EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS A TURISZTIKAI VÁLLALATOKBAN

1. EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS A TURISZTIKAI VÁLLALATOKBAN

2. A vállalkozás humánpolitikája • Az emberekkel kapcsolatos (azokra vonatkozó) vállalkozói célokat és feladatokat, az ezek megvalósítását szolgáló eszközöket és módszereket, valamint taktikát öleli fel

3. Az emberi erőforrás gazdálkodás • A vállalkozás belső érintettei (tulajdonos, vezető és beosztott (alkalmazottak) felé megnyilvánuló humánpolitika megvalósításának színtere, ami az egymással kölcsönhatásban funkcionáló területeken keresztül a szervezeti és egyéni célok egyidejű figyelembevételével teremti meg az emberi erőforrás hatékony felhasználását.

4. Az emberi/humán erőforrás • Az emberi erőforrás (munkaerő) a vállalkozásnál alkalmazottaknak és foglalkoztatottaknak a munkavégzéshez szükséges képzettség és képesség szerint strukturált összessége

5. Munkaerőt befolyásoló külső tényezők Földrajzi helyzet Gazdasági helyzet Munkaerő piac Jogi szabályozás Szakszervezetek

6. Munkaerőt befolyásoló belső/vállalati tényezők • A tevékenység jellege • A vállalkozás stratégiai menedzsmentje • A szervezeti struktúra • A szervezeti kultúra és vezetési stílus

7. Az emberi erőforrás gazdálkodás (EEG) területei • Munkaerő-gazdálkodás alapvető feladatai (létszámgazdálkodás) • Bérgazdálkodás • Munkaerő-fejlesztés és munkakapcsolatok • Munkavégzés szervezése

8. A munkaerő-gazdálkodás alapvető feladatai (EEG-I.) • A létszám nagyságának és struktúrájának meghatározása és biztosítása • A struktúrán belül a szükséges képzettség, képesség és alkalmasság biztosítása • A munkateljesítmények mérése • A törvény előírásaiból adódó munkaerő-gazdálkodási feladatok ellátása

9. A munkaerő-kereslet • Meghatározásának kiinduló pontja a munkakör • A munkakör a vállalkozási feladatok egy személyre lebontott része, amely konkrétan meghatározható képzettséget és képességet igényel • A munkaerő-kereslet a vállalkozási stratégiából levezethető feladatok és a munkakörökösszekapcsolódását kifejező szervezeti struktúra összevetéséből határozható meg.

10. A munkaerő-szükséglet • Termelés normaóra-szükséglete alapján • Termelő berendezések kiszolgálási normái alapján • Számítógép által vezérelt termelési folyamatokra épülő termelés szükséglete alapján • A technológiai tervek alapján számolható a munkaerő-szükséglet

11. Munkaerő fedezet A vállalati munkaerő kapacitás biztosítja, ami függ: • Meglévő létszám nagyságától, összetételétől • Munkaerő minőségi jellemzőitől • Ledolgozható napok számától • Egy munkanapra jutó teljesítmény nagyságától

12. Munkaerő mérleg • A munkaerő mérleg a munkaerő szükséglet és a munkaerő fedezet összehasonlítására (egybevetésére) szolgál • A munkaerő mérleg megmutatja, hogy az egyes időszakokban a rendelkezésre álló munkaerőn kívül még mennyi dolgozó munkába állítása szükséges, illetve mely időszakokban nem biztosított a foglalkoztatás. • A mérleget ágazatonként és havi vagy szezonális bontásban készítjük el.

13. Munkaerő szükséglet – fedezet összehangolásának lehetőségei • Munkaerő képzés-átképzés • Munkaerő átcsoportosítás • Teljesítmény elvárások átalakítása (Norma-rendezés) • Munkaerő alkalmazás • Műszaki fejlesztés - holtmunka felhasználása • Vállalkozói (alvállalkozói) megbízás • Termelési szerkezet változtatása • Munkaerő-elbocsátás

14. Képesség, képzettség, alkalmasság (EEG-I./2.) • A munkavállalóval szembeni minőségi igényeket fejezik ki • A munkavállaló rendelkezzen a munkakör betöltéséhez szükséges: • Képzettséggel (szakképzettség, egyéb képzettség, és gyakorlati évek száma) • Képességgel (teljesítőképesség és munkabírás) • Alkalmasság (testi, lelki és egészségügyi)

