Állami Számvevőszék

1. Állami Számvevőszék State Audit Office of Hungary

2. II. ÁSZEllenőrzési TAPASZTALATOK

3. Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai Általános költségvetésicélok Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzatiköltségvetés kiadási oldalán bevételi oldalán • Helyi érdekeltség megteremtése • Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra • Saját forrás növelési érdekeltség • Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára) • Hozzájárulás az • eltérő feladatokhoz és a • különböző fajlagos költségek miatt • Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére • Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között) • Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére • Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére Állami Számvevőszék

4. Az önkormányzatok népességszám szerinti megoszlása Állami Számvevőszék

5. Állami Számvevőszék

6. Állami Számvevőszék

7. Állami Számvevőszék

8. Állami Számvevőszék

9. Az eszközök értékének megjelölésénél a legfőbb hiányosságok, amelyek miatt a könyvviteli mérlegben szereplő vagyon értéke nem tekinthető valósnak:(1) • a tárgyi eszközökhöz tartozó ingatlanok, gépek, berendezések és járművek bruttó nyilvántartási értékei 1969. év óta nem követték az évenkénti inflációt, illetve a forgalmi értékváltozást semmilyen mértékben, erre a számviteli előírások nem adtak lehetőséget; • az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok közül nyilvántartási érték nélküli a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok, erdők, egyéb földterületek, vizek és közcélú vízi-létesítmények többsége; Állami Számvevőszék

10. Az eszközök értékének megjelölésénél a legfőbb hiányosságok, amelyek miatt a könyvviteli mérlegben szereplő vagyon értéke nem tekinthető valósnak: (2) • a beépített ingatlanok földterülete, valamint a beépítetlen lakó- és üdülőtelkek nyilvántartási érték nélküli. A számviteli nyilvántartásban értékkel nem szereplő ingatlan eladási árából származó bevétel – bármilyen áron is történt az eladás – vagyonnövekményt eredményez a vagyonmérlegben még akkor is, ha lényegesen a reális forgalmi ár alatt, annak töredékéért adták el azt. Az önkormányzatok 70%-a a vizsgálat során jelezte, hogy a jogszabályban előírt egyedi értékelés elvégzéséhez kellő szakmai felkészültséggel és pénzügyi fedezettel nem rendelkezik; Állami Számvevőszék

11. Az eszközök értékének megjelölésénél a legfőbb hiányosságok, amelyek miatt a könyvviteli mérlegben szereplő vagyon értéke nem tekinthető valósnak: (3) • az 1992-1999. évek között önkormányzati forrásból megvalósult infrastrukturális létesítményeket (pl. gáz- és elektromos hálózatok) jellemzően az önkormányzatok nem aktiválták (nem vették tulajdonba), ezért azok nem szerepelnek értékkel az önkormányzatok vagyonmérlegében. • nem minden részesedés szerepel a számviteli nyilvántartásban és a részesedések esetleges értékvesztését többnyire nem számolták el, ezáltal megsértették a számviteli törvény előírását. Állami Számvevőszék

12. A vagyonleltár (vagyonkimutatás) tartalma(1) • Az Áht. 2001. január 1-től hatályos 118. §-a szerint a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal kell zárszámadáskor a helyi önkormányzatnak a vagyonkimutatást a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatnia. Ez a vagyonkimutatás célszerűen megegyezik az Ötv. 78.§ (2) bekezdésében előírt, a zárszámadáshoz csatolandó vagyonállapotot kimutató leltárral (kétféle tájékoztatás indokolatlan). Állami Számvevőszék

13. III. Ellenőrzési folyamatTERVEZÉSE

14. Helyi önkormányzati költségvetési szabályozórendszer céljai Általános költségvetésicélok Szabályozórendszeri célok a helyi önkormányzatiköltségvetés kiadási oldalán bevételi oldalán • Helyi érdekeltség megteremtése • Ösztönzés a hatékony és takarékos feladatellátásra • Saját forrás növelési érdekeltség • Szolgáltatási minimum, biztonságos feladatellátás garantálása (eltérő típusú önkormányzatok számára) • Hozzájárulás az • eltérő feladatokhoz és a • különböző fajlagos költségek miatt • Támogatás a forráslehetőségek különbségeinek kiegyenlítésére • Területi kiegyenlítés (azonos típusú önkormányzatok között) • Támogatás a fajlagos költségekben meglévő különbségek közelítésére • Támogatás a bevételi kapacitások kiegyenlítésére Állami Számvevőszék

