Telemedicina

1. Telemedicina Készítette: Arnold Péter

2. Mi is ez? • A telemedicina egy olyan gyűjtőfogalom, amely magában foglal minden távközléssel direkt módon támogatott egészségügyi gyógyító és diagnosztikai tevékenységet. Magyarra legegyszerűbben távorvoslásnak fordíthatnánk. • LaNoue altábornagy a következőképpen definiálta: “A telemedicina egy olyan holisztikus rendszer, amely teljes hozzáférést tesz lehetővé minden egyén és a hozzá kapcsolódó szolgáltató számára az információ, az ismeretek és az orvostudomány terén – lehetővé téve a felvilágosult öngyógyítást és a szakértői beavatkozást – bárhol, bármikor.”

3. Telemedicina története • A telemedicina történetében az első alkalmazásokat elsősorban a földrajzi-demográfiai szükség hívta életre. • Először Norvégiában volt telemedicina alkalmazás az 1920-as években, amikor a Haukeland kórházban szerveztek egészségügyi szolgáltatást rádión keresztül a tengeren levő hajók számára. Még műtétet is irányítottak rádión át! • Egyik kezdeti telemedicinai kísérletnek a Nebraskai Pszichiátriai Intézet zártláncú televíziós rendszerének konzultációkra való alkalmazása tekinthető az ötvenes évek végéről. • A kezdeti programok másik része egyértelműen űrkutatási-katonai indíttatású volt, mindenekelőtt a NASA tevékenységén keresztül, illetve a nyilvánosság előtt kevésbé ismert módon a DARPA révén. • 1975-re a NASA aktív részvételével már 15 telemedicina program mûködött az USA-ban

4. Telemedicina története • 1968-ban a bostoni Logan reptérről a Massachusetts General Hospitalba továbbítottak élőben szövettani metszet-felvételeket • 1973-ban Brazília és Washington között jött létre orvosi telekonferencia, ahol egy 17 éves lymphomás fiú szövettani mintáit, vérkenetét vizsgálva konzultáltak brazil és amerikai orvosok, a végén definitív diagnózist felállítva • 1975-re a NASA aktív részvételével már 15 telemedicina program mûködött az USA-ban • Európában az első telemedicina rendszert a Tromso-i egyetem és az északabbra fekvő Kirkenses városa között építették ki Norvégiában • A fejlődés igazán csak a kilencvenes években bontakozhatott ki, amikor a széles sávú távközlési csatornák terjedésével hozzáférhető technológiák álltak rendelkezésre

5. Telemedicina Magyarországon • Magyarországon az első telemedicinai próbálkozások 1995-ben kezdődtek el, a BM Kórház és a SOTE I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézete között hoztak létre 9,6 kbps sebességű modemes telepatológiai adatcserét , ahol a vizsgálati állomás a BM Kórház, a konzulens a Patológiai Intézet volt • Rendszerüket később ISDN-alapúvá alakították, majd kísérleti jelleggel sor került országon belüli “interurbán” és Horvátországgal “internacionális” konzultációkra is. • 2000-ben ott tartottunk, hogy a “felülről”, kormányzati szintről szervezett és fizetett próbálkozások után kezd feléledni maga a piac. • Szakértők jóslatai szerint a telemedicina mint iparág az elkövetkezendő években intenzív növekedésnek néz elébe

6. A telemedicina igen heterogén fogalom, nagyon sokféle alkalmazást sorolhatunk bele. A következőkben megkíséreljük csoportosítani és rendszerezni ágait. Orvos-orvos rendszerek Beteg – orvos rendszerek Egyéb telemedicinai alkalmazások Fajtái

7. Orvos-orvos rendszerek • Az orvos-orvos rendszerek a telemedicina legelterjedtebb alkalmazásai. A távközlési csatorna két végpontján szakemberek ülnek, akik többnyire orvosok, de lehetnek képzett szakápolók, mentősök, védőnők, stb. Miközben közöttük szóbeli vagy akár valós idejű, társalgás jellegű írásbeli kommunikáció zajlik, lehetőségük van különböző adatok továbbítására. Ezek az adatok általában képi információt jelentenek, ilyen a videotelefon-szerű konzultáció, a szövettani metszetek, röntgenfelvételek továbbítása. Az adatok lehetnek más jellegű információk is: például EKG-jelek, fonendoszkóp által közvetített szívhangok vagy korábbi leletek szöveges formátumban.

