FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2006/2007. tanév őszi félév

1. FELNŐTTKÉPZÉS ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS 2006/2007. tanév őszi félév

2. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK, KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK

3. ALAPFOGALMAK EMBERI TŐKE (GAZDASÁGI ÚJRATERMELÉS) EMBERI ERŐFORRÁS (TÁRSADALMI LÉT ÚJRATERMELÉSE)

4. SZERVEZETI ERŐFORRÁSOK • SZERVEZET • TÁRGYI EMBERI • ERŐFORRÁSOK • Szervezet működésének Egy szervezet • Objektív feltételei: személyi állománya • Gépek annak minden • Berendezések - tudásával • Infrastruktúra - képességével • - készségével és • - attitűdjével

5. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK BECKER Az emberbe történő beruházás és annak megtérülése foglalkoztatta. Elméleti tevékenységében központi szerepet kap az emberi tőke kapcsolata a családdal, illetve a gyermekneveléssel. Vizsgálja az oktatás, a munkahelyi betanítás és a bérnövekedés kapcsolatát, valamint azt, hogy milyen összefüggés van az oktatás költségeinek és a hozadéki ráta alakulása között. Következtetése, hogy a tanulás nem más, mint a jövendő haszon reményében eszközölt beruházás. A család nem csak hagyományos fogyasztó, hanem termelő és beruházó is.

6. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖZGAZDASÁGI NÉZETEK SCHULTZ Rámutat arra, hogy a munka, mint termelési tényező hatékonyságában döntő szerepet játszik a szakismeret, amely egy hosszantartó és költséges folyamat eredményeként alakult ki. Az emberek gazdasági képességeiket lényegében úgy teremtik meg, mint a termelési eszközöket, azaz beruházás útján. Az egyéni munkavégző képesség egyéni és társadalmi beruházás útján jön létre.

7. AZ EMBERI TŐKE TERÜLETEI (SCHULTZ) • 1.egészségügyi létesítmények és szolgáltatások széles értelemben véve felölelnek minden olyan kiadást, amely az emberek élettartamát, erejét és állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolja, • 2. a munka közbeni képzés, beleértve a vállalatok általi régi stílusú tanoncképzést is, • 3. a formális, szervezett, elemi- közép- és felsőfokú oktatást, • 4. a felnőttképzési programok, amelyeket nem a vállalatok szerveznek, beleértve a mezőgazdasági oktatási programokat, • 5.  az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében

8. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ FOLYAMATOK • 1. A biológiai érelemben vett életképesség termelése • 2. Az emberi fejlődéshez szükséges diszpozíciók termelése • 3. A szociális életképesség termelés • 4. Az általános képességek termelése • 5. A speciális képességek termelése • 6. Az életvezetési képességek termelése • 7. A képességek bővített újratermelését szolgáló képességek termelése

9. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ INTÉZMÉNYEK • A fogyasztás az emberi tőke „előállítási helye”, termelése, ezért azok a társadalmi intézmények amelyek e folyamatokban részt vesznek, „emberi tőkét termelő intézmények”: • 1. Elsődleges család • 2. Rokonság • 3. Lakóhely • 4. Egészségügyi intézmények

10. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKAT TERMELŐ INTÉZMÉNYEK • 5. Óvoda • 6. Közoktatási intézményrendszer • 7. Szakképzési intézményrendszer • 8. Munkahely • 9. Közművelődési intézményrendszer • 10. Tömegkommunikációs hálózat • 11. Másodlagos család • 12. Társadalmi szervezetek, mozgalmak

11. A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA A képzésnek hozzá kell járulnia a stratégiai és üzleti célok megvalósításához, a szervezeti és egyéni ismeretek, kompetenciák fejlesztésével a szervezet versenyképességének fokozásához.

12. A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA • A képzésnek: • Biztosítania kell a munkaköri feladatok ellátásához szükséges szakismeret és készségek fenntartását és fejlesztését, • Szolgálnia kell a vezetés által elfogadott érték- és szemléletmód fejlesztését, közvetítését, • Fontos szerepet kell vállalnia a szervezeti kultúra elfogadtatásában, a szervezeti tanulás folyamatának elősegítésében,

13. A FELNŐTTKÉPZÉS ÉS AZ EEF KAPCSOLATA • A képzésnek: • Biztosítania kell a cégspecifikus tudás folyamatos megszerzését és szervezeti felhasználását. • A képzés a vállalati stratégiából és jövőképből következő célokból levezetett feladatstruktúrának megfelelő munkaerő-állomány biztosításának, fejlesztésének eszköze

