1 / 27

Pályakövetéses vizsgálatok intézmények közötti együttműködésben a ZSKF-en

Kabai Imre. Pályakövetéses vizsgálatok intézmények közötti együttműködésben a ZSKF-en. ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Diplomaszerzés és pályakövetés” Szakmai nap I. Educatio Kht. (TÁMOP 4.1.3. Központi Diplomás Pályakövető Rendszer)

julie
Download Presentation

Pályakövetéses vizsgálatok intézmények közötti együttműködésben a ZSKF-en

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kabai Imre Pályakövetéses vizsgálatokintézmények közötti együttműködésben a ZSKF-en ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA Társadalomtudományi Kutatóközpont „Diplomaszerzés és pályakövetés” Szakmai nap I. Educatio Kht.(TÁMOP 4.1.3. Központi Diplomás Pályakövető Rendszer) Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ Budapest, 2008. november 26.

  2. A prezentáció felépítése • A ZSKF ROP 3.3.1. projektjéről: • A Karrier Centrum kialakítása és a kutatás. • A ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.”-ről: • Célok és eszközök. • Az együttműködő intézményekről: • Az öt intézmény jellemzői. • Az együttműködés módjáról: • A szerződésektől a közös eredményekig. • A közös kutatás legfontosabb hozadékairól: • A kutatástól az eredmények közös hasznosításáig. • Az intézmények együttműködésében megvalósuló pályakövető programok egy lehetséges modellje.

  3. A ZSKF ROP 3.3.1 projektjéről • Karrier Központ a Zsigmond Király Főiskolán: szakmai gyakorlat szervezés, gyakorlatorientált képzések megvalósítása és szolgáltató központ kialakítása. • A projekt 4 eleme: • Karriercentrum kialakítása (iroda és személyzet) • Munkaerőpiaci képzések beindítása (7 kurzus) • Kutatási eredmények a kialakításhoz • Munkaerő-mérleg, foglalkoztatási térkép kutatás (MTA PTI – Bódi Ferenc, Bőhm Antal, Laki László), • Karrierút követési vizsgálat (2000 fős minta öt intézményben). • Speciális terület – tanulási zavarok és segítő programok • hallgatók a felsőoktatásban, • a munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeik.

  4. - Munkaadókkal való kapcsolat kiépítése • Szakmai gyakorlat szervezése • - Kutatások, adatbázis Oktatási intézmény Munkahely Karrier Központ • - Pályázati figyelés • Külföldi lehetőségek • Végzettek találkozói • - Speciális képzések • Beleszólás a képzésbe • Kutatások, adatbázis • Munkaadók elvárásainak felderítése • Karrierkövetés • Kutatások, adatbázis Hallgató A projekt logikája, a Karrier Központ működése

  5. A projekt cselekvési és ütemterve

  6. A vizsgálat előzményei • Szakmai előzmények: a BME és a TSERhasonló kutatásai (a kompetenciák fontossága); • Szakértők bevonása (Angelusz Róbert, Bódi Ferenc, Bőhm Antal, Laki László – MTA PTI); • Kutatói infrastruktúra kialakítása a ZSKF-en, a ZSKF TKK megalapítása; • Első közös munka: a ZSKF TKK „Sziget-kutatása” 2007-ben; • Kutatásban résztvevők rekrutációja a ZSKF hallgatói körében; • Hallgatók kutatói kompetenciáinak fejlesztése („kutatói szemináriumok”); • Hallgatói „pilot study” –k, mélyinterjúk a ZSKF-en; • Próbakérdezések a Partiumi Keresztény Egyetemen (Nagyváradon), valamint a WJLF-en; • A „hallgatói kreativitás” - igazi kollektív munka végeredménye a kérdőív.

