Romák a munka világában

1. Romák a munka világában Nótár Ilona – egyetemi előadó

2. Demográfiai mutatók • A magyar népesség közel nyolc százaléka tekinthető cigánynak. (kb. 6-800 ezer fő) • Ma minden ötödik-hatodik születendő gyermek cigány. A magyarországi cigányság demográfiai mutatói Össztársadalom – cigányság • Magyar társadalom – 1981 óta folyamatos népességfogyás >100 év alatt piramis alakú korfa -> kupa alakú (öregedő korfa) > cigányság piramis alakú, fiatalos korfa

3. Termékenységi mutatók csökken a szülési kedv – 1971-2002, 20%-al – a többség Fogyása ->de: nő a cigányság lélekszáma. Csökkenő gyermekszám - mértéke eltérő: • Hagyományörző csoportokban 19%-os csökkenés • Magyar cigányoknál 31%-os. (1990-2000 között) Szülési kedv – kapcsolat iskolázottság, életmód változása! Korfa: a cigányság egyenlőtlen kormegoszlása is; • míg a 15 éven aluli gyermekek száma kétszerese a többségi gyermekeknek, • a jóval magasabb halálozási arányszám miatt az idősebb korosztály aránya ötször kevesebb a többséginél:

4. Korfa

5. - kétszer annyi gyermek születik a cigányságnál (37,8% - összt.: 17,7%) - feleannyi a 40-59 évesek száma (14,3% - összt.:25,6%) • negyedannyi az 50 év felettiek aránya (4,5% - összt.: 19,4%). Előrejelzés: (Cigányság aránya) 1971 3% 1993 5% 2003 6% 2030 10% 2050 15%

6. Demográfiai előrejelzés • Csökken a gyermekszületések aránya, javulnak a halandósági mutatók, nő az öregek száma, s mindezzel együtt egy jelentős tömegű gyermek és fiatal korcsoport fog évtizedekig arányaiban nőni a magyar társadalomban és az aktív korosztályok egyre jelentősebb részét adni. • A romák száma a mai 700 ezerről 2050-re mintegy 1,2 milliósra nő, amely 70 százalékos növekedést jelent. • Így a roma népesség mai kb. 7 százalékos aránya legalább megduplázódik és eléri a 14-15 százalékot. • Az aktív korú roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem-romáké.

7. A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete Össztársadalom – cigányság : 80-as évek közepéig elenyésző különbség; általános foglalkoztatottság, főleg ipari régiókban Drasztikus változás: • szocialista gazdasági modell összeomlása (A szocialista nagyipar, a bányászat, a kohászat, az építőipar felszámolása következtében a cigányság munkavállalási háttere tűnt el- ezek ellátása nem igényelt magas szakmai képesítést) • Képzetlen vagy alacsonyan képzett, betanított munkás osztály a cigányság --- igen gyors munkanélkülivé válás. • létalap, életkilátások megrendülése -> az eddig adott társadalmi felemelkedés lehetőségének (munka, biztos jövedelem, társadalmi megbecsültség) megszűnése -> 90-es évektől társadalom perifériájára szorulnak. Nem csupán a munkahely elvesztéséről van szó, a cigányság társadalmi integrációja került veszélybe !!

8. A foglalkoztatottság alakulása a többség és a cigány népesség körében Össztársadalom Cigányság Jelentős regionális és településtípus szerinti különbség! legkedvezőbb főváros és környéke (49%) az ország középső részén 43%-uk jut munkához

9. A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete • legrosszabb a keleti országrészben; 14%-foglalkoztatott 2003-as kutatás alapján dolgozó romák: - 70% segéd- és betanított munkás - 22% szakmunkás - 8% „fehér galléros” ill. egyenruhás testület tagja -> roma/cigány háztartások 56%-a tartós mélyszegénységben Egyetlen megélhetési forrás: segélyek, járulékok

10. A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete • A romák alacsony foglalkoztatottságának lehetséges okai: • iskolai lemaradás, (az aktív korúak több mint 80 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik) • illetve az iskolázatlanság, • a munkaerő-piac szűküléseAz aktív korú romák mindössze egy negyede foglalkoztatott. (A nem romák körében ugyanez a mutató közel 60 százalék), a területi hátrányok és a velük szemben érvényesülő • kiterjedt diszkriminációA regisztrált munkanélküliek hozzávetőlegesen 25-30 százaléka kerül ki közülük --- a romák folyamatos költségvetési támogatásra szorulnak. Országos szinten a foglalkoztatottak csak kb. 2-2,5 százaléka roma.

11. A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete • Egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma a romák esetében 6, míg a nem romák esetében mindössze 1,5 • Területi elhelyezkedés: az országos átlagnál jóval magasabb arányban élnek kis községekben, ahol kevés a munkaalkalom és nehéz és költséges a bejárás a munkahelyekkel jobban ellátott körzeti központokba, városokba. az ország szegényebb északi, keleti és déli régióiban jelentős a cigány népesség aránya (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya megyék)

12. Diszkrimináció A romák munkavállalásával kapcsolatos előítéletek: • A saját csoport hibáiért a környezetet okoljuk, míg az idegen csoportok esetében a személyekre, a csoportra visszavezető tényeket keresünk. • Minden egyes estben, amikor a romák munkaerő-piaci helyzete romlik, a társadalmi problémák, külső környezeti feltételek elemzése, hangsúlyozása helyett a romák személyes tulajdonságainak, a csoport speciális kultúrájának, munkára vonatkozó negatív értékeinek bemutatása kerül előtérbe.

13. Foglalkoztatási formák • A szociális földprograma köztudatban gyakran roma foglalkoztatási programként jelenik meg Egy háromszintű célrendszer fogalmazható meg: önellátás, jövedelemszerző tevékenység, nyereségképzés. • Közmunkák szervezése: A tartós munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása. • Önfoglalkoztatás: A vállalkozói típusú tevékenység és életforma közel áll a romák hagyományos munkakultúrájához, szokásaikhoz.

14. Lehetséges megoldások • Drámai mértékű foglalkoztatottság-növekedést kellene elérni a cigány kisebbségben. Annak oktatási, szegregációs, szegénységi és diszkriminációs helyzetben szükséges előfeltételeit megteremtve! • A cégekHR politikájában kedvezőbbé tenni a roma munkaerő megjelenését • Középiskola széleskörű elvégzése • Főiskolák egyetemeken való aktív részvétel elősegítése (pozitív diszkrimináció) • Az iskolai szegregáció, tömeges kisegítő iskolába utalás elleni határozott fellépés. • Iskolába járás feltételeinek biztosítása (kollégium, közlekedés, tankönyv).