14. A FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI AZ EEF FOLYAMATÁBAN • Pótló • Speciális • Foglalkoztatást segítő • Kiegészítő • Stabilizációs • Szocializációs • Személyiség fejlesztő • Kompetencia fejlesztő • Állampolgárképző

15. AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS CÉLJAI • A versenyképesség növelése   • A rugalmasság növelése   • A motiváció és az integráció növelése • Képzett alkalmazotti gárda biztosítása • Az egyéni igények figyelembevétele

16. EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK • A gazdaságban bekövetkező változások • A szervezetekkel kapcsolatos változások • A munkaerővel szemben támasztott követelmények változása • A vezetéssel szemben megfogalmazódó követelmények

17. EMBERI ERŐFORRÁS TERVEZÉS • Munkaerőpiac vagy belső fejlesztés • Munkakör vagy egyén • Egyén vagy csoportközpontú felfogás • Teljesítmény vagy kompetenciaközpontú megközelítés

18. FEL-VÉTEL KÉPZÉS ÁTCSO-PORTO-SÍTÁS TELJESÍT-MÉNY- NÖVELÉS MEGVÁLÁS A MUNKA-ERŐTŐL Követel-mények meghatá-rozása Munkaerő-források felderítése Felvételi interjúk Értékelés Kiválasztás Képzési- tovább-képzési programok meghatározása Vezető-képzés Házon belül és kívül, egyénileg és csoportosan A munkaerő képességeinek jobb kihasználása részlegen belüli vagy részlegek közötti mozgatás Marketing-orientáció Minőség-centrikusság Motiváció Kreativitás, innováció ösztönzése Az emberek mozgatása funkciók között Oktatás, képzés Szervezet-fejlesztés Hozzájárulás átképzéshez, új munkahely találásához AZ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS KONKRÉT FELADATAI

19. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FOGALMA A munkaerőpiachoz kötődő tágabb értelemben vett szakképzési rendszer szervesen hozzátartozó részét alkotó képzési rendszer, amely irányítási finanszírozási rendjét illetően a foglalkozáspolitikai eszközökhöz kapcsolódik.

20. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJA Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával.

21. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS SZÍNTEREI Közvetlenül vagy közvetve a tényleges munkaerőpiac, melyből adódóan intézményi szervezeti és lebonyolítási rendszerét tekintve az iskolarendszeren kívüli szakképzés fogalomkörébe tartozik, de lebonyolításában erőteljesen vesznek részt az iskolai rendszerű szakképzési intézmények.

22. MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS CÉLJA Az egyén munkahelye megtartásának elősegítése államilag elismert szakképesítésre való felkészítéssel vagy az adott munkakör ellátásához szükséges szakmai ismeretek biztosításával, ill. a munkatevékenység magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek nyújtásával.

23. A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA Munkanélküliek tovább-, illetve átképzése A munkanélküliek képzését csoportos vagy egyéni formában a munkaügyi központok finanszírozzák. Munkáltató kezdeményezésére indított továbbképzések Munkahelyi képzés. Érdemes az úgynevezett kötelező jellegű képzésekre gondolni. Gazdálkodó szervezetek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 0,5 %-át saját munkavállalóik szakképzésére fordíthatják. .

24. A VÁLLALATOK SAJÁT DOLGOZÓINAK KÉPZÉSE • A felhasználható mérték a teljes kötelezettség egyharmada, azaz a bérköltség 0,5 %-a • Az elszámolhatóságról kérvényt kell benyújtani a munkaügyi központnak, aki ebben dönt.

25. A SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS RENDSZERE • A szakképzési hozzájárulás, mint forrás • A hozzájárulásra kötelezettek • A hozzájárulási kötelezettség teljesítési lehetőségei • Tanulók gyakorlati képzése a vállalatnál • Pénzátadás a szakképző iskoláknak, felsőoktatási intézményeknek képzésfejlesztés céljára • A vállalatok saját dolgozóinak képzése • Befizetés a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészébe

26. FELNŐTTKÉPZÉSI NORMATÍVA FELHASZNÁLÁSA • A támogatás célcsoportja a szakképzetlenek és a fogyatékosok csoportja, valamint egyéb, a kormány által meghatározott célcsoport • A források elosztása a minisztériumból történik az akkreditált képző intézményeken keresztül • Az elosztás formája nem pályázat, hanem normatív támogatás

27. A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC SAJÁTOSSÁGAI

28. Magyarország helyzete az EU 25-ben

29. Inaktív népesség megoszlása 2003-ban • Tanul 27 % • Nyugdíjas 43 % • Gyermekét gondozza 10 % • Egyéb 20 % • Összesen 100 %

