Dr. Muhi B. Béla

1. Dr. Muhi B. Béla

2. Az utóbbi években a vidékfejlesztés egyre inkább központi szerepet tölt be a fejlett országok gazdaságpolitikájában. A vidék tipikusan hátrányban van a városokkal, a fejlődési centrumokkal szemben. A vidékfejlesztés lehetőségei az EU és Szerbia jövője szempontjából is meghatározó jelentőségűek. Országunk területének kétharmada vidéki térség, a lakosság több mint fele itt él (ezek az arányok jellemzőek az Európai Unióra is).

3. A vidékfejlesztés magában foglalja: - a tanyák, falvak és kisvárosok fejlesztését; - a vidéki térségekben folytatott gazdasági tevékenységeket; - a foglalkoztatási viszonyok javítását; - az infrastruktúra fejlesztését; - az élő és épített környezet értékeinek megóvását;

4. A képzés során ismertetett témakörök: - Város – vidék kapcsolat - Öko-, bio gazdálkodás, zöld forradalom - Térségi versenyképesség és innováció - Az Európai Unió vidékpolitikája - Klaszterizáció, termék-klaszterek kialakítása - Határmenti és nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek - Régió-, térség- és településmarketing - A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés - Vidéki turizmus, falusi turizmus

5. Vidék – város A város számított annak a helynek, ahol a fejlődés kibontakozik, és ahonnan a fejlődés szétáramlik a perifériába, a vidékre. A vidéken élők mind nagyobb számban vándorolnak a városokba (munka, továbbtanulás).

9. Elsősorban a fiatalok mennek a városba „szerencsét próbálni” (több munkalehetőség, továbbtanulás). A népesség elöregszik, ami a település elnéptelenedését, elhalását is okozhatja. Globális mértékben is: a szegényebb országokból népvándorlás a fejlettebb országok nagyvárosaiba.

10. A vidéki területeken alacsonyabb az egy főre eső jövedelem. Szegényesebb az egészségügyi ellátás. Magasabb a munkanélküliség. Gyengébb az oktatási, a szórakozási lehetőség… Milyen alapon várhatnánk el ilyen körülmények között, hogy az emberek vidéken maradjanak?

11. A vidék - mezőgazdaság helyszíne A vidék alapvető tevékenysége a mezőgazdaság, az erre épülő agrárbiznisz. A hagyományos mezőgazdasági technológiákat a környezetkímélő, ökogazdálkodás váltja fel. Abiotermékek - megváltoztak a fogyasztói attitűdök (új piac).

12. Az élelmiszer­fogyasztás alapvető változáson megy át. Egészségtudatos táplálkozás. A marketing kutatások szerint kényelmesen, gyorsan, élvezetesen és egészségesen akarunk táplálkozni.

13. A bioélelmiszerek fogyasztói az ökológiai gazdálkodás környezet- és egészség­tudatos támogatói. Szükség lenne lényegesen nagyobb fogyasztói rétegre. Egyszerű, diszkont termékek, alacsony árakon – értékes, kiváló minőségű áru, magas árakon. Egészséges élelmiszerek, minőségi és különleges termékek előtt nyitott az európai piac.

14. A minőséget menedzselni, biztosítani és tanúsítani kell. A minőség menedzsmentet meg kell tanulnia az agrárvállalkozónak, TQM, ISO, HACCP, GAP, GMP... Kimaradunk a minőségügyből és a piacról.

15. Bio, öko, natural, vitamindús, szelén, kálcium tartalmú… Természetazonos A legújabb divat az élőflórás probiotikus vagy bioaktív élelmiszer (élő baktériumokat tartalmaz). A testreszabott diéta, a génjeinkhez igazított táplálkozás.

16. Világéhezés elleni küzdelem. Alapvetően megváltoztatja a világ élelmiszer­termelését a második zöld forradalom, a genetikailag módosított növények, állatok és mikroorganizmusok térhódítása. Franken(stein)-foods-nak nevezett GM élelmiszerek, biotechnológia.

17. Sokak szerint a legfőbb előny, hogy nem kell több (ős)erdőt kiirtani a szántóterület növelése érdekében, a mostani is elegendő a GM haszonnövényeknek. Az újságból: MK Grupa je postala zvanični uvoznik i distributer Monsanto hibridnog semena kukuruza, suncokreta i uljane repice za tržište Srbije.Američka kompanija je dobila dozvolu za eksperimente s genetski modifikovanom hranom u Srbiji.

18. Térségi versenyképesség és innováció A piaci helyzet megtartásához, új piacok meghódításához vagy új termékek piacra viteléhez alapvetően az alábbi szükséges: - az önismeret, azaz a saját vállalkozás, a saját képességek és lehetőségek alapos ismerete; - a versenytársak erős és gyenge pontjainak az ismerete; - a piac működésének részletes ismerete;

19. A verseny lehet árharc, vagy a reklámok versengenek, a termékek között alig van érzékelhető különbség. Újabban gyakori versenytényező a termék-, a csomagolás- vagy az előállítási technológia környezetbarát volta. Az igazi éles és kifinomult versenyben kulcsfontosságú lesz az innováció, a termék újdonsága és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások.