15. A tervezési folyamat elemei, szakaszai a következők: • az önkormányzat tevékenységének, működésének megismerése; • az ellenőrzési kockázat becslése, súlypontok képzése; • az ellenőrzési munkaprogram összeállítása. Állami Számvevőszék

16. Az önkormányzati tevékenység megismerésének alapvető külső forrásai az önkormányzatok működését meghatározó jogszabályok, melyek rögzítik az önkormányzat: • kötelezően ellátandó feladatait; • központi támogatásának, finanszírozásának rendjét; • gazdálkodására vonatkozó szabályokat; • költségvetési beszámolójára vonatkozó speciális előírásokat; • adatszolgáltatási (beszámolók, jelentések) kötelezettségének tartalmát, rendszerét stb. Állami Számvevőszék

17. AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK MEGISMERÉSE I. A megismerés alapjául szolgáló belső tényezők közül a legfontosabbak a következők: • a feladatellátás szervezeti keretei (saját intézménnyel, a polgármesteri hivatalhoz integráltan, gazdasági társasággal, stb.), a bekövetkezett változások és azok okai; • az önkormányzat által ellátott önkéntesen vállalt feladatok köre, a feladatokban bekövetkezett változások és azok okai; • az önkormányzat választott tisztségviselőinek, bizottságainak száma, a bekövetkezett változások (polgármester, alpolgármester(ek) jegyző); • a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó szervezet felépítése, működésének szabályozottsága; • az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetének változása (pénzmaradvány nagysága, finanszírozási feszültségek, hitelek nagysága); Állami Számvevőszék

18. AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK MEGISMERÉSE II. • a gazdálkodással kapcsolatos tevékenységek, hatáskörök, jogkörök szabályozottsága (kötelezettségvállalásra, utalványozásra, ezek ellenjegyzésére felhatalmazottak köre, érvényesítési, szakmai teljesítés igazolási megbízások kijelölések) • a polgármesteri hivatal számviteli rendszerének szabályozottsága (számviteli politika, leltározási, értékelési, pénzkezelési szabályzat, számlarend, munkaköri leírások); • az ellenőrzési rendszer szabályozottsága és működése, a megállapítások hasznosulása (hivatali belső ellenőrzés, intézmények ellenőrzése), a FEUVE rendszere; • a számviteli-pénzügyi adatok feldolgozási rendszere (kézi, gépi), a számviteli nyilvántartások programjai, fajtái. Állami Számvevőszék

19. AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK, MŰKÖDÉSÉNEK MEGISMERÉSE III. A tevékenységről, működésről szerzett ismeretek segítik az ellenőrzést végzőt: • a kockázatok becslésében, a problémák felismerésében; • a vizsgálati célok közötti súlypontozásban; • az eljárások jellegének, az ellenőrzés mélységének és ütemezésének meghatározásában; • a vizsgálati bizonyítékok értékelésében. Állami Számvevőszék

20. A VIZSGÁLATI KOCKÁZAT A vizsgálati kockázat összetett fogalom, elemei: • az eredendő kockázat, • az ellenőrzési kockázat és a • hibafeltárási kockázat. Állami Számvevőszék

21. MUNKA DOKUMENTUMaz eredendő kockázat minősítéséhez Állami Számvevőszék

22. MUNKA DOKUMENTUMaz ellenőrzési kockázat minősítéséhez Állami Számvevőszék

23. MUNKA DOKUMENTUMa vizsgálati kockázat megállapításához Állami Számvevőszék

24. MUNKADOKUMENTUM a mintavételi-eljárásról (1) Állami Számvevőszék

25. MUNKADOKUMENTUM a mintavételi-eljárásról (2) Állami Számvevőszék

26. MUNKADOKUMENTUM a mintavételi-eljárásról (3) Állami Számvevőszék

27. MUNKADOKUMENTUM a mintavételi-eljárásról (4) Állami Számvevőszék

28. MUNKA DOKUMENTUMaz átfogó vizsgálat elvégzésének tervezéséhez Állami Számvevőszék

29. IV. Pártok – Alapítványok ellenőrzése

30. Politikai pártok ellenőrzése Politikai pártok és politikai alapítványok gazdálkodásának törvényességi és a választások pénzügyi ellenőrzésére kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult. Jogszabály forrás • az 1989. évi XXXIII. törvény, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, • az 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről, • az 1997. évi C. törvény, a választási eljárásról, • a 2003. évi XLII. törvény, a pártalapítványokról Az ÁSZ kétévente ellenőrzi azon pártok és pártalapítványok gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetésben részesültek!  az ÁSZ elnöke által jóváhagyott Módszertani Útmutató és Segédlet alapján. Állami Számvevőszék

