A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

1. Településföldrajz: A települések, településhálózat feltárásával, rendszerezésével, fejlődésének vizsgálatával foglalkozó tudományág.Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese.

2. A települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők:

3. Településtípusok: • I. Mozgékony települések: például a nomád állattenyésztő népek sátras települései

4. II. Állandó települések B. Csoportos települések a, falu b, város A. Magányos (szórvány) települések • a lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely). Hegyi tanya a Kárpátokban Duna-Tisza köze, Bocsa-Orgovány

5. A, Falu: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 – több ezer fő. • A falu területe két részből áll: • belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terek • külterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb. • A bel- és külterület bár térben elkülönül, elválaszthatatlan egységet alkot

6. A belterület alaprajztípusai • 1.széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji „szegek” és az őrségi „szerek”) • 2.halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata, (Magyarországon a sugaras halmazfalu a leggyakoribb, melyben az utak a település központjában lévő tér felé sugarasan futnak, a település megközelítően kör alaprajzú)

7. 3.kerek vagy körfalu: a belső, kör alkú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak • 4.szalagtelkes falvak: • útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll. Hegy- és dombvidékeken, valamint folyóvölgyekben jellemzőek. • 5.orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik

8. Tiszaroff – szabálytalan halmazfalu Magyarpolány – egyutcás szalagtelkes falu

9. 6.sakktábla alaprajzú falu: tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre. Hortobágy

10. B, Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település • Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja • Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja • Vonzáskörzet: a város által ellátott terület • A városok körét a különböző országokban más-más szempontok alapján határozzák meg. (Néhol a lélekszám a döntő, máshol a funkció számít)

11. Urbanizáció • városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése.A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80 %-a városlakó. (Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az „ellenvárosodás”)

12. városiasodás: - a falusi települések átalakulása- hasonlítani kezdenek a városokhoz a, külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások)b, az életmódban (fogyasztás, kulturális szokások).

13. Csak eddig! • Hf. Tankönyvből a városalapításban szerepet játszó tényezők

14. Városszerkezet - A társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi - általában övezetes • belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák • belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás – a lakóépületek műszaki állapotának leromlása) • külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak • külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak A város növekedésével új, helyi központok is létrejönnek a különböző övekben.

16. Agglomeráció • A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi – gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: • bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. • alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik. • Szuburbia (előváros): az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések.

17. Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus) pl: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia

18. Megalopolisz - mammutváros • Az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával jönnek létre pl: USA keleti part Boston – Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán Tokió-Nagoja-Osaka-Kobe.

19. Városok típusai – Magyarországi példákon • 1. Királyi várak, püspöki székhelyek – Esztergom, Győr, Vác... • 2. Folyami átkelő – Szolnok, Csongrád... • 3. Vásárváros (hegy/alföld) – Pápa, Miskolc, Eger... • 4. Vasúti csomópont – Hatvan, Nagykanizsa... • 5. Ipari város – Tatabánya, Miskolc...Komló, Oroszlány • 6. Mezőváros – Mezőtúr, Karcag, Hódmezővásárhely... (jellegzetes magyar várostípus) • 7. Idegenforgalmi város – Balatonfüred, Hajdúszoboszló... Általában több funkció jellemzi a városokat!

20. Településhálózat • A kereskedelem és közlekedés fejlődésével a települések között gazdasági – kereskedelmi kapcsolatok, munkamegosztás alakult ki. Településhálózattá integrálódtak. • A településhálózat különböző jelentőségű településekből áll, így ezek a települések hierarchikus rendszert alkotnak

21. A városfejlődés kérdőjelei

22. Mexikóváros példájafeladat