8. Telepatológia • Eddig a telemedicina egyik leggyakoribb felhasználási területe a patológia volt. A patológusok feladatai közé tartozik a szövettani metszetek elemzése. • A munka különösen nagy tudást és tapasztalatot igényel, bizonyos ritka elváltozásoknál az orvosnak szüksége lehet idősebb, “sokat látott” kollégák véleményének kikérésére. A telepatológiai rendszerek ezt teszik lehetővé távközlési csatornán keresztül a mikroszkóp képének átvitelével.

9. Telepszichiátria • A telemedicina natív felhasználási területe, ahol nincs másra szükség, mint egy videokonferencia rendszerre. Pszichiáter kérheti kollégájának segítségét egy beteggel való interjúja során, vagy, ami a később említendő beteg - orvos rendszerek témakörébe tartozik, a tárgyi feltételek rendelkezésre állása esetén közvetlenül a beteg is kapcsolatba léphet orvosával.

10. TeledermatológiaA bőrgyógyászat-szakrendelést viszi a háziorvosi rendelőbe. A nem specialista háziorvos számára nehezen diagnosztizálható bőrelváltozásoknál kapcsolatba léphet egy szakorvossal. A bőrgyógyásznak megmutathatja a kérdéses bőrterület kamera által közvetített képét, és kikérheti véleményét. Komplikált esetben még mindig lehetősége van a háziorvosnak a beteget kórházba illetve szakrendelésre küldeni. • TelekardiológiaA szívizominfarktus meglétének eldöntéséhez sürgős esetekben, pl. mentők, háziorvosok számára, létjogosultsága van az eseti EKG telemetriának (egy ilyen magyar kezdeményezésről lásd később). További lehetőségei a telemedicina kardiológiai felhasználásának az echo-cardiographiai vizsgálatok lehetnek.

11. TávsebészetA távsebészet ma még kicsit futurisztikus területe az angolul “telepresence surgery”-nek hívott force-feedback manipulátorokkal végzett valódi távsebészet, mellyel az USA-ban folynak kísérletek, de gyakorlati felhasználása még nem került szóba. Másik területe a “telementoring”-nak nevezett oktató-távsebészet. Ebben a műtéti terület képét továbbítják a konzultánsnak, aki az operatőrt instruálja. Sokat ígérő technológia a hadsereg számára, ahol harctéri sebészetben lehet alkalmazni, de polgári alkalmazása egyelőre az oktatáson kívül nem nyert teret. • Egyéb vizsgálatok kép továbbításávalBár a kézenfekvő, képet eredményező diagnosztikai alkalmazási területekről beszéltünk már a fentiekben, a teljesség kedvéért meg kell említeni néhány különleges vizsgálatot, amelynél szintén lehet mód a kép távolba küldésére konzultáció céljából. Ilyen például fül-orr-gégészetben használt othoscop és laryngoscop képe, valamint a különböző száloptikás vizsgálatok (arthroscop, gastroscop, coloscop, stb). Gyakorlati jelentőségüket csorbítja az a tény, hogy ezen vizsgálatok alkalmazási területe szűk és elvégzésük a többinél komplikáltabb, gyakran speciális szakértelmet igényel.