15. Munkaerő alkalmazása, munkába állítása, elbocsátása • Munkaerő toborzás • Szelektálás • Munkaerő megtartása • Munkaerő elbocsátása

16. Munkateljesítmény mérése (EEG-I./3.) Munkateljesítmény • Tágabb értelmezés: • A kitűzött munkafeladat időegység alatt teljesített része. • Szűkebb értelmezés: • Az időegység alatt végzett munka produktumának mennyisége

17. A törvény előírásaiból adódó munkaerő-gazdálkodási feladatok (EEG-I./4.) • Munkaviszony létesítése, próbaidő • Munkaviszony módosítása és megszűnése • Munkaidő, pihenőidő, szabadság • Munka díjazása • Kártérítési felelősség • Munkaviszonnyal kapcsolatos igazolások

18. Bérgazdálkodás (EEG-II.) • A munkavállaló szempontjából a munkáltatótól származó bér (kereset) a munkaviszony alapján pénzben vagy természetben kapott munkabér vagyis jövedelem. • A munkáltató szempontjából ez a bér költségként elszámolt és kifizetett összeg.

19. Kereset (jövedelem) típusok

20. A munkabér összetevői • Személyi alapbér: a munkaszerződésben meghatározott, a besorolás szerinti bér, amely a jogszabályban meghatározott minimálbérnél nem lehet kevesebb 100% teljesítmény esetén • Törzsbér:a munkában eltöltött idő alapján számolt bér (időbér), vagy a tényleges teljesítmény alapján járó bér (teljesítménybér), vagy más (pl. állásidőre elszámolt) bér • Pótlék: a szokásostól eltérő munkakörülmények és munkavégzési feltételek miatt kapja dolgozó • Kiegészítő fizetés: le nem dolgozott munkaidőre jár pl. rendes szabadság idejére fizetett • Prémium: előre meghatározott feladatok teljesítéséért jár • Jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján fizetik pl. 13. havi fizetés • Egyéb bér: pl. a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatokért jár

21. A munkáltatót terhelő járulékok • Társadalombiztosítási járulék • Nyugdíjbiztosítási járulék • Egészségbiztosítási járulék • Munkaadói járulék • Szakképzési hozzájárulás

22. Munkavállalókat terhelő járulékok • Társadalombiztosítási járulékok • Nyugdíjbiztosítási járulék • Egészségbiztosítási járulék • Személyi jövedelemadó • Munkavállalói hozzájárulás

23. Mezőgazdasági bérezés (díjazás) sajátosságai • A munkavégzés eredménye sokszor nem jelenik meg azonnala munka végzésekor • A munkabér az elvégzett munkával és ne az eredménnyel legyen összefüggésben akkor, ha azeredményt a munkavállalótól független körülményekbefolyásolják pl.: időjárás • A munkaidő alapot különböző tevékenységekbeneltérő mértékben tudjuk ledolgozni

24. A munkabér összetevői • Személyi alapbér: a munkaszerződésben meghatározott, a besorolás szerinti bér, amely a jogszabályban meghatározott minimálbérnél nem lehet kevesebb 100% teljesítmény esetén • Törzsbér:a munkában eltöltött idő alapján számolt bér (időbér), vagy a tényleges teljesítmény alapján járó bér (teljesítménybér), vagy más (pl. állásidőre elszámolt) bér • Pótlék: a szokásostól eltérő munkakörülmények és munkavégzési feltételek miatt kapja dolgozó • Kiegészítő fizetés: le nem dolgozott munkaidőre jár pl. rendes szabadság idejére fizetett • Prémium: előre meghatározott feladatok teljesítéséért jár • Jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján fizetik pl. 13. havi fizetés • Egyéb bér: pl. a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatokért jár

25. Munkaviszonyban állók száma = főállású és nem főállású foglalkoztatottak létszáma együttAz állományi létszám a vállalattal főállású munkaviszonyban állók létszámát jelenti A dolgozói létszám az egyes munkanapokon munkára megjelentek számát jelenti