MUNKAVÉDELMI ÉS TŰZVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG a Debreceni Egyetem

1. MUNKAVÉDELMI ÉS TŰZVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG a Debreceni Egyetem szellemi tevékenységet, irodai, adminisztratív munkát végző munkavállalói részére Készítette: DE GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO)

2. MUNKAVÉDELEM

3. A legfontosabb munkavédelmi jogszabályok Törvények, kormány és miniszteri rendeletek: • A Munka Törvénykönyve (MT) 1992. évi XXII. Törvény • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet. • A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM r.

4. Helyi előírások • Egyetemi Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ) (megismerése kötelező) • Kollektív Szerződés Letölthetők: http://www.unideb.hu/ szabályzatok, űrlapok menüpontból. Az MBO honlapjának címe: http://munkavedelem.unideb.hu Honlapunk előnézeti képe a következő oldalon!

7. Munkavédelmi szabályzatA dolgozók jogai és kötelességei A dolgozó jogosult • az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételekre, a jogszabályokban ésaz MVSZ-ban előírt védőintézkedésekre, • az egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez előírt ismeretekmegszerzésére, • a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök biztosítására, • a dolgozót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő eljárásáért, bejelentésért.

8. Munkavédelmi szabályzatA dolgozók jogai és kötelességei A dolgozó jogosult • a részére előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokra, a kötelező védőoltásokra, • a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart felettesének jelenteni, intézkedésig a tőle elvárható módon azt megszüntetni vagy a veszélyt csökkenteni, • közvetlen életveszély, vagy egyéb súlyos veszélyhelyzet észlelésénél a munkavégzést haladéktalanul abbahagyni, a veszélyre munkatársai figyelmét felhívni,

9. Munkavédelmi szabályzatA dolgozók jogai és kötelességei. A dolgozó köteles • a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, • a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök biztonságos állapotáról lehetőségei szerint meggyőződni, azokat a rendeltetésüknek megfelelően használni, tisztántartásáról a tőle elvárható módon gondoskodni, • testi épségét nem veszélyeztető öltözéket viselni, • a munkaterületen fegyelmezetten viselkedni, ott rendet és tisztaságot tartani, a munkavédelmi ismereteket elsajátítani, azokat a munkavégzés során betartani,

10. Munkavédelmi szabályzatA dolgozók jogai és kötelességei. A dolgozó köteles • a munkát megtagadni, ha az saját vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét veszélyeztetné, • balesetét, rosszullétét azonnal jelenteni, ha ebben egészségi állapota akadályozza, abban az esetben az azt észlelő munkatársa tartozik megtenni, sérült munkatársát elsősegélyben részesíteni.

12. Általános munkavédelmi előírások • Munkára képes állapot (alkohol, drog, ill. egyéb nem kívánatos befolyásoltságtól mentesen) • Közlekedés egyetemen belül (gyalogos és gépjármű közlekedés közben be kell tartani KRESZ előírásait) • A gyalogos közlekedés közben bekövetkező eleséses balesetek elkerülése érdekében csak a gyalogjárdán közlekedjünk. Téli időszakban azt a hótól tisztítják és felhomokozzák, azonban az így is baleseti veszélyforrást jelent.

13. Általános munkavédelmi előírások • Az MVSZ szerint a dolgozók részére védőitalt és tisztálkodási szereketkell biztosítani.

14. Általános munkavédelmi előírások Az egyetemi munkahelyek helyiségeiben olyan széles közlekedési utat kell biztosítani, amelyet a helyiségben folyó munka megkíván. Közlekedési úton, folyosón bútort vagy egyéb tárgyakat elhelyezni nem szabad.

15. Általános munkavédelmi előírások • A polcok és szekrények kiszolgálásához kötelezően szükséges pódium, emelvény, létra feldőlés ellen biztosított, billenés, botlás és csúszásmentes járófelületű legyen. Csak biztonságos, és a célnak és igénybe-vételnek megfelelő, jó állapotú, elcsúszás és félrebillenés ellen biztosított létrákat, hordozható lépcsőket szabad használni. Használat előtt minden esetben meg kell győződni a létra használhatósá-gáról.