30. A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI • Nagy a mozgás (második szerkezetváltás) • Idősek bennmaradnak, fiatalok nehezen jutnak be • Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) • Merev munkaerőpiac (mobilitás hiánya, hagyományos munkahelykínálat)

31. A MAI MAGYAR MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI • Nagyok-kicsik, külföldiek-magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe (a külföldi vállalkozások kb. 20 %-ot képviselnek a gazdaságban, de a magyar export 80 %-át ők adják) • Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban • Relatíve alacsony bérek

32. A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA • Folytatódó felerősödő szerkezetváltás (csökken a foglalkoztatás az iparban, mg-ban, nő a szolgáltatásban) • Versenyhelyzet • EURES

33. A CSATLAKOZÁS HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁGRA • Fokozatosan megnyíló európai munkaerőpiac • Alacsony szintű migráció • Bérfelzárkóztatás • Foglalkoztatás bővülése

34. SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA SZAKKÉPZÉS = MUNKÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS ↓↓ ↓↓ ISMERETEK TULAJDONSÁGOK ↓↓ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK

35. SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA • KOMPETENCIA = A LEGMAGASABB SZINTŰ KOMPLEX TUDÁS • Elemei: • Ismeretek • Készségek • Jártasságok • Attitűdök

36. MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK • A munkaköri kompetenciák három csoportja: • Ismeretek • A feladatellátáshoz szükséges szakmai végzettség, szaktudás, valamint számítógépes ismeret, nyelvtudás

37. MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK 2. Készségek, képességek Szervezőképesség, új ismeretek, tapasztalatok befogadásának készsége, együttműködési készség, munkatársakkal és külső ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz szükséges készség, kommunikációs készség, feladatmegoldó képesség, stb.

38. MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK 3. Tulajdonságok Pontosság, felelősségtudat, rugalmasság, szorgalom, határozottság, megbízhatóság, kreativitás, stb.

39. MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK • Munkáltatói elvárások • Szakmai profizmus • Lojalitás • Stressz-tűrés • Problémamegoldó képesség • Csapatmunkában való részvétel • Alkalmazkodás a változó vezetési és szervezési módszerekhez • Kezdeményezőkészség (korlátozottan) • Pontosság

40. A TUDÁS SZERKEZETE A szakmai képzés szerkezete SZAKMAI TUDÁS MUNKATEVÉKENYSÉG ↓ ↓ Tudáselemek: Tudásszintek ·Ismeretek *reproduktív ·     Készségek * önálló alkalmazás ·     Jártasságok * alkotó alkalmazás Attitűd Munkakör és/vagy foglalkozás elemzés Szakmai- és vizsga-követelmények

41. KOMPETENCIALAPÚ KÉPZÉS Nem anyagrészeket és tudástartalmakat sorolunk fel, hanem a cselekvést írjuk le azaz, hogy a sikeres résztvevő mit tesz és mit nem tesz.

42. SZAKMA VERSUS KOMPETENCIA • A TANULÓKÖZPONTÚSÁG ALAPELVEI: • Más - más tempóban, és különböző módon tanul minden egyén • A tanulás akkor eredményes, ha tapasztalati jellegű • A tanulás olyan feladat, ami az egész életre szól

43. A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere Mi a DACUM ? Foglalkozás-, munkakör-elemzés egyik hatékony módszere

44. A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere • Jellemzői: • Csoportmunkán alapszik • A munka világának elismert képviselői alkotják a bizottságot • Gyors • Hatékony

45. A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere • A DACUM alapelvei: • A szakértő,- tapasztalt,- elismert dolgozók mindenkinél jobban le tudják írni a végzett munkájukat • A munka hatékony leírási módja: pontosan meg kell fogalmazni a teljesített feladatokat • Minden tökéletesen végrehajtott feladathoz szükséges ismeret, készség, eszköz, hozzáállás

46. A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere • A DACUM alkalmazás előnyei: • Kapcsolatépítés • Kapcsolatok építése, fejlesztése az adott szakmában • Továbbképzés, tapasztalatcsere a csoporttagok számára • Személyes kapcsolatok kialakítása • Pontos tájékoztatás a munkatársak számára

47. A foglalkozás –munkakör elemzésének DACUM módszere • A DACUM alkalmazás lehetőségei: • Tananyagfejlesztés • Képzési szükséglet meghatározása • Kompetencia teszt készítés • Dolgozói teljesítmény értékelés • Munkaköri leírás készítése • Munkatárs keresés

48. DACUM tábla

49. MEGÚJULÁS ÚTJÁN A SZAKKÉPZÉS A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV OPERATÍV PROGRAMJAI

50. A HEFOP PRIORITÁSAI