12. Beteg – orvos rendszerek • Azokban az esetekben beszélhetünk beteg – orvos közötti telemedicináról, ahol az egyik kommunikáló fél közvetlenül vagy közvetve maga a beteg. Közvetlenül a beteg szerepel, ha például videotelefonos távrendelésben vesz részt, és közvetve, ha valamilyen rákapcsolt szerkezet az ő adatait továbbítja az orvosnak saját közreműködése nélkül. Természetesen van átfedés az orvos – orvos rendszerek illetve a beteg – orvos rendszerek között, hiszen a távrendelés lehet akár bőrgyógyászati jellegű is, melyet ismét teledermatológiának nevezhetünk. Mégis érdemes elkülönítve kezelni őket, mert a beteg és orvos közötti távrendelés a telemedicinának egy sok szempontból különleges, és minden bizonnyal nagy jövővel kecsegtető aspektusát képviseli.

13. Távrendelés • Amerikában “telehome healthcare”-nek nevezett irányzat lehetővé teszi a beteg számára, hogy otthonában maradva vegyen részt rendelésen valamilyen videokonferencia-rendszer támogatásával. Manapság a legtöbb embernek rendelkezésére áll a hagyományos telekommunikáció, a telefonos út, háziorvosa felhívására, panaszainak elbeszélésre. • Súlyos esetben azonnal mentőt hívhat hozzá. De a távrendelés nagy segítség lehet a kontrollvizsgálatoknál, azzal erősítve az orvos-beteg kapcsolatot, hogy a háziorvos naponta videotelefonon érdeklődik betegénél lábadozása felől.

14. Táv-monitorozó (telemetriai) rendszerek • Egyre több olyan orvosi műszer létezik, amely a beteg bizonyos életfunkcióit otthonában folyamatosan figyelemmel kíséri. • Folyamatosan tájékoztatást nyújthatnak egy krónikus beteg állapotáról, és időben figyelmeztethetik az orvost a betegség rosszabbodásáról.

15. Egyéb telemedicinai alkalmazások • Ide soroljuk azokat az alkalmazásokat, amelyek közvetetten szolgálják az orvoslást, és nem tartoznak a fentebb említett interaktív telemedicina kategóriáiba. Egyrészt az internetes hálózaton, telefonvonalon keresztül elért, orvosi és a laikusok számára készült egészségvédelmi adatbázisok kerülhetnek ebbe a csoportba. A sűrűn változó, megújuló gyógyszerrendelési adatok lehívása, a beteg korábbi adatainak gyorsabb, együttes lekérdezése indokolhatja a központosított szolgáltatási (“network computer”) koncepció megvalósítását az egészségügyi informatikában. • Másrészt felhasználható az adatok “távoli elérhetőségének” elve az orvosok precízebb, gyorsabb informálására, idejük jobb kihasználásának elősegítésére. • Telemedicinát alkalmazva azonban a műtétet elvégzett orvos “távvizittel” akárhonnan, például elsődleges munkahelyéről vagy otthonról is monitorozhatná betegeinek státuszát, ami ugyan nem helyettesíti a személyes jelenlétet, de azzal kombinálva az alapos kezelés egy igen hatékony módja lehetne.

16. A telemedicina széles körű bevezethetőségének kérdései Magyarországon • A megelőzés támogatása: közvetlen informatikai orvos-beteg kapcsolatok Közhely, de igaz, hogy az ember legfőbb értéke az egészség. Általában csak akkor érezzük fontosságát, amikor megfogyatkozik, ezért az emberek többsége keveset fordít a megelőzésre.Egészségpolitikai reformunk második pillérévé a megelőzés, az egészséges életmód, az egészség-öntudat informatikai támogatását tettük.

17. A megelőzés támogatása: közvetlen informatikai orvos-beteg kapcsolatok • Napjainkban egyre népszerűbbek azok az Internetes tartalomszolgáltatók, melyek ezzel foglalkoznak. Tanácsokat adnak az egészséges életmódra, közérthető leírásokat tartalmaznak gyakoribb betegségekről és azok korai felismeréséhez nyújtanak segítséget. Közben az “orvos válaszol” rovatba bárki névtelenül kérdéseket tehet fel szakembereknek, akik nyílt levélben válaszolnak mindenki okulására.