  7. A végzett hallgatók karrierkövetése A kérdőíves adatfelvétel • Célkitűzések: • Mintánk tükrözze a Központi Régió felsőoktatási intézményeit (egyetem-főiskola, állami-egyházi-alapítványi, vidéki-fővárosi); • Legalább 2000 volt hallgató elérése; • A ZSKF nappali tagozatos hallgatói készítsék a kutatást (legalább 120 hallgató bevonása); • Publikussá tétel. • Reprezentativitás:öt intézményből,a Központi Régióbanintézményre, szakra, képzési tagozatra, és nemre (Források: 2001-2005: OKM; 2006: intézmények). • Technika:60 – 70 perces sztenderdizált kérdőív. • Címszervezés: instruktori interjúszervezés. • Kérdezők: négy intézmény 250 hallgatója, • Minta: 2027 sikeres kérdőív – szűrés után 1928 fős minta. • Ellenőrzés: instruktorok, központi (20%) – egységes „anketőri utasítás”. • Rögzítés:közel 1.000 változó rögzítése SPSS-ben (tisztított, címkézett), 4 dimenzióban súlyozott fájlok intézményenként és együtt. • Kiegészítő mélyinterjúk, kérdezői visszajelzések („a számokon túli tapasztalatok”); • Eredmények prezentálása: • Az érintett intézmények megkapták a kutatás teljes anyagát (adatok, elemzések, publikációk). • MTA PTI „Kutatás közben” tudományos konferencia 2007. április. • MSZT Vándorgyűlés 2007. november. • „Diákkötet” – 21 diák munkája. • Szakdolgozatok és OTDK dolgozatok. • Cikkek, tudományos prezentációk és tanulmányok. • Internet.

  8. A kutatás által érintett intézmények • Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) • A Budapesti Műszaki Főiskola, az ország legnagyobb műszaki főiskolája. Az intézmény öt külön karral rendelkezik: a Bánki Donát Gépészmérnöki, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki, a Keleti Károly Gazdasági, a Neumann János Informatikai és a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Kar. Az öt karon összesen több mint 12 ezer hallgató folytatja nappali és levelező tagozatos tanulmányait. Az iskola törekszik arra, hogy hallgatói mind elméleti, mind gyakorlati szempontból maradandó ismereteket sajátítsanak el. Az intézménnyel szerződésben álló cégek kiváló gyakorlati lehetőségeket nyújtanak az iskola tanulói számára. • A BMF számos remek nemzetközi kapcsolattal is rendelkezik, mely révén mind szakmai gyakorlatra, mind pedig részképzésre évente több mint száz hallgató utazhat európai és tengerentúli felsőfokú intézményekbe. Tanulóinak arra is lehetőséget nyújt, hogy bekapcsolódjanak a főiskola kutató-fejlesztő tevékenységébe, tudományos diákköri mozgalmába, valamint a diákok igénybe vehetnek az intézmény által biztosított sportolási lehetőségeket is. • Eötvös Loránd Tudományegyetem – Állam- és Jogtudományi Kar • Az Eötvös Loránd Tudományegyetem méltán büszkélkedhet azzal a címmel, hogy Magyarország legrégebbi folyamatosan működő és legnagyobb egyeteme. Az Állam- és Jogtudományi kar nem csak jogászokat, hanem politológusokat és társadalombiztosítási szakembereket is képez. • Bekerülni erre az egyetemre csak a legjobb tanulmányi eredménnyel büszkélkedő tanulóknak van esélye, mivel minden évben tízszeres a túljelentkezés az intézménybe. A diákok kiváló szakemberektől sajátíthatják el a választott hivatásukhoz szükséges magas szintű ismereteket. • Wesley János Lelkészképző Főiskola • A főiskolát a Magyar Evangéliumi Testvérközösség alapította 1987-ben, melyet a Magyar Köztársaság Kormánya 1991-ben vett fel az egyházi felsőoktatási intézmények sorába. Nevét John Wesley anglikán teológusról kapta, aki a metodista megújulási mozgalom, majd egyház megszervezője volt. Az iskola céltudatosan keresett magának helyet a Józsefváros szociálisan és mentálisan leghátrányosabb helyzetű negyedében, hogy ezzel is felhívja a különféle szakokon tanulók figyelmét a leendő hivatásuk fontosságára. • A Wesley János Lelkészképző Főiskolán létesített szakok kivétel nélkül a segítségre szoruló embert, mint kivételes értéket látják maguk előtt. Amikor lelkészeket, vallástanárokat, teológusokat, lelkigondozókat képeznek, olyan szakmai és emberi felkészítést tartanak fontosnak, amely a hallgatókat képessé teszi a társadalmi lelkipásztorkodásra. • Zsigmond Király Főiskola • Az iskola névadója a középkor Európa-szerte elismer nagyszerű uralkodója I. (Luxemburgi) Zsigmond király. A főiskola 2000-ben nyitotta meg kapuit a tanulni vágyók előtt. • Bár az intézmény nem rendelkezik jelentősebb múlttal, mégis méltán állítható róla, hogy Magyarország egyik leggyorsabban fejlődő főiskolája. Immár 10 alapszak (BA szak) közül lehet választani. Ezek a következők: andragógia, emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi tanulmányok, pénzügy és számvitel, politológia, szabadbölcsész, szociológia. Ez év szeptemberétől az intézmény megindította az első vallástudományi mesterszakot Magyarországon, ahol neves és magas szinten képzett oktatók tanítják a hallgatókat. • Az iskolának számos nemzetközi kapcsolattal rendelkezik, amely egyaránt lehetővé teszi az oktatóknak és hallgatóknak is, hogy külföldön folytassanak tanulmányokat, szerezzenek tapasztalatokat. Külföldről is rendszeresen érkeznek tanárok érdekes szemináriumok vezetésére. • A főiskola folyamatos fejlődését, dinamizmusát mutatja, hogy létrehozta a Karrier Centrumát, amely sokrétűen segíti nem csak a jelenlegi, hanem a végzett hallgatóit is. (Forrás: Wölcz Judit, 2007)

  9. Az intézmények néhány fontosabb mutatója A vizsgálatba bevont intézmények 2001 és 2006 között végzett hallgatóinak adatai Az adatok forrásai 2001 és 2005 között: Csécsiné Máriás Emőke – Besenyei Roland (szer.): Statisztikai Tájékoztató. Felsőoktatás. A következő kiadványok: 2001/2002; 2002/2003; 2003/2004; 2004/2005. Budapest, OKM honlap (Forrás: http://www.okm.gov.hu/letolt/felsoo/stat_felsoo_2004_2005.pdf és a további adatforrások évente. Letöltés ideje: 2007.09.25.) A 2006. évre vonatkozó adatok az öt érintett intézmény statisztikai adatszolgáltatásaiból származnak.

  10. Szerződés az intézményekkel (jogi keretek) Az együttműködés konkrét területei: • Az YY kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a végzett tanulói/hallgatói körében annak érdekében, hogy a ZSKF kérdezőbiztosai felkereshessék őket egy kérdőíves adatfelvétel céljából. A címlisták összeállításában, a kapcsolatfelvételben és más előszervező munkálatokban a ZSKF hallgatói minden szükséges feladatot elvégeznek, díjazásukról a ZSKF gondoskodik pályázati forrásaiból. • Az előszervezett interjúkat a ZSKF kérdezőbiztosai készítik el instruktori felügyelettel, a korábbiakban kialakított kérdőív alkalmazásával – díjazásukról szintén a ZSKF gondoskodik. Az adatfelvételbe bevont végzett tanulók/hallgatók száma legalább xxx és legfeljebb yyy fő, a kiválasztás kritériumait – a kutatás célkitűzéseinek megfelelően – az együttműködő felek közösen alakítják ki. • A kitöltött kérdőívek feldolgozását (ellenőrzés, kódolás, adatrögzítés, címkézett, tisztított SPSS adatfile elkészítése stb.) a ZSKF vállalja magára – lehetőséget biztosítva az YY munkatársainak a kutatásba való betekintésre, az ellenőrzésre. • Az YY volt tanulói/hallgatói körében elkészült kérdőívek számítógépes adatait a ZSKF díjmentesen átengedi az YY számára. Ugyanakkor a ZSKF ezeket az adatokat beilleszti a saját adatbázisába, és a továbbiakban szabadon felhasználhatja a kutatási célkitűzéseinek megfelelően. A ZSKF vállalja, hogy: • A kutatás az YY működését nem zavarja; • A kutatás során megismert adatok vonatkozásában az adatvédelmi előírások betartásával és a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett fog eljárni, ennek érdekében a volt tanulókat/hallgatókat a jelen megállapodáshoz csatolt nyilatkozat kitöltésére kéri fel; • A megismert adatok csak a kutatás céljára és annak idejére használhatók; • Mindezek betartása érdekében a kutatást végző szervezetével, a kutatást végző és az adatokat kezelő munkatársaival nyilatkozatot írat alá, amelyben ők e feltételeket tudomásul veszik és vállalják.