31. A politikai pártok három formában részesülhetnek központi költségvetési támogatásban I. • Az országgyűlési választások eredményeként, az állami költségvetésben erre a célra előirányzott összegből: • az összeg 25%-a egyenlő arányban az országos listán mandátumot szerzett pártok között, • az összeg 75%-a, a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában kerül szétbontásra. (Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg!) A 2005. évi központi központi költségvetésben: négy parlamenti párt 2 352,7 millió Ft, az 1% küszöb feletti három párt 216,2 millió Ft támogatásban részesült (mintegy 10 millió EU). Állami Számvevőszék

32. A politikai pártok három formában részesülhetnek központi költségvetési támogatásbanII. A választási eljárásról szóló tv. alapján központi támogatást kapnak a pártok a jelöltállítás arányában (2002. évi keret: 100 millió Ft  ~ 400 ezer EU!, a 386 fős parlamenti „hely” figyelembevételével~ 35 ezer Ft/fő) Állami Számvevőszék

33. A politikai pártok három formában részesülhetnek központi költségvetési támogatásbanIII. A pártalapítványok támogatására (a négy parlamenti párt) a 2005. évi költségvetésben – a párt jelöltjeire (2002. évi választások során az első fordulóban) leadott érvényes szavazatok arányában közvetve részesült – 1 079 milliárd forintban (mintegy 4,3 millió EU). Állami Számvevőszék

34. A pártgazdálkodás „kötöttségei”-ről • A központi költségvetési támogatáson felül más (további) költségvetési támogatásban nem részesülhetnek. • Vagyoni hozzájárulást költségvetési szervtől, állami vállalattól, költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól és más államtól nem fogadhat el. • Névtelen adományt nem fogadhat el. A pártok kötelesek minden év április 30-ig az előző évi gazdálkodásukról szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben és Internetes Honlapjukon közzé tenni. Állami Számvevőszék

35. „Demokrácia költségei” • az 1997. évi népszavazás, a NATO csatlakozásról ~ 1,7 Mrd Ft • a 2002. évi országgyűlési és helyhatósági választások ~ 9,5 Mrd Ft (Ogy: ~ 6,4 Mrd Ft) (Önk.: ~ 3,1 Mrd Ft) (1994. évi 2,8 Mrd Ft, az 1998. évi 6,5 Mrd Ft volt) • a 2003. évi népszavazás, az UNIOS csatlakozásról ~ 3,8 Mrd Ft • a 2004. évi népszavazás, az EU Parlament tagjairól ~ 4,3 Mrd Ft Állami Számvevőszék

36. Társadalmi (Nonprofit) szervezetekellenőrzése Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 2. § (5) bek. az ÁSZ ellenőrzi az állami költségvetésből juttatott támogatás felhasználását a társadalmi szervezeteknél, alapítványoknál, közalapítványoknál (gazdaságossági, célszerűségi, hatékonysági és törvényességi vizsgálatot jelent, de ellenőrzési időpont kötelezettségéről az ÁSZ elnöke dönt). Állami Számvevőszék

37. A nonprofit szervezetekKöltségvetési támogatása történhet • Társadalmi szervezetek esetében • A Magyar Köztársaság költségvetésében évente nevesített formában (évente 15-30 szervezet). • Nemzeti Civil Alapprogramból (2005-ben 6,3 Mrd Ft) • Az OGy Emberjogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága által jóváhagyottan (évente ~ 150-200 szervezetnek). • A minisztériumok fejezeti előirányzatából pályázattal vagy pályázat nélkül (évente több száz szervezet) Állami Számvevőszék

38. A nonprofit szervezetekKöltségvetési támogatása történhet • Alapítványok és közalapítványok esetében, az éves költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére • normatív módon, • (köz) alapítványok nevére közvetlen címezve (fejezeten belüli előirányzatként), • a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei terhére, pályáztatással vagy egyedi elbírálás alapján, • alapítványok a Nemzeti Civil Alapprogramból (2005-ben 6,3 Mrd Ft). Állami Számvevőszék

39. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Állami Számvevőszék