtól
r Reál - pénzkínálat M/P reál-pénzkínálat M/P’’ M/P’ M nőtt, vagy P csökkent M csökkent, vagy P nőtt M/P ( reál-pénzmennyiség) Pénzpiaci kereslet és kínálat A központi bank ún. „nyílt piaci műveletekkel” képes szabályozni a gazdaságban levő pénz (M) mennyiségét. Ha a központi bank államkötvényeket vásárol, így államkötvények kerülnek a bankba, cserébe pedig pénz áramlik a gazdaságba, tehát M bővül. Ha a bank államkötvényeket ad el, így a gazdaságba államkötvények áramlanak, cserébe pedig pénz áramlik ki a gazdaságból a bankba, a gazdaságban csökkent tehát a pénzmennyiség (M).
r Reál - pénzkínálat M/P reál-pénzkínálat M/P’’ M/P’ M nőtt, vagy P csökkent M csökkent, vagy P nőtt M/P ( reál-pénzmennyiség) Pénzpiaci kereslet és kínálat A reál pénzmennyiség nagysága (reál-pénzkínálat) ennek megfelelően tehát független a kamatlábtól (tehát a reál-pénzkínálati függvény függőleges). Ha az árszínvonal nő, akkor változatlan nominális pénzmennyiséggel (M) kevesebb árut tudunk venni, így a reál-pénzkínálat (M/P) csökken. Ha az árszínvonal csökken, akkor változatlan nominális pénzkínálat (M) esetén a reál-pénzkínálat (M/P) nő, hiszen változatlan pénzből többet tudunk venni az olcsóbbá vált árukból.
Az LM - görbe levezetése r r Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P: reál-pénzkínálat LM 2.) 2.) +ΔY 1.) 1.) L’ L Y M/P A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő, tehát reál-pénzkeresleti görbe jobbra tolódik, ami változatlan pénzkínálat mellett magasabb reálkamatláb mellett hozza létre az egyensúlyt. A pénzpiaci egyensúlyi pontokat tartalmazó LM-görbén tehát magasabb reáljövedelemhez (vagyis magasabb reál-pénzkereslethez) magasabb egyensúlyi reálkamatláb tartozik (hiszen az LM-görbe mentén a reál-pénzkínálat változatlan).
r - Ha M/P nő: pl. expanzív monetáris politika, vagy az árak esése a gazdaságban LM LM’ Y LM - görbe (összefoglalás) Az LM-görbe a pénzpiaci egyensúlyi pontok halmaza a reálkamatláb / jövedelem koordináta-rendszerben. Az LM-görbe pozitív meredekségű. Ha nő a reáljövedelem, az növeli a reál pénzkeresletet. A pénzpiaci túlkereslet automatikusan kötvénypiaci túlkínálattal jár együtt. A kötvények árfolyama tehát csökken, ami növeli a kamatlábat. Az emelkedő kamatláb (tehát növekvő kötvénykereslet, így csökkenő pénzkereslet) mellett áll végül helyre az egyensúly. Az LM görbe jobbra tolódik, ha nő a gazdaságban a reál pénzmennyiség. (M/P)
Monetáris politika: • döntések a hazai pénzmennyiségről (M) és a kamatlábról (i vagy r) • - Expanzív mon. pol.: +M és/vagy – i (gazdaságélénkítés) • - Restriktív mon. pol.: -M és/vagy +i (a gazdaság visszafogása)