A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében

1. A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Prof. Dr. Rechnitzer János A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁGIX. KÖZ- ÉS VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben Révkomárom, 2011. november 24–25.

2. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁGIX. KÖZ- ÉS VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben Prof. Dr. Rechnitzer János Révkomárom, 2011. november 24–25. A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében

3. A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Győr járműipari fejlesztési pólus elsődleges és másodlagos célterülete, valamint kisugárzási irányai regionális partnerei közvetítésével Forrás: Grosz, 2007.

4. Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-dunántúli Régióban A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében • Alprojekt: A járműipar gazdasági szerepe a Közép- és Nyugat-dunántúli régióban • A projekt időtartama: 2010. május 1. – 2012. április 29. • 30 kutató és PhD hallgatók • 2010. október: Járműipari és Térgazdasági Kutatócsoport „JÁTÉK” Prof. Dr. Rechnitzer János Alprojekt-vezető Dr. Smahó Melinda Alprojekt-felelős Kollár Katalin PhD hallgató Szabados Eszter Ügyvivő-szakértő Pató Melinda Ügyvivő-szakértő Tóth Tamás PhD hallgató Füzi Anita PhD hallgató

5. A kutatás bemutatása – SZE 1.03.1 K+F projekt A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Versenyképesség, Kelet-Közép-Európa Járműgyártási kapacitások feltérképezése (Németország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia) A járműipar helyi és regionális gazdasági és társadalmi hatásai, támogatási rendszerei Kelet-közép-európai régiók (NUTS II) és járműgyártási központok versenyképességi elemzése Járműipar telepítési tényezőinek számbavétele Járműgyártásra épülő fejlesztési stratégia, ajánlások a Közép-dunántúli és Nyugat-dunántúli régió számára

6. A kutatás bemutatása – SZE 1.03.2. K+F projekt A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében • A Közép- és Nyugat-dunántúli régióban található járműipari beszállító hálózat elemzése • Innovációs potenciál és aktivitás • Hálózati kapcsolatok • Tudásbázisok és szintek • Vállalat irányítás és szervezés minősége • Piaci magatartási modellek • Vállalati kultúra • Fejlesztési stratégiák, tervezés • Humánerőforrások igénybevétele • Igények a képzésre, oktatásra

7. Kelet-Közép-Európa megerősödése a világ autógyártásában (2000, 2010) A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Forrás: Barta, 2011.

8. KKE országok komparatív előnye a járműiparban A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Forrás: Barta, 2011.

9. A KKE országok járműiparának részesedésének változása az ipari termelési értékből (2006, 2010, %) A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Forrás: Barta, 2011.

10. A regionális versenyképesség piramis modellje A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Forrás: Lengyel, 2000.

11. A foglalkoztatás és munkatermelékenység kapcsolata a KKE országok régióban A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében HU21: Közép-Dunántúl HU22: Nyugat-Dunántúl Forrás: Lengyel, 2011.

12. A versenyképességi főkomponens és a gazdasági fejlettség (GDP/lakos) A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében HU21: Közép-Dunántúl HU22: Nyugat-Dunántúl Forrás: Lengyel, 2011.

13. A versenyképességet meghatározó faktorok és azok tényezői A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében 1. faktor: Humán tőke: emberi fejlettség és inaktív korúak aránya (HCD), faktorsúlya: 18,873. Az emberi fejlettség, a beköltözők, a magas szabadalmi bejelentések pozitívan, míg az aktív korúak aránya és a ledolgozott órák száma fordított előjellel alakítják ezt a faktort. 2. faktor: Kutatás és technológiai fejlettség (RTD), faktorsúlya:17,901. A K+F-re fordított kiadások magas részesedése, a high-tech szektorokban foglalkoztatottak magas aránya, a magas állótőke képződés alkotja ezt a faktort. 3. faktor: Társadalmi tőke: szegénység (SCP), faktorsúlya:17,224. A magas szegénységi arányt, az alacsony iskolai végzettséget alkotó faktor. 4. faktor: Társadalmi tőke: munkanélküliség (SCU), faktorsúlya:15,265. A munkanélküliek, köztük a tartós és fiatal munkanélküliek magas aránya alkotja ezt a faktort. 5. faktor: Humán tőke: felsőfokú végzettség (HCH), faktorsúlya:12,306. A felsőfokú végzettségűek magas aránya pozitívan, míg az iparban foglalkoztatottak aránya negatívan alakítja ezt a faktort.

14. A járműipari gyárak elhelyezkedése a Visegrádi országokban A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Jelmagyarázat személygépjármű motor teherautó busz Megjegyzés Az aláhúzott településeken 1990 után alapították a gyárat Forrás: JÁTÉK, 2011. Térkép: Hardi

15. Versenyképesség az autógyárakkal rendelkező és nem rendelkező régiókban országonként A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Forrás: Dusek, 2011.

16. A versenyképesség mutatóinak alakulása az autógyárakkal rendelkező és az autógyár nélküli alrégiókban A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Forrás: Dusek, 2011.

17. A járműgyárak hatása a régiók és az ipari központok fejlődésére I. A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Eltérő nagyságú és funkcióval rendelkező településekben találhatók a járműipari központok A gyárak jellegében, kiépülésükben és tradícióikban nagy különbségek vannak (barna és zöldmezős telepítés, hagyományos, új központok) Az autóipari régiók gyorsabb fejlődést mutatnak a Visegrádi országokban (2002-2008 között 6 %-kal dinamikusabban fejlődtek ezek a régiók), ennek elemei: - kedvezőbb, magasabb jövedelmi viszonyok - alacsony munkanélküliség - kedvezőbb település felszereltség, lakásállomány - tartós népességvonzás

18. A járműgyárak hatása a régiók és az ipari központok fejlődésére II. A járműipar szerepe Kelet-Közép-Európa versenyképességében Országonként azonban jelentősek a különbségek, ezek az alábbiak: - a vállalatok mérete, funkciója, termelési láncban elfoglalt helyzete - a telepítés módja és formája - a termelési tradíciók - a települések felszereltsége és ellátottsága - az anyagvállalathoz való közelség, illetve annak elérhetősége - a gazdaságpolitikai környezet - a helyi (regionális) támogatási rendszer és üzleti környezet A kutatás folytatódik, lezárás 2012. április!