Szabadidő szociológiai értelmezése

1. Szabadidős szokások és annak változásai,a szabadidő szociológiájaBGFFejes Adrienn(adrienn.fejes@freemail.hu)2009.02.23.

2. Szabadidő szociológiai értelmezése • SZOCIOLÓGIA fogalma: • A szociológia a társadalom törvényszerűségeit kutató tudomány (Andorka Rudolf) • A szociológia az ember társas életével, a csoportokkal és társadalmakkal foglalkozó tudomány (A. Giddens) • A szociológia a társadalmi struktúra és fejlődés törvényeinek megismerésére törekvő tudomány (Sztyepanszkij) • A szociológia az emberek közötti kapcsolatokkal, az interakciókat meghatározó és befolyásoló tényezőkkel, az interakciók során kialakuló csoportokkal, az intézményekkel és szervezetekkel, az átfogó intézményi és csoportstruktúrákkal foglalkozó társadalomtudomány (Magyar Nagylexikon) • Szociológia egyik ágazata a szabadidő-szociológia.

3. Szabadidő • A szociológiai megközelítítésekben többféle társadalmi időt különítenek el (munka, iskola, vallási kötelezettségek, stb), de közülük csak egyetlen idősávot neveznek szabadnak, azt, amelyik a különféle kötelezettségeken kívül megmarad, rendelkezésre áll. A szabadidő állandó módosuláson megy keresztül. Történetileg a szabadidő a munkán nyert idő, amely iránti igény folyamatosan növekszik. • Szabadidő mindazon foglalatosságok összessége, amelyekben az egyén önként vesz részt, akár azért, hogy kipihenje magát, vagy szórakozzék, vagy társadalmi kapcsolatait ápolja, estleg tovább képezze magát. • A szabadidős tevékenységeket társadalmi jelenségként kell kezelni, amelyek szoros összefüggésben vannak a nem szabadidős aktivitásokkal, de nincsenek annak alárendelve.

4. A szociológusok két típusra bontják a szabadidőt. 1. „Free time”: a hagyományos értelemben vett, nem munkával eltöltött idő 2. „Leisure”: az önmegvalósítás, a szabadság gyakorlásának időtartamát jelenti Ezen megkülönböztetések figyelembevételével mind az amerikai kutatók (Vitányi Iván Richard A. Peterson kutatásaira hivatkozik), mind a magyarok négy fő társadalmi csoportot különböztettek meg:

5. Szociokultúrális csoportok • Passzívak: akik szabadidejükben szinte semmit nem csinálnak, kocsma, televíziózás (legnagyobb arányban ők) • 2. Rekreatív: stabil életforma, szabadidő = felüdülés (tömegkultúra) • 3. Akkumulatív (‘mindenevő’): általában szellemi munkát végzők, minden iránt érdeklődők, felszínes tudás • 4. Inspiratív: értelmiségiek, önképzés, önművelés, magas kultúra fogyasztása jellemzi

6. Szociokultúrális csoportok megoszlása 80-as évek

7. Életmód Az időfelhasználás és annak szerkezete tükrözi, hogy milyen mértékű anyagi és kulturális tőkével rendelkeznek a társadalom különböző csoportjai. Az életmód empirikus kutatásának kezdetei „a szabadidő szociológiájához” nyúlnak vissza. Életmód: a szükségletek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere. (munka, művelődés, társas együttlét) Életforma: Az az életvezetés, ahogy az egyén megvalósítja életmódját. Két eleme van: - az életstílus – az életforma mindennapokban is megjelenő sajátságos kifejezési módja - az életvitel – életforma gyakorlati megvalósulása. (Pl.sportolói életforma, menedzser életforma, diák életforma, stb.)

8. Az életmód és életforma meghatározó elemei: • Történelmi kor • Társadalmi viszonyok • Gazdasági viszonyok • Kulturális környezet, és normarendszer • Település • Hagyományok • Technikai fejlettség • Tömegkommunikáció, divatirányzatok • Család és kortárscsoport • Életkor • Nem • Maga az egyén

9. Az időfelhasználás szerkezeti elemzése 3 nagy egysége van:a biológiai létfenntartásból adódó fiziológiai szükségletek (alvás, étkezés, egészségügy) társadalmi létünkből levezethető kötöttségek (munkával töltött idő, tanulás, kötelezettségek ) a fennmaradó idő elvileg a szabadon felhasználható idő A három elem, egység között meghatározó elem a társadalmilag kötött idő. (lehetőségek ehhez mérten)

10. Időmérleg • Az időmérleg felvételek – melyek a népesség napi időfelhasználásból gyűjtenek adatokat – fogalma és módszerei: az 1960-as évek óta standardizálódtak, és egy-egy országon belül több adatfelvételt is lebonyolítottak. • Az elmúlt 40 évben a KSH által 5 adatfelvétel készült, melyek a társadalom és gazdaság öt eltérő jellegű periódusát reprezentálják. • Az időmérleg felvételének ideje: 1963, 1976/77, 1986/87, 1999 – minta:16-80 év közöttiek

11. Változások a szabadidő felhasználásában1960-2000 között 1968-ig a hatnapos, 48 órás munkarend (a rekreációra fennmaradó idő a vasárnap, és a hétköznapok esti időpontjai voltak). A felnőttek tevékenységére elsődlegesen az olvasás, tanulás volt jellemző, másodsorban a társas időtöltés (társas játékok, közös programok, illetve táncos estek (a nagyvárosokban a mozi, színház is), illetve a rádiózás és televíziózás. A gyerekek, fiatalok szokása a közösségi és iskolai programokon való részvétel, a játszóterek, a társasjátékok, az egyéni kézi- és készségfejlesztő játékok csoportja. Illetve a tanulás. • a nők munkaideje 204 percől 245 percre nőtt, ami a nők növekvő munkába állásának az eredménye, viszont a háztartási munkára fordított idejük csökkent a gépesítés és a közműellátás miatt

12. 1968-1981 között kéthetenként egy szabad szombat, 44 órás munkahét. • 1982-től szabad szombat és vasárnap, illetve 40 órás munkaidő • 1987-1993: • - tovább csökken a munkaidő, mert állami nagyüzemek szűnnek meg, csökken a reálkereset, nő a munkanélküliség • 1993-2001: • kis mértékben csökken a munkanélküliség • A fizetett szabadság is emelkedett 1960-as évekhez képest, hiszen átlagos öt hétre emelkedett a 2000-es évekre. • Azaz a szabadidő megnövekedése látszik ezen időszak alatt. • 2000-től a munkaidő ismételt átalakulása (több idő a munkahelyeken), kevesebb a regenerálódásra szánt idő.

13. Különbséget kell tenni: 1. Lakhely szerint (vidék-város/nagyváros) 2. Társas – egyéni szabadidős foglalkozások 3. Korcsoportok, nemek között (korosztályok) 4. Egészségi állapot 5.Iskolai végzettség szerint A szabadidőben végzett tevékenységekről

14. A szabadidőben végzett tevékenységekről • 1960-1980 között • Férfiak: • - sportrendezvények (saját vagy csak néző) vasárnap, délelőtt, vagy délután /foci, kocsma, sakk, kártya/ • - olvasás, tanulás – az évek multával csökken • - táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/ • - másodállás, plusz jövedelem • - televíziózás, rádiózás

15. 1960-1980 között: Nők : olvasás, tanulás – az évek multával csökken táncos est, rendezvények /fiatal korosztály/és hétvégén - gyereknevelés, gondozás, háztartás - televíziózás, rádiózás - kulturális rendezvényeken való részvétel - önkéntes munka a munkaközösségekben (pl. teremdíszítés, farsangi ruhakészítés, a gyerekekkel való foglalkozás) A szabadidőben végzett tevékenységekről

16. 1960-1980 között: Gyerekek: Tanulás - olvasás -iskolai közösségek, játszótér, társasjáték, intézményekben szervezett programokon való részvétel (csoportos). Közös: megindulnak a hétvégi nyaralások, turizmus terjedése - kirándulások, túrák, közös sportolások - iskolai szervezés keretében a közösségi munkák (gyűjtés, szociális jellegű munkák, sportolások) - a szervezettség volt jellemző ( a különböző fiatal, vagy felnőtt csoportokban (klubok, mozgalmak) A szabadidőben végzett tevékenységekről

17. 1980-1990 között - Az olvasásra fordított idő jelentősen csökken, a televízió, majd a videó válik gyakorivá. Folyamatosan emelkedik a napi és hetilapok olvasottsága, az igazi kérdés (különbség) viszont a tartalomban és érdeklődésben rejlik. A szabadidő eltöltésének több mint 2/3-ad részét tévénézésre fordítják. Az intézmények látogatottsága szintén csökken, a programokon való részvétellel együtt. Továbbra is gyakoriak a munkahelyi, vagy egyéb szervezésben eltöltött órák. (sport, táncestek, közös kirándulások) A szabadidőben végzett tevékenységekről

18. Otthoni szabadidő eltöltése még nagyobb mértékűvé vált (technikai fejlődés). A könyv, az újság, a színház és a mozi helyébe a többcsatornás kábel-TV és video Egyre több a munkahelyen töltött idő. Napi 10-12 óra. A gyerekek szabadidejére hasonló tendencia mutatkozik. A vidék – város/nagyváros különbség megmaradt. A korcsoportos megoszlás megmaradt. Az 1990-es évek utáni helyzet

20. A 15-74 évesek szabadidejének szerkezete egy átlagos napon (a különböző tevékenységekre fordított idő aránya, %) Forrás: a KSH időmérleg-vizsgálatai 2000.

21. Tv, internet, napjaink • Először a városi családokban jelent meg, és gyorsan népszerű lett a „számítógépezés” – azaz játékprogramok használata, - majd ezt követte az internet rohamos elterjedése. • Napjainkban a háztartások 95%-ában van televízió, mintegy 10-13% rendelkezik otthoni Internet eléréssel (2002 végén), kábeles szolgáltatás mintegy a települések 40%-ánérhető el • TV: kábeltelevíziós szolgáltatás aránya 2003-ra elérte a lakások felét, az internettel ellátott háztartások száma is rohamosan nő

22. Tv előfizetők száma

23. 7-12/13 évesek: iskolai rendszer (tanulás), kevés szabadidő, tanulás és iskolán kívüli tevékenységek (zeneóra, torna, sport)Társasjátékok és az olvasás kevésbé jellemző. 14-17/18 évesek: elsősorban tanulás, bulik, éjszakai élet, televízió, számítógép. Olvasás és a sport kevésbé jellemző (nem strukturált, nem felépített a szabadidő, és sokszor szinte alig van ilyen idő) Igazi pihenés nem jellemzi a szabadidejüket. 19-26 évesek: tanulás és buli, számítógépezés. Olvasás és az ún. értelmes szabadidő eltöltés nem jellemző. Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban

24. 26/27-40 évesek: kevés a szabadidő, munkával töltött szabadidő. Kevés mozgás, kevés szórakozás jellemzi e csoportot. Társasági élet (buli, éjszakai élet). 40-60 évesek. nagyon kevés szabadidő, plusz keresetek, életfeltételek további alakítása. Egy-egy közösségi program, televízió nézés, háztartási munka (itt főként a nőkre jellemző). A gyerekek életfeltételeinek megteremtése. 60 év és azon túl: vagy a nagy magány, televízió, otthoni lehetőségek, férfiak sakk, beszélgetés, klubok. Korcsoportok szabadidős szokásai napjainkban

25. Irodalom: • Tibori Tímea: A szabadidő szociológiája • Androka Rudolf: Bevezetés a szociológiába • Vitányi Iván: Társadalom, kultúra, szociológia • Lukács György Róbert: Társadalmi idő – szabadidő • Tibori Tímea: A szabadidő szociológiája • KSH adatok