20. Marketing, értékesítés Alternatív értékesítési csatornák. Termékek közvetlen értékesítése, a direkt­marketing (zéró szintű csatorna). Az intézményes kereskedelem kiépülésével a termelő és a fogyasztó egyre jobban eltávolodtak egymástól. A (fölösleges) köztes elemek a haszon egy részét elviszik.

21. A direkt marketing országos hálózatának kiépítése, on-line és nyomtatott katalógusok, személyes tanácsadás a gazdálkodóknak, továbbképzések. Ausztriában, Németországban, az USA-ban a direkt marketing állami és tartományi támogatást élvez, Washingtonban még a minisztériumok előtti tereken is rendeznek farmer piacokat.

22. A mezőgazdaság és az e-kereskedelem lehetőségeit ötvözi az online piactér, a Magro.hu. Szinte minden mezőgazdasági termény és haszonállat értékesítését támogatja, összeköti a termelőket, a viszonteladókat, a feldolgozókat, a gyártókat. Automatizálja az adásvételi folyamatokat, azaz az eladók és a vevők csak feltöltik ajánlataikat és a piactér mindent intéz számukra. 

23. A marketing alapszabálya a 21. századra megváltozott: keresletet kelteni olyan termékek, szolgáltatások iránt, amelyeket mi tudunk a legjobban kielégíteni. A keresletet nem kielégíteni kell, hanem megteremteni!

24. Hazai árut vásároljunk. Nemzetközi kiskereskedelmi üzletláncok hódítása. Tanácsadók - meg tudják mondani mit érdemes termelni (valamilyen csoda növényt vagy állatot kiáltanak ki perspektívikusnak, amelynek korlátlan európai, világpiaca van).

25. Az Európai Unió agrár- és vidékpolitikája Regionális politikák kiegyenlítő hatást gyakorolnak az elmaradottabb helyzetű területekre. A fejlődés általános feltételei: (út-, gáz-, víz-, csatorna-hálózat stb.) Az EU agrárszabályozása a Közös Agrárpolitika (CAP - Common Agricultural Policy).

26. A Közös Agrárpolitika céljai: - A mezőgazdasági termelékenység emelése; - A mezőgazdasággal foglalkozók élet- és jövedelmi színvonalának növelése; - Az agrárpiacok stabilizációja; - Az élelmiszerellátás folyamatos biztosítása; - Méltányos árszint kialakítása;

27. Az EU, mint egységes piac. Közös versenyszabályok. Termékfeleslegek, többletkészletek. Globalizált és versenyképes mezőgazdaság.

28. Az EU protekcionista agrárszabályozása. Állatvédelem, az állati jóllét fogalma. Szégyen­bélyeg - ezt a tojást „állatkínzó” ketrecben tojták.

29. Tüntetések, elégedetlen termelők.

30. Az EU-s és az előcsatlakozási források (IPA) megnyeréséért folyó verseny. Szinte mindenre lehet támogatást szerezni.

32. Az EU tagországokban robbanásszerűen nőtt a regionális és vidékfejlesztéssel foglalkozó szakértők száma. Támogatás: organikus termelés, talajvédelem, állattartás…

33. Klaszterizáció, termék-klaszterek kialakítása. Határmenti és nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek. Gazdasági kamarákkal együttműködés, nemzetközi kiállítások, közös marketing (régió-, térség- és településmarketing). Közös problémák megoldása - az állami és magánszektor együttműködése + a civil szervezetek (Public–Private Partnership).

35. A vidékfejlesztésre nem lehet uniform megoldásokat találni. LEADER - a vidéki területek fejlesztése. Tág teret nyit a helyi kezdeményezéseknek. A fejlesztési programoknak a helyben élők találékonyságára, innovatív elképzeléseire és aktív részvételére kell alapozódniuk. A program előírja az önkormányzati, vállalkozói és a civil-szféra szoros lokális szintű együttműködését.

37. A vidékfejlesztési programoknak az EU-ban három fő célhoz kell hozzájárulniuk: -versenyképesség; -fenntarthatóság; -kohéziós erő (az EU régiói közötti jövedelmi és életszínvonalbeli egyenlőtlenségek kiegyenlítése iránti elkötelezettség);

38. A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés - Vidéki, falusi, zöld turizmus; - Falusi rendezvények, farm-show, kiállítások, konferenciák, térségfejlesztési rendezvények; - A falu és a vidék kulturális örökségének felkutatása, megőrzése, népművészet; - Természetvédelem; Vadátjáró (Ecoduct) a holland autópálya felett.

39. Mezőgazdaságon kívül új foglalkoztatási lehetőségek teremtése (diverzifikálás).

40. Mitől fejlődik az egyik ország vagy térség gyorsabban, mint a másik? A népesség alkalmazkodási, változtatási és tanulási képessége. Az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés. Az innovációs és az együttműködési készség. Széchenyi István szavaival: "Nem a termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja."