Download
1 / 39
390 likes | 618 Views
Immunrendszer. Az immunsejtek miniatűr társadalma. Környezetünk nem steril!!. táplálékaink. a levegő…. az ivóvíz. használati tárgyaink. baktériumokat, vírusokat, gombákat, parazitákat hordozhatnak. Mindezek ellenére egészségesek vagyunk!. Ezt az immunrendszer működésének köszönhetjük!.
E N D
Az immunsejtek miniatűr társadalma Környezetünk nem steril!!
baktériumokat, vírusokat, gombákat,parazitákat hordozhatnak.
Mindezek ellenére egészségesekvagyunk! Ezt az immunrendszer működésének köszönhetjük!
Alapfogalmak: • Immunrendszer: • A szervezet belső állandóságát védi a kórokozóktól és a veszélyes molekuláktól • Természetes (veleszületett) immunitás: • A szervezetben lejátszódó olyan védekezési folyamatok, amikor a sajáttól eltérő anyagra a falósejtek (granulociták, monociták), valamint a testfolyadékban lévő fehérjemolekulák reagálnak. • Szerzett (adaptív) immunitás: • A fejlettebb élőlényeknél az egyedi élet során kialakuló specifikus védekezés → immunológiai memória
Alapfogalmak2: • Antigének: (immunogének) olyan makromolekulák, melyek a szervezetben immunológiai reakciót váltanak ki. • Külső makromolekulák: vírusok, baktériumok • Belső makromolekulák: a testbe jutott idegen anyagok • „megváltozott saját”: vírussal fertőzött sejtek, daganatok • Antitest: = ellenanyagok a szervezet által termelt molekula (immunglobulin), mely specifikusan képes kötődni az antigén bizonyos jellegzetes részeihez • Immunválasz: a „nem-sajátként” felismert struktúrák váltják ki, amely az azt előidéző antigén semlegesítéséhez vezet
Immunitás lehet ? Sejthez kötött (cellularis) A lymphocytakat a Thymus – csecsemőmirigy termeli Innen a nyirokszövetbe vándorolnak T-lymphocytak: a testidegen antigént felismerik és elpusztítják Védik a szervezetet a vírusfertőzésekkel szemben Testnedvben keringő (humoralis) B lymphocytak a bél, féregnyúlvány, mandulák állományában és a lép nyiroktüszőiben termelődnek Antigénhatásra immunglobulinokat termelnek IgA, IgG, IgM, IgE, IgD
Természetes immunitás Az immunrendszer ősibb része A velünk született védettség embrionális korban alakul ki. Az egyed megszületésekor négy genetikusan determinált immunológiai adottságot hordoz: • a leukociták fagocitáló képessége, • a gyomornedv sósavtartalmának baktericid hatása, • a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak nyálkahártyája, mint elsődleges védelmi vonal, véd a behatoló kórokozók ellen, • a szervezetben képződő baktericid kémiai anyagok (pl.: a nyálban, könnyben található lizozim enzim
Szerzett immunitás A szerzet immunitásra már születésünk után teszünk szert. Vagy természetes, vagy mesterséges úton. A természetesen megszerzett immunitás azt jelenti, hogy ha egy kórokozó megfertőz minket, az immunrendszerünk aktiválódik, s legyőzi a betegséget, ekkor az azt, okozó anyagot megjegyzi és az ellene felhasználható antitestet azonnal képes termelni, ha szükséges. Így, ha újbóli fertőzés történik az adott anyaggal, már egy felkészült immunrendszerrel találkozik, s a betegség lefolyik tünetek nélkül. A működés legfontosabb elemei a limfociták És az általuk kialakított antitestek – immunglobulinok
Azonban vannak olyan betegségek, amik kijátsszák az immunrendszer működését, vagy olyan súlyosak, hogy a szervezet képtelen megbirkózni vele. Ilyenkor a mesterségesen szerzet immunitás kialakulása szükséges. Ennek eszköze a védőoltás. • A védőoltás során • vagy legyengítettantigéneket juttatnak be a szervezetbe, aminek hatására beindul a védekezés, de tünetmentesen játszódik le, viszont közben a szervezet megjegyzi, így már tud ellene védekezni, • vagy készantitesteket. Ezt akkor használják, amikor már az egyén megfertőződött, de nem rendelkezik azzal az immunitással, hogy legyőzze a betegséget. (pl.: tetanusz)
Hogy állítják elő a vakcinát? • Az ellenanyagot (antitestet) nagyon egyszerű és bevált módszerrel készítik: az adott immungénnel megfertőznek egy nagyobb testű állatott, általában szarvasmarhát. Az állatban lejátszódik a védekezés, de nagy tömege miatt az nem produkál tüneteket. Majd a védekezési folyamat végén vért vesznek le a fertőzött állattól, s ez a vér tartalmazza a kész ellenanyagot
A védekezésben a főszerep a limfocitáknak jut. • A limfocitáknak két típusát különböztetjük meg: a T- és a B- limfocita. • A vörös csontvelőben termelődnek, de érésük során átkerülnek a nyirok szervekbe, s ott várnak, hogy aktiválódjanak. • A vérben valójában kevés limfocita található, de a szervezet minden területén vannak. Úgy képzeljük el, mintha a szervezetünk egy ország lenne, a limfociták pedig a védelmező katonák, s a nyirok szervek a bázisaik, állomáshelyük.
A B-limfociták2 • Az antigénspecifikus sejtek gyorsan osztódnak a nyiroktüszőkben (klónozódnak). A sok sejt már eredményesen védekezhet. • A klónozott B sejtek közül néhányan memóriasejtekké alakulnak. → Ezek hosszú életűek és lehetővé teszik, hogy az antigén ismételt megjelenése során a védekezés azonnal meginduljon. • A B-limfociták soha nem védekeznek közvetlenül!! • A nyiroktüszőkbe visszavonuló klónozódott, plazmasejtek endoplazmatikus hálózatában termelődnek az antitestek, immunglobulinok. • Az antitestek az antigénekkel összekapcsolódva olyan komplexet alkotnak amiket a falósejtek felismernek és bekebeleznek • Néhány közülük hosszú életű memóriasejtté alakul • A B-limfociták főként az idegen molekulák elleni védekezésben hatékonyak
A T-limfociták • Az embrionális csontvelőből kikerült őssejtek egy csoportja a csecsemőmirigybe (Thymus) telepszik meg. Az itt kialakult sejtek az antigén érzékeny T-limfociták. • Fontos szerepük • a védekezés szabályozása, • Az antigénekkel összekapcsolódva azok elpusztítása. • A citotoxikus T-sejtek enzimeikkel bontják le a bekerült kórokozó sejteket. • A segítő (helper) T-sejtek a többi fehérvérsejt működését szabályozza.
Immunválasz lépései tehát?? A B sejt talál egy antigént, ami illik az ő receptorába. Tehát felismer egy bizonyos kórokozót
Plazma sejt antitesteket termel, ami specifikusan kötődik az adott kórokozó receptoraihoz.
Makrofágok (természetes immunitás) így már képesek felismerni a kórokozót és bekebelezni őket.
Ha ugyanaz a kórokozó újra bejut a szervezetbe, a memória sejtek képesek az immunrendszert sokkal gyorsabban aktiválni.
Az antitestek (vagy immunglobulinok) összekapcsolódnak az antigénnel, az antigén- antitest – komplexet alkotnak. Az antitesteknek 5 típusát különböztetjük meg: • IgG- A legkisebb molekulatömegű, ebből van a legtöbb a vérben. Átjut a placentán. Az újszülöttet védi a mikroorganizmusoktól az élet első heteiben. Antibakteriális és antivirális hatású. Régebbi fertőzésre utal. • IgA- a nyál, a könny, az orrváladék, a légúti váladék illetve a gyomor- bélrendszer váladékának az ellenanyaga. Antibakteriális és antivirális. • IgM- Nagy tömegű, nem jut át a placentán, azonnali immunválasz friss fertőzés esetén • IgD- Nagyon kevés van belőle • IgE- Allergiás reakciót okoz: az általa aktivált anyagokból ilyekor különböző mediátorok szabadulnak fel, amelyek a tüneteket okozzák.
Az immunrendszer működésének szabályozása • A helper T-limfociták segítik az immunrendszer sejtjeinek a szaporodását, serkenti a szupresszor (elnyomó) T-sejt szaporodását is, hiányában lassul a B-limfociták szaporodása • A szupresszor T-limfocita gátolja az immunrendszer sejtjeinek termelődését • Hormonhatások: a szteroidok fokozott mennyisége gátolja az immunrendszer sejtjeinek működését • Idegi hatások: lelki és pszichés hatások gátolják az immunrendszer sejtjeinek működését
Immunrendszer kóros állapotai • Fehérvérsejtek számának növekedése: • Fertőzések, gyulladások, allergiás betegségek esetén, leukémiában • Fehérvérsejtek számának csökkenése: • Képzési zavar esetén vagy a fehérvérsejtek fokozott pusztulásakor (autoimmun, kemoterápia) • AIDS: szerzett immunhiányos tünetegyüttes • HIV vírus okozza (human immundeficientia virus) • A T-helper sejteket teszi működésképtelenné → Csökkentett immunitás
Autóimmun betegség Ilyenkor az immunrendszer különböző okok miatt a szervezet anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja meg. Ezek a folyamatok vezetnek az ún. autóimmun betegségek kialakulásához. Az egyik ilyen kórkép , a sclerosis multiplex esetében az idegrostokat védő fehérje- (myelin) hüvely károsodik a saját anyagok megtámadó T- limfociták, makrofágok ellenanyag- molekulák és a komplementrendszer működése következtében.
Súlyos immunhiányos állapotok • Az immunhiányos betegségek lehetnek kombinált eredetűek (veleszületett + káros környezeti hatások), de hátterük rendszerint már gyermekkorban kiderül. Nemritkán csontvelő átültetésre kerül sor. • A probléma megnyilvánulhat gyakori, visszatérő fertőzésekben (arcüreg-, tüdőgyógyulás). • Ilyenkor kb. havonta immunglobulin- infúziós kezelésben részesül a beteg, s így megelőzhető a potenciálisan életveszélyes fertőzések jelentkezése. • Világszerte rendkívül elterjedt egy másik immunhiányos betegség, az AIDS
Immunrendszeri túlérzékenység • Az immunrendszer fokozott (és „kisiklott”) működése okozza az allergiás reakciók kialakulását. • Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai mellett a környezeti tényezők és az immunrendszer szabályozó működésének zavarai is szerepet játszanak. • Az allergiás reakció kulcsszereplői a vérben található basophil leukociták és az elszórtan a test minden részében jelen lévő ún. hízósejtek, valamint az allergén hatására termelődő jellegzetes IgE- típusú ellenanyag molekulák. • Az allergén hatására az IgE ellenanyag közvetítésével aktiválódnak a sejtek, ami az allergiás reakció jellemző tünetei okozó anyagok kiszabadulását eredményezi a sejtekből.