  11. A vizsgált hallgatók elérése (egységes címlista, mintavétel, előszervezés) • Számítógépes teljes adatbázis: BME, ELTE ÁJK, WJLF, ZSKF. • Eredeti „papír-alapú” nyilvántartás: AVKF. • Egységes címlista kialakítása (címek, e-mailek, telefonszámok). • Előkutatás a ZSKF-en: sikeres mintavételhez csak a harmadik „forgatókönyvünk” révén a 1622 célszemélyből végül 477 került az adatbázisba. • Egységes hallgatói „cím-előszervezési” szisztéma kialakítása: telefonos és internetes felkeresés, a személyes interjúk megbeszélése. • Három intézménynél részletes (összes elérhető volt hallgatóra kiterjedő) mintavétel (AVKF, WJLF, ZSKF). • Kettőnél véletlen mintavétel (BME, ELTE ÁJK).

  12. A végzett hallgatók kérdőíves vizsgálatának előszervezése (ZSKF „forgatókönyvek”)

  13. A vizsgálatba bevont intézmények 2001 és 2006 között végzett hallgatói – és a minta (fő)

  14. Az egységes kérdőív makrostruktúrája • Interjú azonosító és kvóta adatok • Kibocsátó család adatai (szülők végzettsége, foglalkozása 14 éves korában és jelenleg • Testvérek, nagyszülők (foglalkozása, iskolai végzett). • Életút-elemek 14 éves korától (3.1. iskolai; 3.2. munkahelyi; 3.3. családi és egyéb életesemények, tervek, „fordulópontok”) • Jelenlegi foglalkozása, munkahelye (inaktivitás, munkanélküliség, foglalkozás, munkahely, munkaszerződés, megfelelés végzettségének, munkahely választás kritériumai, megfelelés, munkanélküli munkahelykeresése) • A munkához szükséges kompetenciák (17 kompetencia szükséges volta, meglétének foka, az „ideális” munkatevékenység kompetenciái, jellemzői) • A kompetenciák forrásai (munkavégzés, felsőoktatás, középiskola, korábbi iskolák, család, saját, speciális tényezők) • Első munkahely keresése (meddig, hogyan keresett, munkahelyszerzés- megtartás tényezői, vélemények munkahelyről, álláskeresésről) • Munkahely-változtatás (gyakorisága, okai) • Felsőoktatási intézmények (választás tényezői, elégedettség, diploma értéke, oktatott tárgyak megítélése, személyes kapcsolatok, tervek) • Középfokú tanulmányai (hol végzett, megítélése, különórák) • Jelenlegi életkörülményei (lakás, háztartás jellemzői, problémák, összjövedelem, tartós fogyasztási cikkek, elégedettség életével, élettervei, nyelvtudás, Internet, az érvényesülés tényezői „szkepszis-indikátor”) • Karrierközpont, kapcsolat volt felsőoktatási intézményével (elvárások a KC-mal szemben, kapcsolatok a volt anyaintézménnyel, támogatások),

  15. A magasabb iskolázottságú szülő végzettsége – intézményenként („rekrutációs bázis”, százalékok) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  16. Mi tesz vonzóvá egy intézményt – mennyire teljesül?(átlagértékek az ötfokozatú skálán) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  17. Mi tesz vonzóvá egy intézményt – intézményenként(átlagok az ötfokozatú skálán) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  18. Mennyire felelt meg – intézményenként(átlagok az ötfokozatú skálán) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  19. Mit kell tennie egy karrier centrumnak?(átlagértékek az ötfokozatú skálán) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  20. Mit kell tennie egy karrier centrumnak – intézményenként (átlagok az ötfokozatú skálán) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  21. Mennyire készített fel a képzés a munkába állásra?(átlagértékek az ötfokozatú skálán) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  22. „Kompetencia-térkép” egyes szakmákra (Átlagértékek az ötfokozatú skálán; azokra, akik a „helyükön vannak”) Megfelelő csapatszellem kialakítása

  23. Szeretné-e szorosabbra fűzni kapcsolatait anyaintézményével – intézményenként (százalékok) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  24. Mivel segítené volt intézménye hallgatóit: Szakmai gyakorlati hely biztosítása – intézményenként (százalékok) ZSKF TKK „Végzett hallgatók vizsgálata 2006-2007.” (N=1928)

  25. A közös kutatás és az együttműködés legfontosabb hozadékai (Összegzés) • Közös pályázat – nagyobb esélyek. • Közös kutatás – a források hatékonyabb felhasználása: • Nagyobb minta. • Hosszabb, tartalmasabb kérdőív. • Költséghatékony kutatási infrastruktúra, jól felkészített, állandó kutatói stáb (oktatók, hallgatók). • Az egyes intézmények szakmai potenciálja összegződik (együttműködés). • Közös adatfelvétel – szakmai és jogi garanciák: • Egységes adatkezelési szabályok érvényesítése. • Egységes címlista, hatékony előszervezés. • Szisztematikus mintavétel, többszempontú reprezentativitás. • Szakszerű, egységesen ellenőrzött kérdezés. • Egységes adatok, statisztikai összehasonlítások. • A DPR elvárásainak olcsóbb, hatékonyabb és hasznosabb teljesítése (a kutatások illesztése könnyebb). • Az adatok közös elemzésének, értelmezésének előnyei: • Az intézmény sajátosságainak pontosabb értelmezése. • A képzés sajátosságainak felderítése – kompetencia-alapú összehasonlítások. • Az „erősségek – gyengeségek” pontosabb felderítése. • A „pozitív példák” beazonosítása. • Együttműködési lehetőségek: • A „best practice” –ok cseréje. • A karrier centrumok együttműködése: egyes szolgáltatások összehangolása, cseréje (pl. készségfejlesztő tréningek) • Az alumni mozgalmak működésének összehangolása: a volt hallgatókelérésének hatékonyabb módja, az ebből eredő források pontosabb felderítése. • Közös rendezvények (pl. tudományos megbeszélések, TDK mozgalmak). • Az oktatás fejlesztésének összehangolása (a kompetenciák „közös nyelvén”, a hallgatók és oktatók bevonása a kutatásba) • Közös lépések a nyilvánosság és a munkaerőpiac felé.

  26. Intézmények közötti pályakövető rendszerek kialakítása Közös Együttműködési megállapodás Alumni (2) Oktatási intézmény (2) Karrier Centrum (2) Közös pályázatok Alumni (1) Oktatási intézmény (1) Alumni (3) Oktatási intézmény (3) Kutatási együttműködési megállapodások Karrier Centrum (1) Karrier Centrum (3) Kutató központ Alumni (4) Oktatási intézmény (4) Karrier Centrum (4) További oktatási intézmények… Oktatók Közös kutatói stáb • Együttműködések: • -- közös rendezvények • - szolgáltatás-cserék • - közös publikációk • - „best practice”-ok • - oktatás-fejlesztés • - lépések munkáltatók felé • - alumni együttműködések • - stb. Közös címlis- ták Közös kérdő- Ívek, adat- bázisok „E-research” (évente) Hallgatók „Face-to-face” (4-évente) Egyéb módszerek Közös csatlako- zás a DPR-hez Közös adatfelvételek Közös kutatási eredmények Közös elemzések

  27. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

More Related