17. Általános munkavédelmi előírások • A munkahelyek ajtóit, amíg a helyiségben tartózkodnak - a menekülés és segítségnyújtás lehetőségének biztosítása érdekében - kulcsra zárni nem szabad. • A munka befejezése után a munkahelyet át kell vizsgálni, nem maradt-e hátra olyan körülmény, mely a távozás után tüzet, robbanást, vagy egyéb veszélyhelyzetet idézhet elő. • Teheremelési, rakodási, szállítási munka közben, továbbá minden olyan esetben, amely során munkavégzés vagy egyéb tevékenység (pl. sport) közben az veszélyt jelenthet, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot, egyéb, testi épséget veszélyeztető tárgyat nem szabad viselni.

18. Általános munkavédelmi előírások • A dolgozó a munkahelyén csak olyan tevékenységet folytathat, végezhet, amelyhez megfelelő munkavédelmi ismerettel rendelkezik. • Tilos minden olyan magatartás (fegyelmezetlenség, játék stb.), amely a munkavégzést akadályozza, zavarja vagy veszélyezteti.

19. Elektromos berendezések, készülékek használata

20. Elektromos berendezések, készülékek használata • A munkahelyeken – a kiegészítő tűzvédelmi utasítással összhangban – a hőfejlesztő elektromos készülékek használatát mellőzni kell. Ha szükséges használni, csak előzetes engedéllyel, az egyetemi szabályzatok előírásainak megtartása mellett szabad használni. • Az elektromos készülékeket, vezetékeket, csatlakozókat, kapcsolókat, elosztókat, biztosítékokat melegedés, füstölés, sérülés, meghibásodás esetén a hálózatról le kell választani. A javításukat csak szakember (pl. villanyszerelő) végezheti!

21. Elektromos berendezések, készülékek használata A védekezés főbb szempontjai • Hibás, törött, horpadt készüléket ne használjunk. • Ha készülék csatlakozó vezetékének szigetelése repedt, töredezett, sérült, szakszerű javításáig ne használjuk. • Vezeték hosszabbítást házilag barkácsolt módon ne készítsünk. Az összesodort vezetőnek szigetelőszalagos betekerése nem biztonságos, egyben tűzveszélyes! • A legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere) kikapcsolt, illetve leválasztott berendezésen végezzük el.

22. Elektromos berendezések, készülékek használata Elektromos készülék használata esetén ne érintsünk földelt fémtárgyat, lehetőség szerint testünket a földtől is szigeteljük el.

23. A munkabaleset, kártérítés • A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Pl. a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során éri. • Úti üzemi balesetek (TB hatáskör a jelentés és kivizsgálás is) • Kártérítés munkabaleset esetén a MT. alapján jár a dolgozóknak

24. Képernyős munkahelyek A képernyő előtt végzett munka nagyfokú, állandó figyelem összpontosítással és a szem fokozott terhelésével jár. A nem megfelelő testhelyzet, a munkakörnyezet helytelen kialakítása, a képernyős munkahelyekre vonatkozó ergonómiai követelmények be nem tartása fárasztóbbá teszi a munkát, egyéb megbetegedésekhez vezet. A számítógéppel dolgozók gyakran panaszkodnak: - fáradtságra; - idegességre, feszültségre; - szembántalmakra, látási problémákra; - fej-, hát- és kézfájásra.

25. Képernyős munkahelyek A fenti panaszok a képernyő előtti munkavégzés stresszt kiváltó hatásaiból, a szem túlterheléséből, a nem megfelelő testhelyzetben végzett tevékenységből, az ergonómiai követelményeket nem kielégítő szék használatából, a képernyő helytelen elhelyezéséből és egyéb, a munkakörülmények nem megfelelő kialakításából adódhatnak.

26. Képernyős munkahelyek A pszichés megterhelés az alábbi elemekből tevődhet össze: - tartósan fokozott figyelem terhelő hatása; - az információ felvétel-, feldolgozás és -továbbítás terhelő hatása; - a munkavégzéshez szükséges erőfeszítés; - időkényszer feltételei között végzett tevékenység. A pszichés megterhelés túlzott kifáradást, túlerőltetést és stresszt okoz, amely összességében kimerülés formájában jelentkezik. A képernyős munkavégzéssel összefüggő, a munkavállalókat érő kedvezőtlen hatások megelőzésére a DE területén a következő intézkedések betartása szükséges:

27. A képernyő előtti munkához az egyetem az alábbiak szerint biztosítja a szemüveget

28. Szervezési intézkedések • Maximálisan napi 6 órát lehet képernyő előtti munkával eltölteni. • Az óránkénti 10 perces munkaközi szünet kötelező

30. Képernyős munkahelyek kialakítása A további videók megtekintéséhez kérem kattintson a linkre! • A kényelmes ülés • A munkahely elrendezése

31. Munkabalesetek jelentése Kazánok Nyomástartó Tartályok Gázpalackok Acetilén fejlesztő Villamos áram Katasztrófa OMMF (Rendőrség)

32. Balesetek jelentése • A dolgozó minden balesetet, a legkisebb sérülést, rosszullétet, munkabalesetet köteles azonnal jelenteni a munkahelyi közvetlen vezetőjének, vagy a szervezeti egység vezetőjének • A sérült, illetőleg a balesetet észlelő és/vagy arról tudomást szerző személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító vezetőnek, ha nem érhető el közvetlenül a Munkabiztonsági Osztálynak, késlekedés nélkül jelenteni, • MBO telefonszámai honlapunkon: http://munkavedelem.unideb.hu • a sérült munkahelyi vezetője köteles intézkedni a sérült ellátásáról, továbbá gondoskodni a baleseti helyszín megőrzéséről a vizsgálatot végzők megérkezéséig.

33. Elsősegélynyújtás A mentők telefonszáma 104. Híváskor el kell mondani: • MI TÖRTÉNT, SÉRÜLÉS LEÍRÁSA • HÁNY SÉRÜLT VAN • A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT • MEGKÜZELÍTÉSI LEHETŐSÉGÉT • SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLE­GESEN VISSZAHÍVHATÓ TELEFONSZÁMOT. Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeiről, súlyosságáról. Kevésbé ismert területen nevezzen meg egy tájékozódási pontot és küldjön oda valakit aki a mentőket várja. A balesetekről, tűzesetekről, és egyéb, hatáskörébe tartozó eseményekről a Munkabiztonsági Osztályt az55939(OEC),az56510 (TEK, AMTC), az55255 (GF, AMTC),vagy a 22444-es telefonszámokon kell értesíteni.

34. TŰZVÉDELEM

35. Tűzvédelmi jogszabályok A tűz elleni védekezés minden állampolgár kötelessége. Ennek érdekében mindenkinek meg kell ismernie és meg kell tartania a vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket. Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok az alábbiak: • 1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, • 30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről,

36. Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok 9/2008 (II. 22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzatkiadásáról, 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet: A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól. Egyetemi Tűzvédelmi Szabályzat (megismerése kötelező) Letölthető http://www.unideb.hu/ szabályzatok, űrlapok menüpontból

37. ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ISMERETEK Az égés Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel járó reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér. Az égés feltételei: - éghető anyag, - égéshez szükséges oxigén, - égéshez szükséges hőmérséklet, amennyiben a három feltétel térben és időben egyidejűleg van jelen. Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; Következő filmünk azt illusztrálja, mi történik, ha szakszerűtlen a tűzoltás! Példánkban, mi történik, ha konyhánkban meggyullad a melegedni feltett olaj, és azt vízzel igyekszünk eloltani !!!

39. Tűzjelzés Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani (mobil telefon), szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. A tűzoltóság ingyenes hívószáma 105 A rendőrség ingyenes hívószáma 107 A mentők ingyenes hívószáma 104 egységes segélyhívószám: 112

40. Tűzjelzés A riasztást biztosítani kell a létesítményen belül tartózkodók felé, továbbá a jelzés lehetőségét a tűzoltóság felé. További eljárás a tűzriadó tervek szerint! A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), - mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt, - emberélet (állat) van-e veszélyben, - a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

41. Tűzoltó készülékek Típusai - porral oltó készülék; - vízzel vagy vízből adalékokkal képzett habbal oltó kézi készülék; - gázzal oltó (halon helyettesítő vagy CO2) készülék. A legutolsó típusból a legismertebb halonnal oltó készülékeket betiltották a halon ózonromboló hatása miatt. Az, hogy egy adott helyen melyik oltókészülék használható, mindig az adott funkció függvénye. Elektronikus berendezések (pl. számítógépek) oltására porok nem használhatók, mert igen nagy járulékos kárt okoznak. Elektronikus berendezések oltása CO2 készülékkel! Tűzoltó készülékek optimális oltási távolság: kb. 1,5 – 2,0 m !!!

42. Tűzoltó készülékek A CO2 oltókészülékekből kiáramló nagy nyomású gáz, valamint a készülék palástja olyan mértékben lehűl (-76 Celsius), amely fagyási sérülést okoz. A gáz a levegőnél nehezebb, és noha nem mérgező, bizonyos koncentráció felett légzési nehézségeket okoz, terepszint alatti helyiségben történő oltás esetén igen körültekintően kell eljárni, vagy használatát mellõzni kell. A CO2 készüléket használat közben csak a gyári fogantyúnál szabad megfogni, megérinteni! A kézi oltókészülékek működési elveik szerint két csoportra oszthatók: • az égő anyagtól az égést tápláló oxigént elzárja a kiáramló oltóanyag (porral oltó, vízzel és habbal oltó készülékek), • az égő anyag hőmérsékletét csökkenti a gyulladási hőmérséklet alá (CO2 oltó, halogén gázzal oltó készülékek).

43. Tűzoltó készülékek Oltási távolság: kb. 1,5 – 2,0 m !!! Kisebb oltási távolság esetén a kiáramló nagy nyomású oltóanyag a tüzet szétveri, nagyobb felületű tűz keletkezik! (lásd következő film!)

45. Oltás tűzcsappal Az épületekben lévő fali tűzcsapok használata előtt a helyiségeket áramtalanítani kell, az okozott másodlagos vízkár jelentős lehet, ezért a tűzcsapok használatát minden esetben mérlegelni kell!

46. Tűzmegelőzés Ahhoz, hogy a tűz keletkezésének valószínűségét csökkenthessük, néhány gondolat a megelőzésről: Mielőtt gyufát, cigarettát eldobunk, oltsuk el! Égő gyufát, cigarettát ne dobjunk olyan helyre, ahol az tüzet okozhat, dohányzáskor nem éghetű anyagú gyűjtőedénybe hamuzzunk! Az egyetem területén nyílt lánggal járó tevékenységet végezni nem szabad – csak külön írásos engedéllyel. Elektromos hőfejlesztő készüléket bekapcsolt állapotban felügyelet nélkül hagyni nem szabad! Hőfejlesztő készüléket éghető anyagon használni csak hőszigetelő alátét alkalmazásával szabad!

47. Tűzmegelőzés Elektromos készülékeket, ill. minden fajta hőtermelő berendezést, eszközt, anyagot a helyiségből történő eltávozáskor ki kell kapcsolni, ill. környezetére veszélyt nem jelentő állapotba kell hozni! Az oktatási épületekben, tantermekben, könyvtárakban dohányozni és nyílt lángot használni – kivéve oktatásban az oktató által ellenőrzött és felügyelt kísérletek, bemutatók - nem szabad! A helyiségek ajtóit, amely helyiségekben személyek tartózkodnak, kulcsra zárni nem szabad! Az épületekben, helyiségekben a közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni, leszűkíteni még átmenetileg sem szabad!

48. Tűzmegelőzés A villamos berendezések kapcsolóit, tűzvédelmi felszereléseket állandóan hozzáférhető és biztonságosan használható állapotban kell tartani, eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad Villamos berendezésektől az éghető anyagokat olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a berendezések üzemszerű,vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése, esetleges ívhúzása tüzet ne okozzon. Meghibásodott, az előírásoknak meg nem felelő, valamint nem engedélyezett típusú villamos berendezést üzemeltetni nem szabad.

49. Tűzmegelőzés Villamos, berendezést, gépeket, készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Az állandóan üzemelő számítógépek monitorát a munkavégzés után ki kell kapcsolni. A villamos berendezéseket tisztán kell tartani, óvni és rendszeresen tisztítani kell a gyúlékony szennyeződésektől. A villamos berendezéseket, készülékeket, vezetékeket csak az azzal megbízott és szakképesítéssel rendelkező egyetemi dolgozó vagy szakvállalat javíthatja.

50. Végül a négy perc című film következik. A rövid filmből kiderül, milyen fontos a tűz korai észlelése és oltása, valamint az, hogy a tüzet mielőbb jelezzük a tűzoltóság felé! A film bemutatja azt, hogy mindössze négy perc alatt hogyan lesz a kis tűzből lángtenger! Figyeljük a képernyő jobb felső sarkában lévő órát !!!