18. A megelőzés támogatása: közvetlen informatikai orvos-beteg kapcsolatok • Ezen Internetes tartalomszolgáltatók között Magyarországon a legnagyobbak: • Pro-Patiente: www.pro-patiente.hu • Házipatika: www.hazipatika.hu kizárólag reklámbevételekből tartják fenn magukat. • Újabb trendnek mutatkozik az egészségügyi www.nhsdirect.nhs.uk nevű szolgáltatás.

19. Előnyök!!! • - A betegszempontjából a rendszer előnyei kézenfekvőek. Azzal, hogy háziorvosához kerülve mindenki a korábbinál alaposabb ellátást kap, biztosabban és hamarabb fedezhetnek fel esetleg később súlyossá váló betegségeket. • Sok esetben mentesül a páciens az időrabló szakrendelésre-járás alól • Az orvos közvetlenül a megfelelő helyre küldheti. • Csökkenni fog a sorban állások időtartama. • A háziorvos és betege közötti kapcsolat mélyebbé válik. • Végigkövetheti betege későbbi kezelésének menetét, átnézheti leleteit, és egyfajta “szakorvosi tolmácsként” tanácsot adhat dilemmáiban. • A teammunka – itt háziorvosok és szakorvosok kooperációja –, az egészségügyben is hatékony módszer lehet.

20. Előnyök!!! • - A gyógyítók oldalán előnyök jelentkeznének mind a háziorvosok, mind a szakorvosok számára. • Előbbiek munkája egyértelműen felértékelődne, presztízsük emelkedne. • Nagyobb mélységében látnák át a betegek kezelésének folyamatát. • Az orvostársadalmon belül, a gyógyítási láncban elfoglalt helyzetük szintén értékesebbé válna. • A szakorvosok leterheltsége csökkenne, több időt szánhatnának az osztályos munkára.

21. Veszélyek, hátrányok!!! • - Az orvos-beteg kapcsolat közvetlen jellegének megszűnése. • - Már az orvossal való kézfogás is nagy pszichológiai jelentőséggel bír. Nem beszélve a fizikális vizsgálódás olyan eszközeiről, mint a kopogtatás, a hallgatózás, melyek az orvos számára adnak fontos tájékozódási leletet a vizsgálatnál • - Tisztában kell lenni tehát azzal, hogy a távrendelés és távkonzultáció milyen esetekben használható és hol ütközünk a korlátaiba.

22. Veszélyek!!! • - Adatbiztonság és adatvédelem a hozzáférés és jogosultságok kérdése. Nagy hangsúlyt kell fektetni egyrészt a betegadatok megőrzésének, tárolásának üzembiztonságára, másrészt az adatok illetéktelenek általi hozzáférésének megakadályozására. • - Hozzáférés biztonsága: itt egyrészt a számítógépeken kell kialakítani megfelelő védelmet az illetéktelen hozzáférésekkel szemben, ami webes alapú rendszernél nem egyszerű.

23. Konklúzió • A telemedicina tehát, túl azon, hogy a tudománynak és az egyes orvosi szakmáknak a gyógyítás szempontjából hasznos innováció, mint komplex egészségügyi informatikai rendszer is ígéretes befektetésnek látszik. Módot ad arra, hogy az informatikai hálózatok felhasználásával, vertikális integrációs folyamatként közelebb hozza egymáshoz a gyógyítás különféle szintjeit és a lakosságnak közvetlenebb hozzáférést nyújtson az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Bár immanens költéscsökkentést is ígér, igazi hasznossága csak hosszabb távon, a közegészség javulásában lesz lemérhető.

24. Felhasznált irodalom: • Telemedicina lehatőségei Magyarországon- Szabó Zoltán